Sajtófigyelő napi frissítéssel

2012.05.18

Weboldalunkon, Margittai Péter segítségével rendszeresen jelenünk meg a vegyipart érintő és más gazdasági sajtóhírekkel

141 800 az átlagos havi nettó: csak 1,6%-kal nőttek a bérek egy év alatt (Privátbankár.hu, 2012. máj. 18.)

 

A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent, a közfoglalkoztatás szerepe nőtt, ami a béreken is meglátszik. Aki jól akar keresni, az menjen pénzügyi területre vagy biztosítóhoz. A bruttó keresetek csak a versenyszférában nőttek az elmúlt évben, a költségvetés területén 0,5%-kal csökkentek a bérek.

 

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit.

 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 229 200 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 197 700 forint volt.

 

Növekedett a közfoglalkoztatás súlya

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4%-kal nőttek, a költségvetés területén 0,5%-kal csökkentek, amit a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozott.

 

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 700 Ft), ezt az információ és kommunikáció (423 100 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (376 400 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 Ft), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 Ft), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 Ft) ágakban dolgozók kerestek.

 

10 600 forint volt az átlagos bérkompenzáció

2012. január–márciusban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56%-a, átlagosan 10 600 Ft  –  az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8%-a, 10 500 Ft-ot  kapott ezen a címen.

 

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–márciusban átlagosan 6,2%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,6%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a költségvetési intézményeknél dolgozók  alapilletménye 3,2%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

 

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800) forint volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

 

A 229 300 Ft-os nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3%-kal haladta meg a 2011. január–márciusi értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4% volt.

 

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent.

 

Nehéz évek jönnek

Ami az életszínvonalat illeti: az egy keresőre jutó nettó reálbér 2012-ben jelentősen, 3,2 százalékkal csökken, 2013-ban viszont már fél százalékos növekedéssel számolnak. A közszférában dolgozók szenvedik majd meg jobban a következő éveket: a 2012-es 7,9 (!) százalékos nettó reálbér-csökkenés után 2013-ban további 2,8 százalékkal csökken az egy keresőre jutó nettó reálbér azoknál, akiknek valamelyik költségvetési szerv a munkáltatója - derül ki az NGM tegnap publikált, a 2013-as költségvetést megalapozó prognózisából.

 

 

Többet dolgozunk, de jobban érezzük magunkat (Index.hu, 2012. május 18.)

 

A magyar üzletemberek többsége úgy gondolja, hogy az elmúlt két évben kismértékben javult a munkája és magánélete közötti egyensúly, írja a Napi Gazdaság. Dacára annak, hogy egyre keményebben dolgoznak, az emberek jobban élvezik munkájukat, és több mint kétötödük érzi úgy, hogy elegendő ideje jut a családra és személyes kedvteléseire - derül ki a Regus Regus Work-Life Balance Index jelentéséből, amely több mint 80 ország 16 ezer munkavállalójának körében vizsgálódott.

 

A mutató a munkával való elégedettségi jelzőszámokat, illetve a válaszadók saját megítélése szerinti általános munka-magánélet egyensúlyi arányokat veti össze olyan objektív adatokkal, mint a munkaórák száma és az ingázás.

 

A felmérésben a magyar érték 102 pont lett, ami jóval alacsonyabb a 124 pontos világátlagnál. A lista élén a fejlődő országok szerepelnek (Mexikó 153 pont, Brazília 151 pont és India 139 pont). A magyar munkavállalók 58 százaléka élvezi ma jobban a munkáját, mint 2010-ben, illetve 43 százalékuk elégedett a családra és az aktív kikapcsolódásra fordított idő mennyiségével.

 

Az elégedett munkavállaló egyúttal termelékenyebb is, hiszen a válaszadók meggyőző többsége nyilatkozott úgy, hogy jobban teljesít a munkahelyén, mint 2010-ben - mondta Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője. Ahogy javul a gazdasági helyzet és lendületbe jön a munkaerőpiac, a vállalkozásoknak egyre inkább versenyezniük kell a tehetséges munkavállalók megszerzéséért és megtartásáért. Emiatt nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az általuk biztosított megfelelő munka-magánélet egyensúly vonzerejét - véli a szakember.

 

 

Vértes: irreális az idei évre gazdasági növekedést várni (ATV.hu, 2012. május 18.)

 

A magyar kormányzatnak óriási hatása tud lenni a gazdaságra, de a matematikát még ők sem tudják megváltoztatni.

 

A magyar kormányzatnak óriási hatása tud lenni a gazdaságra, de a matematikát még ők sem tudják megváltoztatni. Ha a GDP kisebb, akkor a hiánynak is kisebbnek kell lennie, ha tartani akarjuk a 3 százalékos célt – ezt Vértes András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A GKI elnöke szerint irreális az idei évre gazdasági növekedést várni. Hozzátette: ők 1,5 százalékos visszaesést várnak és külföldi szakértők is 1-1,5 százalékos mínusszal számolnak. A szakértő úgy véli, az év második felében pozitív lehet a magyar export mutatója. A Mercedes gyár belépésével és az európai konjunktúra feltételezett javulásával növekedhet az export – magyarázta. Vértes András szerint ugyanakkor a belföldi keresletben nem lehet növekedést remélni. A GKI elnöke úgy véli, az egykulcsos adórendszerrel a foglalkoztatottak 20-25 százaléka, a magas jövedelműek jártak jól, de ők ezt a plusz pénzt nem itthon költik el fogyasztásra, hanem inkább befektetnek vagy külföldön használják fel.

 

 

Egis - pozitív jövőbeli kilátások (ProfitLine.hu, 2012. május 18.)

 

Szép számokkal örvendeztette meg a befektetőket az Egis, ennek ellenére az árfolyam továbbra is a mélypont közelében tartózkodik. A gyógyszerpapír jövőbeli kilátásai pozitívak, és a technikai kép is fordulós jelzéseket mutat, ezért vétel javasolt - olvasható az erste elemzésében.

 

Sokat esett az elmúlt hónapokban az Egis árfolyama. A 14.000 forintos mélypont alatt is járt áprilisban a kurzus, de egy leszúrás után visszatért a támasz alá. Ezt követően oldalazás rajzolódott ki a grafikonon, és jelenleg is 14.000 és 15.000 forint között araszol a gyógyszerpapír. Ezen felül egy szűkülő alakzatot is felfedezhetünk az Egis árfolyamában, így hamarosan nagyobb elmozdulás jöhet. A korábbi csökkenő csúcs- és mélypontok mintázata is megváltozott, az elmúlt hónapokban két egyszinten található minimum rajzolódott ki, így egy trendfordító dupla fenék alakzat is kialakulhat a közeljövőben. Több jelzés is az emelkedés irányába mutat.

 

A hónapok óta tartó esést emelkedés válthatja fel hamarosan, ezért az oldalazásban a 14.000 forintos támasz közelében a vételi pontokat érdemes keresni. Negatív forgatókönyv esetére a veszteséglimitáló megbízást pár száz forinttal a 14.000-es támasz alá javasolt elhelyezni. Pozitív kitörés esetén a 15.000 forintos lokális maximumnál találjuk az első ellenállást, melynek áttörése esetén a 16.000 forintos ellenállást is elérheti a kurzus.

 

Az Egis tegnapelőtt zárás után tette közzé a II. negyedéves eredményét. A forint gyengülése és a sikeres költségcsökkentés miatt az eredmény jobb lett, mint a meglehetősen pesszimista piaci konszenzus. A hazai és a kelet-európai piacok gyenge teljesítményét nagyrészt ellensúlyozni tudta a FÁK országok jó szereplése, valamint a nyugat-európai értékesítés vártnál gyorsabb magára találása. A kiemelkedő bruttó marzs, valamint a hatékony költségcsökkentés eredményeképp az üzemi marzs a már jó ideje nem látott 20,5%-os szintre emelkedett. Mivel a jó üzemi eredmény javuló pénzügyi eredménnyel, valamint a vártnál kisebb tényleges adókulccsal párosult, így az adózott eredmény 6,7%-kal meghaladta várakozásunkat. Míg árbevétel soron csak kismértékben, addig üzemi és nettó eredmény soron jóval meghaladták a számok a piaci várakozást.

 

A cég nemrég adta át új kutató bázisát, amelynek köszönhetően a termékportfóliója gyorsabban újul meg, mint korábban. Az eddigi évi 4-5 új generikus gyógyszer helyett 8-10-et dobhat piacra. Ráadásul jövőre megjelenik az első biohasonló készítménnyel a piacon, amely tovább növelheti az üzemi eredményhányadot és az árbevételt is. Visszatérve a mostani eredményhez: Az első félév adatai alapján az egy részvényre jutó eredmény fél év alatt 1.878 Ft, míg az elemzők az egész évre 2.040 Ft-ot várnak. Eléggé nyilvánvaló, hogy még rossz második féléves eredmény esetén is valószínűleg messze meg fogja haladni a profit a várakozásokat. Vagyis a részvény cirka 4-5 körüli P/E rátán forog, amely messze alatta marad a szektor 10 körüli árázásának, ez pedig nem indokolt. A részvényár mindeközben hároméves mélypont környékén forog. Persze Magyarország kockázatos, na meg a részvény likviditása is alacsony. Viszont ez a hatalmas, 50% körüli alulértékeltség akkor sem indokolt! Azaz duplázási potenciál van a részvényben, ennek ellenére is csak ímmel-ámmal csipegetik egyelőre a papírt a befektetők!

 

Az eredményvárakozások hónapokkal ezelőtt érték el a mélypontukat, azóta sikerült elrugaszkodniuk felfelé, és jelenleg már enyhén emelkedő pályán vannak.

 

 

Magyarország világbajnok: nálunk a legdrágább a mobilozás (Portfolio.hu, 2012. május 18.)

 

A magyar előfizetőknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük, érvelt nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor arról volt szó, a nemsokára bevezetésre kerülő telefonadót miért a jobb teherviselési képességű szolgáltatók fizetik majd az előfizetők helyett. A kormány nem titkolt célja, hogy tovább erősítse a versenyt a szektorban, ami idővel az árak esését hozhatja. De tényleg magasak a hazai távközlési szolgáltatások árai?

 

Az alábbiakban az OECD által készített tanulmányt ismertetjük, amelyben a szervezet 34 ország mobil- és vezetékes tarifáit hasonlította össze. Magyarország több kategóriában is megszerezte a kétes dicsőségnek számító világbajnoki címet, vagyis bizonyos kritériumok alapján a vizsgált országok közül nálunk a legdrágább a mobiltelefonálás. Egy dolgot azonban szeretnénk aláhúzni: az általunk megkérdezett szakértők szerint a tanulmány mögött álló módszertan miatt az anyag megállapításait érdemes fenntartásokkal kezelni.

 

Vezetékes 

 

 

A módszertan és annak kritikája

Az OECD kidolgozott egy olyan metodológiát, amellyel összehasonlíthatóvá válnak a különböző országok különböző szolgáltatóinak tarifái. Úgynevezett szolgáltatási kosarakat hoztak létre, egy sztenderd havi fogyasztási kosarat hasonlítanak össze a különböző OECD országokban. A vezetékes és a mobil szolgáltatásoknál is 6-6 kosarat alkottak.

 

A vezetékes és a mobil kosarak esetében is a hívások havi vagy éves darabszámát határozták meg, a hívások hossza azonban kosárról kosárra változik, ami például attól is függ, hogy az adott kosárba tartozó tarifák esetében a felhasználók melyik napszakban telefonálnak. A vezetékes szolgáltatások esetében azonban jellemzően 1 és 8 perc közé esik egy átlagos hívás, a helyi hívások esetében a vezetékes-vezetékes irányban a havonta 140 hívást tartalmazó kosár esetében az OECD átlagosan 4,8 perces hívással számolt. A kisebb szolgáltatók diszkontárait megpróbálták kiszűrni, ezért az egyes tarifacsomagok árainak meghatározásakor minden országban az olyan nagyobb szolgáltatók árait vették alapul, amelyek együttesen legalább 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkeztek.

 

Az OECD anyagának készítői is bevallják, a telekommunikációs tarifacsomagok összehasonlítása igencsak bonyolult, hiszen szolgáltatónként akár több száz különböző csomagról beszélhetünk. A fogyasztók többek között fizetnek a kapcsolódásért (connection fee), a beszéd- és adatforgalom után (usage fee) és havi fix díjat is fizetnek. A tarifacsomagok egy része tartalmaz bizonyos számú elküldhető SMS-t illetve bizonyos időtartamú lebeszélhetőséget, az úgynevezett flat-rate csomagok pedig egy fix díjért szinte korlátlan használatot tesznek lehetővé.

 

A tanulmány készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy főként a mobil-tarifák esetében a különbségek igencsak nagyok lehetnek az árazást tekintve, hiszen az OECD országok nagy szórást mutatnak a fogyasztási szokások szerint. Egy-egy kosár nem egy tipikus tarifacsomag árát mutatja meg, hanem annak a költségét, amit egy előre meghatározott "felhasználói profil" megvásárlása jelent. Ezért fordulhat az elő, hogy egyes országok az egyik kosár esetén a lista elején, más kosarat tekintve pedig a lista végén állnak.

 

A tarifacsomagok tipizálásával kapcsolatban a fentieken túl több egyéb probléma is felmerült, hiszen egyes tarifacsomagok kedvezményes mobilkészülék-vásárláshoz kötöttek, és a tanulmány nem veszi figyelembe például a mobilszolgáltatások minőségét sem, pedig az árak kalkulálásakor a mobilszolgáltatók ezt is fontos szempontként kezelik.

 

Mit mondanak a szakemberek?

A témával kapcsolatban távközléssel foglalkozó hazai szakembereket is megszólaltattunk. Az OECD-s tanulmánnyal kapcsolatban több kritika is megfogalmazódott, például nem egyértelmű az, hogy az egyes tarifacsomagok esetében milyen hosszú hívásidővel számoltak a tanulmány készítői, illetve az sem világos, milyen volt a hívásirány megoszlása, és miért azokat a csomagokat választották ki a magyarországi árszínvonal bemutatására, amelyek szerepelnek a jelentésben.

 

Az OECD tanulmány vásárlóerő paritáson értelmezi az egyes tarifacsomagok árát, ez a metodológia azért torzíthatja az eredményeket, mert a hálózati eszközök, de még a hálózat működtetéséhez szükséges szakértői tudás is világpiaci árakon érhető csak el (azaz a költségek jelentős része tradable good-nak számít), azaz a PPP-s összehasonlítás olyan, mintha azt várnánk el, hogy olcsóbb legyen Magyarországon a Mercedes mert az árszínvonal általában olcsóbb, mint a gazdagabb országokban.

 

Magyarország világbajnok

Azoknak, akik nem szeretnék végigbogarászni az OECD által létrehozott 12 kosár egyes országokban jellemző árai alapján készített ország-sorrendeket, készítettünk egy rövid összefoglalást.

 

A vezetékes hívások esetében az OECD által vizsgált 34 ország közül jellemzően Csehország, Mexikó, Spanyolország és Ausztrália végeztek az első helyeken, vagyis ezekben az országokban a legdrágább a vezetékes telefonálás. Magyarország a kevesebb hívást figyelembe vevő illetve az üzleti csomagok esetében jellemzően a 10. helynél hátrébb végzett, azonban a havonta 420 hívással kalkuláló lakossági kosár esetében a vizsgált országok közül a világ második legdrágább országának számít Magyarország.

 

A mobil csomagoknál jellemzően Csehország, USA, Magyarország és Izrael uralják a dobogó közeli helyezéseket, mi pedig több esetben világbajnoknak mondhatjuk magunkat, az OECD 6 mobil kosara alapján minden kategóriában a világ 6 legdrágább mobilpiaca közé tartozik Magyarország, 2 kategóriában pedig Magyarország a legdrágább.

 

Vezetékes fogyasztói kosarak

A havi 20 hívást feltételező kosár esetében a legmagasabb árakat Csehországban, Új-Zélandon és Írországban regisztrálták, míg a legalacsonyabb díjakat a norvégoknak, a dél-koreaiaknak és az izlandiaknak kell fizetniük. Magyarország ebben a kategóriában a 14. helyezett lett. Ennek a "csomagnak" az ára havonta 25 dollár, a havi díjnak mintegy 81 százaléka fix havi költség volt.

 

A havonta 60 hívást feltételező kosár havi átlagos ára a tanulmányban szereplő OECD országok esetében 36,7 dollár, ami 46 százalékkal több, mint az előző, 20 percet tartalmazó kosár esetében. Ebben a kategóriában Csehország, Ausztrália és Mexikó volt a legdrágább, a legkevesebbet a norvégok, az izlandiak és a törökök fizetik. A legolcsóbb és a legdrágább tarifájú ország között több mint háromszoros a különbség a havi díj alapján.

 

A 140 perces kosár havi díja átlagosan 59 dollár. Itt a legdrágább országok Ausztrália, Mexikó és Csehország, a legolcsóbb Norvégia, Izland és Kanada lett. A fix előfizetői díj átlagosan a teljes havi díj 45 százalékát tette ki.

 

A 420 perces kosár havonta 95 dollárba került az adatgyűjtés idején. Ebben a kosárban volt a legnagyobb az eltérés a különböző országok árszintje között, a legolcsóbb Norvégia és a legdrágább Izrael megfelelő tarifájának árszintje között közel ötszörös volt a különbség. Magyarország ebben a kategóriában a nem túl hízelgő második helyet szerezte meg.

 

Mobil

 

A havonta 30 mobilhívást tartalmazó csomag esetében toronymagasan a legdrágább ország Magyarország lett, elsősorban a teljes díjon belül kiugróan magas üzenet-költségek miatt. Csehország a vezetékes szolgáltatásokhoz hasonlóan itt is az élmezőnyben végzett, a legolcsóbb ez a tarifa-típus az északi országokban, Norvégiában, Dániában és Finnországban.

 

A 100 hívást és 140 SMS-t tartalmazó csomag a vizsgált OECD országokban átlagosan 33 dollárba került a vizsgálat készítésekor, Magyarország itt Csehország mögé, a második helyre szorult, a skandináv országokban kapható legolcsóbban ez a szolgáltatás, a legolcsóbb és a legdrágább ország között közel ötszörös a különbség a díjakban.

 

A 300 beszélgetést és 225 SMS-t tartalmazó tarifacsomagok esetében Csehország, Portugália és Hollandia az élen a sorrend, a legolcsóbb ez a szolgáltatás Nagy-Britanniában, Dániában és Ausztriában volt. Míg Csehországban 140 dollárba kerül ez a tarifatípus, addig Nagy-Britanniában csupán 16 dollárba, vagyis a legdrágább és a legolcsóbb ország között közel 9-szeres. Magyarország ebben a kategóriában a hatodik legdrágább.

 

A vizsgálat évében a 900 hívást és 350 SMS-t tartalmazó csomag átlagosan 122,7 dollárba került havonta, itt a legdrágább Magyarország lett, a legolcsóbb pedig Nagy-Britannia. A magyar tarifa közel 2,5-szerese volt az OECD-átlagnak.

 

Mivel a tanulmány készítői relevánsnak ítélték meg, a vizsgált kosarak közé bekerült egy alacsony havi használatot feltételező feltöltős (prepaid), és egy magas SMS-használatot feltételező tarifacsomag.

A prepaid csomag átlagos ára 21,7 dollár volt, itt Magyarország a 6. legdrágább ország lett, míg a havonta 400 SMS-t, de csupán 8 hívást feltételező tarifa a vizsgált OECD országokban átlagosan 22,7 dollárba került, Magyarország ebben az összevetésben az átlagot 2,6-szorosan meghaladó havi díjjal harmadik lett.

 

Összegzés

 

Az OECD által összeállított anyagból kiderül, Magyarországon több tarifatípus esetében is nemzetközi összevetésben magasak a telekom szolgáltatások árai. Elsősorban a mobiltelefonálás drága a szervezet által kialakított kritériumrendszer alapján.

 

A tanulmányt kritizálók szerint az anyag végkövetkeztetései több érvvel is támadhatók: egyrészt a hazai telefonálási szokásokat nem jól reprezentáló tarifacsomagok kerültek kiválasztásra, a vizsgálat nem veszi figyelembe a telekom szolgáltatások minőségét és a vásárlóerő paritáson alapuló tarifa-meghatározás is torzíthatja az eredményeket.

 

A tények azonban makacs dolgok, az OECD tanulmányába bevont országok közül Magyarország több kategóriában is megszerezte a kétes dicsőségnek számító első helyet, ami azt jelenti, hogy az adott tarifatípus esetében a magyarok telefonálnak a legdrágábban..

 

 

Árat emel a Telenor a telefonadó miatt (HVG.hu, 2012. május 17.)

 

A Telenor az új perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik - közölte a cég. A Vodafone arra figyelmeztetett, hogy az új adóteher jelentősen visszavetheti a beruházásokat, továbbá forgalomcsökkenést eredményez, ami közvetetten negatívan hat az érintett cégek áfabefizetéseire.

 

Ha az adót a jelenlegi tervezet formájában vezetik be, akkor 2012 második felében Magyarországon egyszerre két távközlési különadó lesz érvényben, amely a Telenor Magyarországnak mintegy havi egymilliárd forint plusz adóterhet jelentene - közölte Kutas István, a Telenor Magyarország kommunikációs igazgatója.

 

"Ez már az a nagyságrend, amit nem tudunk lenyelni, így az új különadó hatálybalépésétől a perc alapú adót érvényesítenünk kell az árainkban. Amint a két különadó közül az egyiket kivezetik, és más gazdasági tényezők változatlanok maradnak, az árainkat visszaállítjuk a régi szintre" - áll az írásos válaszban. A Telenor szerint sokkal nagyobb kárt okozna a gazdaságnak, ha leépítéssel vagy a fejlesztések leállításával reagálna az új adóra.

 

A Vodafone Magyarország sajtóosztálya azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta a szükséges döntéseket. Hozzátették, hogy a társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik, s szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben az ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni.

 

A válaszban kifejtik, hogy a telefonadó bevezetése mindenképp forgalomcsökkenést eredményez, és ennek negatív közvetett hatása lesz az érintett cégek által befizetett áfára. Az adóteher továbbá jelentősen visszavetheti a beruházásokat, hisz az elvonás következtében nemcsak tőke távozik az iparágból, hanem az adó miatt szükséges informatikai fejlesztések az előfizetőknek valójában fontos termékfejlesztés elől az egyéb erőforrásokat is elszívják.

 

A Vodafone emlékeztet, hogy a társaságnál több mint egy tucat olyan informatikai fejlesztés folyik, amelyek különböző jogszabályi változások miatt váltak szükségessé.

 

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a távközlés a gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata, amely egyben más iparágak katalizátorául is szolgál, és álláspontjuk szerint most ez került veszélybe. A Vodafone utalt a Világbank nemrég publikált elemzésére is, amely szerint a mobil szélessávú ellátottság 10 százalékos növelése 1,4 százalékos GDP-növekedést indukál.

 

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen a Joint Venture Szövetség elnökévé választása alkalmával szerdán úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág valamennyi szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adó vonatkozásában.

 

A három mobilszolgáltató a hét elején közös javaslatot nyújtott be a távközlési adó kapcsán. A javaslat lényege, hogy amennyiben a kormányzat ragaszkodik az ágazatra kivetett újabb különadóhoz - a versenysemlegesség és az egyenlő elbánás elvének megfelelően a szolgáltatók indokoltnak tartanák, hogy a műsorterjesztők is vállaljanak részt a teherviselésben. Emlékeztettek, hogy a 2010-ben bevezetett válságadók a távközlési szektor valamennyi szolgáltatóját terhelik.

 

A három társaság közölte: ha javaslatukat a jogalkotó elfogadná, akkor a magánszemélyek előfizetését a kormány által javasolt 700 forint helyett havonta legfeljebb 400 forint terhelné, a vállalati előfizetők előfizetését pedig a kormány által javasolt 2500 forint helyett havonta legfeljebb 1400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna. A szolgáltatók egyebek mellett azt is javasolták, hogy a külföldi roaming (barangolás) szolgáltatásra az új adó ne terjedjen ki.

 

A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban lévő intézkedésekhez tartozó javaslatokat, közöttük a távközlési adóról szólót. A várhatóan 2012. július 1-jén hatályba lépő elképzelések szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.

 

 

Kiadáscsökkentés, megszorítások a 2013-as büdzsében (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 17.)

 

Közzétette a jövő évi büdzsét megalapozó makroszámokat az NGM, illetve a 2013-as költségvetés tervezési köriratát. A prognózis az idén és jövőre is 299,40 forintos euróárfolyamot vesz alapul.

 

Közzétette a jövő évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges makrogazdasági feltételeket a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján csütörtökön, a prognózis 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, amely megegyezik a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő előrejelzéssel.

 

Jövőre a tárca a beruházások 0,3 százalékos bővülésére számít az idei 2,3 százalékos csökkenés után. A Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő 1,4 százalékos mértéknél kevésbé, 1,2 százalékkal esik vissza idén a háztartások fogyasztása a dokumentum szerint, jövőre pedig 0,2 százalékkal bővül a korábban várt 0,7 százalék helyett.

 

Az infláció idén 5,2, jövőre 4,2 százalék lesz. A nettó átlagkereset a 2012-es 1,7 százalékos növekedés után jövőre 4,8 százalékkal bővül.

 

A most közzétett költségvetési köriratból az is kiderül, hogy az idei 2,5 százalék után, jövőre a GDP 2,2 százalékos államháztartási hiányt céloz meg a kormány. Az Európai Unió ezzel szemben idénre 2,5 2013-ra azonban a jelenlegi folyamatok alapján 2,9 százalékos hiányt jósolt Magyarországnak az EU tavaszi előrejelzésében Az anyag a hiánycél elérését egyrészt a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság, másrészt a két Széll Kálmán Tervben kijelölt területeken megvalósított realizált megtakarításokkal látja elérhetőnek.

 

Az anyag a vártnál rosszabb makrogazdasági környezettel, illetve a különadók kivezetési kényszerével indokolja az új adók (biztosítási, távközlési és tranzakciós adók) bevezetését, hiszen csak így tartható a hiánycél. A jövő évi költségvetési kiadási és támogatási keretszámokat az idei zárolásokra építve kell megtervezni - vagyis a zárolások beépülnek a tervezési alapba - azok tartósak lesznek. A tárcák a saját bevételeiket belátásuk szerint tervezhetik meg - ebben szabad kezet kapnak - ám azoknak reálisaknak kell lenniük. A döntést végül az NGM hozza meg, a szaktárcák csak javaslatokat tesznek. (Az elmúlt évtizedekben a szaktárcák a saját bevételeiket rendre alultervezték - így a "meglepetés bevételt" a tárcavezetők saját döntésük szerint költhették el - ám ma már nincs erre joguk.)

 

Létszámfejlesztésre a tárcáknak 2013-ban sem lesz lehetőségük - igaz most (még) csökkentést sem ír elő a tervezési körirat, s nem meglepő módon jövőre sem lesz a közszférában bérfejlesztés, pontosabban nem változnak az illetményalapok.

 

 

Kéthetente változtak az adószabályaink (Index.hu, 2012. május 17.)

 

A legutóbbi növekedési adat nagyon jól mutatja, hogy Magyarország milyen kihívások előtt áll. Az európia környezetbe helyezve a mostani magyar teljesítményt az látszik, hogy rengeteg teendő van még – mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a HBLF csütörtöki konferenciáján. Oszkó szerint a finanszírozás éves szinten százmilliárd forinttal olcsóbb lenne, ha kiegyeznénk a nemzetközi szervezetekkel.

 

Rossz stratégia

Az adórendszer változtatása hibás, mondta a volt pénzügyminiszter, mert rossz a gazdaságpolitikai stratégia. A kormány a fogyasztásélénkítési irányba próbált meg a kezdetekkor elmenni (ez a keresleti gazdaságpolitika), ehhez képest kínálati, a vállalkozási versenyképesség feltételeit javító gazdaságpolitikára lett volna szükség. Ehhez képest az szja-csökkentéssel a kormány egy szűk társadalmi réteggel volt bőkezű, akik a pénzzel vagy az adósságaikat csökkentették, vagy külföldön kezdtek költekezni, ezért nem lett növekedés.

 

Oszkó szerint a kormány azért engedett ki 500 milliárd forintot az adócsökkentéssel, mert azt várta, hogy a növekedés beindul, is a kiengedett bevételek visszajönnek, ez azonban nem történt meg. Oszkó szerint a mostani adóváltozások a vállalkozási infrastruktúrát teszi tönkre (telekommunikáció, közlekedés, infrastruktúra, hitel), ezzel megint rossz irányba megy a kormány. Magyarországon egyre rosszabb feltételekkel lehet vállalkozni, egy magyar cégnek a munkaerő, a hitel és a felsorolt területek is drágábbak, mint egy osztrák vagy cseh versenytársának.

 

Egy másik volt pénzügyminiszter, László Csaba szerint az üzleti szférában a bizalom olyan mély ponton van, ami már a gazdasági növekedést veszélyezteti, ez látszik a rosszul sikerült növekedési adaton. Nem látszik, hogy a helyzet mitől javulna a következő években. A gazdaság adóteherhelés emelkedni fog, erről az oldalról nem kap támogatást a növekedés. Ezért lenne fontos a kiszámíthatóság, de a kormány ebben sem jó: csak tavaly 21-szer változtattak az adószabályokon – fogalmazott a szakember.

 

Ha folytatódik a görög pénzkivonás, az ottani bankrendszer napokon belül csődbe megy. Ez tovább fogja csökkenteni a világban a kockázati étvágyat, így Magyarország finanszírozása tovább fog drágulni. Szerinte nem szabad túlértékelni a tárgyalások megkezdésének az időpontját, mert a Bokros-csomag idején az egyeztetések egy évig tarottak.

 

A kormány drága tévedése

Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem tanszékvezető tanára szerint a kormányt tavaly augusztusban meglepte, hogy nincsen növekedés. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az irány jó, csak lassú, és előállt a végtörlesztéssel. Bod szerint a diagnózis téves volt, az irány ugyanis rossz, ezért hiába gyorsítunk, csak még rosszabb lesz a helyzet. Arra is figyelmeztetett, hogy 2006 óta nem nőtt Magyarországon a nemzeti jövedelem, ez is arra utal, hogy rossz irányba megyünk.

 

Vámosi Nagy Szabolcs adótanácsadó szerint fontos a pénzügyi fegyelem, az állami költekezésből nem lesz tartós gazdasági növekedés. Az új adókról elmondta: azok olyan mértékben csökkentik a befektetői bizalmat, hogy hiába csökkent a társasági adó, az ország tőkevonzó képessége mégis csökken. Az jó, hogy a fogyasztást terhelő adók felé indult el a gazdaságpolitika, de a szociálpolitikai szempontokat ebben érvényesíteni nem szerencsés.

 

Adó, érzelmek nélkül

„Adópolitikába érzelmeket nem szabad bevinni” – utalt a bankok megadóztatására. Hitel nincs a világban, ebben a helyzetben ezt a szektort tovább adóztatni nem szerencsés. Vámosi szerint az új adók adótechnikai szempontból jók (könnyen beszedhető, széles bázison oszlik az adóalap), de a lakosságra történő áthárítás biztosra vehető. "Ha máshogy nem, úgy érzik meg majd az emberek az új terheket, hogy kevesebb új munkahely lesz , mert ezek a cégek nem hoznak létre új állásokat."

 

Mellár Tamás a KSH volt elnöke szerint a mostani adóintézkedések rosszul fogják érinteni a gazdaságot, az intézkedések emelik az inflációt és erősítik a feketegazdaságot. Mellár szerint az egyensúly szempontjából nagyon fontosak az új adók, de kérdés, hogy a kormány miért nem nyúl hozzá az szja-rendszerhez.

 

 

Katasztrófát okoz a minimálbér-emelés (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 17.)

 

Az egykulcsos adó bevezetésével a háztartások kétharmada rosszul járt, a minimálbér megemelése pedig rövid távon is katasztrofálisnak bizonyul majd, a következő két évben ötvenezer állás szűnik majd meg ennek következtében – mondta miniszteri székfoglalónak is beillő beszédében Bajnai Gordon volt kormányfő a HBLF konferenciáján.

 

A magyar gazdaság egyik legnagyobb rákfenéje az alacsony foglalkoztatottság, mindössze a lakosság 56 százaléka dolgozik legálisan. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedései nyomán pedig esély sincs ennek az aránynak a javítására: az alacsony képzettségűek alkalmazását megdrágították, pedig itt vannak a tartalékok munkaerőben. A következő két évben ráadásul 50 ezer állás szűnik meg a megemelt minimálbér miatt - miközben az ezen munkahelyeken dolgozók számára egyelőre úgy tűnhet, jól jártak a változással.

 

Az adóváltozásokon is veszített a többség, 4,5 millió háztartásban kevesebb lett az elkölthető jövedelem - pedig minden ellentétes híreszteléssel ellentétben ők a magyar középosztály - fogalmazott Bajnai.

 

A volt miniszterelnök szerint meg kell határozni azokat a nemzeti érdekeinket, amikkel pártállástól függetlenül mindenki egyetért - gazdasági téren ez nem is olyan nehéz - tette hozzá. Fő célunk a nemzetgazdaság stabil, hosszú távú bővülése, a háztartások szintjén pedig a jólét biztos, folyamatos növekedése - a társadalom minden rétegében. Ha ez adott, akkor a bővülő javak elosztásának mikéntje már lehet politikai vita tárgya. A hosszú távú bővülés erejét jól példázza, hogy ha az elmúlt 20 évben csak évi 1 százalékkal nőtt volna jobban a gazdaság, mint azt valójában tette, most Európában négy hellyel lennénk előrébb az egy főre jutó GDP szerinti listán.

 

Be kellene ismerni a kudarcot

Bajnai szerint az IMF-el nem a nemzeti érdekeinkért folyik a küzdelem. Miért volna nemzeti érdek a bírák nyugdíjazása, vagy az MNB függetlenségének csökkentése - tette fel a költői kérdést. 2008-ban négy hét alatt meg lehetett állapodni, most fél év alatt még a tárgyalások sem kezdődtek el, pedig már annak esélye is képes a forintot stabilizálni. A megállapodáshoz viszont be kell ismerni a kudarcot, és korrigálni a gazdaságpolitikát. Az IMF ugyanis nem megoldás, hanem haladék, egy második esély, hogy a korábbi hibákat kijavítsuk.

 

Korrigálni kell az adórendszert, a munkaerőpiacon lehetővé kell tenni az alacsony képzettségűek visszatérését, helyre kell állítani a tőkevonzó képességet, s új egyezségre lesz szükség a magyarországi bankokkal is. Az egyensúly hosszú távú biztosításához tartósan 2 százalék feletti pluszt kell mutatnia az elsődleges egyenlegnek - sorolta Bajnai.

 

Nem a külföldi tőkével van a baj

Abba kell hagyni a külföldi tőke elleni küzdelmet. Nem az a baj ugyanis, hogy sok külföldi tőke jött ide a 90-es években, hanem az, hogy a magyar kkv-k nem tudtak erre rácsatlakozni, duális gazdaság alakult ki. De erre nem az a válasz, hogy a külföldieket űzzük el. Egy olyan országban, ahol a GDP 93 százalékát az export teszi ki, öngyilkosság.

 

A növekedés másik előfeltétele a hitel. Nem vitás, hogy voltak bankok, akik szakszerűtlenül és etikátlanul viselkedtek ügyfeleikkel, de a pénzintézetek ellen meghirdetett háború recesszióba tolta az országot.

 

 

IMF: kezdődhetnek a tárgyalások, ha módosítjuk a jegybanktörvényt (Menedzsment Fórum.hu, 2012. május 17.)

 

A Nemzetközi Valutaalap kész megkezdeni a hivatalos tárgyalásokat Magyarországgal, ha s jegybanktörvénnyel kapcsolatos további kifogások is megoldódnak - mondta egy csütörtöki konferencián a szervezet magyarországi képviselője.

 

Bármilyen IMF-hitelcsomag csak gazdasági tényezőktől függ - mondta Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője egy csütörtöki konferencián. A jegybanktörvény ügyében viszont továbbra sincs előrelépés, hiszen az IMF és az EU szerint az elfogadott jogszabály sértheti azt MNB függetlenségét. Ivascsenko szerint ha a parlament elfogadja a szükséges módosításokat, akkor kezdődhetnek meg a konkrét tárgyalások. "A szerződés aláírása még nem eldöntött tény" - figyelmeztetett a képviselő.

 

 

Két százalék alatt a negyedéves hiány (Index.hu, 2012. május 17.)

 

Az államháztartás nettó hiánya a GDP 4,4 százalékát tette ki, a 2012 első negyedévével záruló elmúlt egy évben, miközben az idei első negyedévben a GDP mindössze 1,9 százalékára rúgott – derül ki az MNB előzetes adataiból. A bruttó államadósság a GDP 78,9 százalékán áll.

 

Az adósságot az első negyedévben 231 milliárd forinttal növelte a nettó hitelfelvétel, és 526 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése. Az államháztartás nettó tartozása a GDP 53,2 százalékát tette ki az első negyedév végén.

 

A jelentés szerint az idei első negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 203 milliárd forint volt. A központi kormányzat pénzügyi eszközei közül a hitelek, a tőzsdei részvények, a befektetési jegyek és az egyéb követelések állománya számottevően csökkent, míg a betétek és az adósságpapírok állománya nőtt tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében meghatározó volt az állampapírok növekedése és a külföldi hitelek valamint az egyéb tartozások csökkenése.

 

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 89 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközeik közül jelentősen növekedtek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig számottevően csökkent a kötvényekben és hitelekben fennálló adósság, míg az egyéb tartozások növekedtek tranzakcióból eredően. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 10 milliárd forint volt. Eszközeik közül az egyéb követelések, tartozásaik közül a hitelek csökkentek.

 

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint az első negyedévvel záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (1489 milliárd forint) volt. A háztartások nettó finanszírozási képessége (345 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,3 százalékát tette ki. A végtörlesztéshez kapcsolódó tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség (149 milliárd forint) a negyedéves GDP 2,3 százalékát érte el az első negyedévben.

 

A végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások, az államháztartás és a pénzügyi vállalatok pénzügyi helyzetére 2011 utolsó és 2012 első negyedévében. A tavalyi utolsó negyedévben a háztartások 642 milliárd forintnyi, az idei első negyedévben pedig 712 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztettek.

 

 

Ezt várja Orbántól az IMF és az elemzők (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 17.)

 

Kiszámíthatóság, kiszámíthatóság, kiszámíthatóság - ez a kulcs ahhoz, hogy a magyar gazdaságnak legyen esélye a növekedésre.

 

Stabilitásra, a szabályozási, jogi és adózási környezet kiszámíhtatóságára, fenntartható gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kilábalhasson a válságból - értettek egyet a HBLF XI. pénzügyi csúcstalálkozóján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

 

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi misszióvezetője hangsúlyozta: a régió országa hasonló kihívásokkal néznek szembe, ám hazánk sebezhetőségét nem szabadna fokozni nem megfelelő politikai döntésekkel. A stabil, kiszámítható, fenntartható - és ezért a külföldi befektetők számára vonzó -, növekedésorientált gazdaságpolitikára már csak azért is szükség van, mert a belső kereslet gyengesége miatt különösen fontos a tőkebeáramlás, a beruházások. Sokkal gyorsabb növekedésre is képes volna az ország, ehhez adottak a kipróbált receptek, azokat kéne alkalmazni - vélte a misszióvezető hozzátéve, hogy rövid távon segíteni kéne a kkv-k hitelhez jutását.

 

Mindenképp növekedést kell teremteni, az ezt biztosító környezetért pedig nagon keményen meg kell dolgozni - vélekedett Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piacok vezető elemzője. Hozzátette: Magyarország jó környezet volt a befektetések számára, vagyis a megoldás kézenfekvő, nem szabad elriasztani a közvetlen külföldi invesztíciókat.

 

Ivascsenko nem mondott konkrét dátumot, hogy mikor indulhatnak az IMF-tárgyalások, az - szavai szerint - a felektől függ. Az IMF-nek nincsenek politikai feltételei - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az IMF-nek elfogadható-e, ha a parlamenten átmegy a jelenlegi formájában a jegybanktörvény , Ivascsenko közölte, nem kommentálhatja olyan mértékben, amennyire szeretné. Amint arról beszámoltunk, egyes piaci szereplők attól tartanak, hogy az IMF-nek a jegybanktörvénnyel valójában az a gondja, hogy a devizatartalékról a Monetáris Tanács (mt) döntene, nem pedig az MNB elnöke.

A piac nem hiszi igazán, hogy a kormány – szemben Fellegi Tamás állításával - valóban elkötelezett az IMF-megállapodás iránt - derült ki Ash egyik válaszából. Az elemző úgy vélte, ha igazán akarnának IMF-megállapodást, három hét alatt tető alá lehetne azt hozni. Amint arról beszámoltunk, Fellegi szavai szerint júniusban megindulhatnak a tárgyalások, megegyezés pedig ősszel születhet.

 

Magyarország jó infrastruktúrával, előnyös földrajzi elhelyezkedéssel, jól képzett munkaerővel rendelkezik, ám a gazdasági környezet és a jogrendszer kiszámíthatósága csökkent, e téren van szükség javításra - hangsúlyozta Raffaella Tenconi, a Bank of America Merrill Lynch feltörekvő piaci elemzője. Hozzátette: a magas kamatok nem a jegybank hibái, hanem sokkal inkább a kiszámíthatatlanságnak, a magas kockázati feláraknak tudhatók be. Az IMF megállapodással nőne a piaci bizalom, a jegybank kamatot csökkenthetne, lemennének a hitelkamatok, megindulna a hitezés, felpörögne a gazdaság - foglalta össze.

 

Nehéz egy kalap alá venni a régió országait, az országspecifikus problémák jóval fontosabbá váltak a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest - derült ki Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. vezérigazgatójának hozzászólásából. A szakember példaként említette, hogy Csehországban már mindössze 0,75 százalék a referencia kamatláb. A nyugati cégek központjaiban óriási verseny zajlik azért, hogy melyik leánycég kapja a forrásokat, melyik tudja a legnagyobb megtérülést felmutatni.

 

 

280-310 forint között maradhat az euró árfolyama – Equilor (ProfitLine.hu, 2012. május 17.)

 

Nem számítanak a görög drachma visszatérésére és az eurózóna szétesésére az Equilor Befektetési Zrt. elemzői, de a következő hónapokban még kitarthat az ezzel kapcsolatos félelem a befektetők körében. Az európai adósságválság még okozhat kisebb-nagyobb pánikot a piacokon, és továbbra is inkább az amerikai befektetések lehetnek a keresettebbek. A forint piacát az uniós fejlemények éppúgy mozgathatják, mint az EU/IMF-tárgyalások alakulása, de a szakértők szerint az év hátralevő részében 280-310 forint között maradhat az euró árfolyama - olvasható az Equilor sajtóközleményében.

 

2012 első négy hónapja az Equilor Befektetési Zrt. év eleji várakozásának megfelelően nem hozott markáns fordulatot a világ pénz- és tőkepiacain: az európai adósságválság és az ahhoz kapcsolódó politikai huzavona, valamint a kínai-amerikai tandem eseményei nem rázták meg, de nem is kényelmesítették el a befektetőket. A görög „csőd” év eleji rendezése után új játékokra leltek a piaci szereplők: a spanyol ingatlanpiaci buborék kipukkanása és a helyi bankrendszer problémái váltak slágertémává, miközben a május eleji európai választások átrajzolták a kontinens térképét. A franciáknál megbukott a megszorításokat előtérbe helyező politika, míg a görögöknél a választások szétaprózott eredménnyel jártak, akiknél megoldást csak a második forduló hozhat majd, melyre várhatóan június elején kerül sor. Az előttünk álló hónapokat a francia, illetve a görög parlamenti választások utóhatásai befolyásolhatják leginkább. Mindkét választás közös jellemzője, hogy a lakosság elutasítja a németes költségvetési szigort, aminek komoly hatása lehet az európai gazdasági folyamatokra, illetve az euró értékére.

 

Magyarországon két fontos pillanat rajzolódott ki eddig 2012-ben: január elején a pánik miatt megugrottak a kötvények hozamai, ezt követően azonban markáns hozamcsökkenés bontakozott ki. Április végén szintén komoly rali formálódott a kötvénypiacon, miután az EU és az IMF is engedékenyebbnek bizonyult hazánk tervezett hitelcsomagját illetően. Az EU/IMF-tárgyalások elhúzódhatnak, ám az Equilor elemzői továbbra is a megállapodás megkötésére számítanak: a hitelszerződésig rögös út vezethet, addig pedig a globális folyamatok mellett a hazai piacon kivárásra számítanak az elemzők és 280-310 forint között mozgó euró árfolyamra. Az áprilisban bemutatott második Széll Kálmán-terv terv a korábbihoz képest további egyensúlyjavító intézkedésekkel szolgált: a csomagon belül a bevételi oldal negatív fogadtatásban részesült, azonban az Equilor elemzői szerint az összkép már korántsem ennyire veszélyes. A kormányzati prognózisok ugyanis az első Széll Kálmán-terv bejelentése óta a realitás irányába mozdultak el, így jelentősen csökkent annak a kockázata, hogy 2012 második felében újabb intézkedések meghozatalára, vagy éppen Széll Kálmán terv 3.0-ra legyen szükség. A terv megvalósításának kockázatai az idei évről 2013-ra tolódnak, mivel az áprilisban bejelentett kiigazító csomag gerincét a jövő évre tervezett adóemelések és új adók bevezetése teszik ki. 

 

A magyar kötvénypiac egyelőre nem mutat jelentős mozgást, bár a külföldiek állampapír-állománya újabb és újabb csúcsokat dönt (4200 milliárd forint felett). Jelentős hozamesést csak az EU/IMF-csomag aláírása, vagy a kamatcsökkentés megindulása esetén vár az Equilor, ez utóbbi azonban az inflációs folyamatok tükrében rövid távon nem várható. A hazai részvénypiacon az év eleji heves rali lelassult, ezért kedvező belépési lehetőségek rajzolódtak ki a részvényekben. Fundamentális alapon az Equilor a MOL vonatkozásában várja azt, hogy a piaci szereplők pesszimizmusa érdemben csökken az első negyedéves gyorsjelentést követően, a Magyar Telekom esetében pedig a 440 forint alatti történelmi mélypont után vár komoly felívelést az árfolyamban.

 

 

Százezreket vesz el a NAV a kispénzű gyermekesektől (Pénzcentrum.hu, 2012. május 17.)

 

Negatív is lehetne a gyermekes munkavállalókat terhelő adó a személyi jövedelemadó törvény szövege szerint. A számított adót csökkentő adójóváírás esetén ugyanis - a jogalkotó hibájából vagy szándékosan (?) - nem szerepel a jogszabályban az a kikötés, hogy a kedvezményt csak az adó mértékéig lehet igénybe venni. Az adóhatóság azonban önkényesen úgy értelmezte a törvényt, mintha benne lenne ez a korlátozás. Az internetes nyomtatványkitöltő program megakadályozza, hogy negatívba menjen az adó, így több mint 100 ezer forinttól fosztja meg az adóhatóság a bruttó 180 ezer forint alatti jövedelmű gyermekes munkavállalókat.

 

A Pénzcentrum.hu tavaly októberben hívta fel a figyelmet arra, hogy valószínűleg hiba csúszott a személyi jövedelemadó törvény szövegébe, mert az alacsony keresetű gyermekesek több adót igényelhetnek vissza, mint amennyit fizetniük kellene, vagyis negatív is lehet az adókötelezettség. Ennek oka, hogy a tavaly még életben lévő adójóváírásra vonatkozó szabályozásból kimaradt egy fontos korlát.

 

A jogalkotó szándéka vélhetően az volt, hogy a számított adót csak annak összegéig lehessen csökkenteni az adójóváírással, ez azonban nem köszön vissza a jogszabályban. A múlt évben hatályos szja-törvény 33. §-ának 1. bekezdése csak arról rendelkezik, hogy a "számított adót adójóváírás csökkenti...", de nem mondja ki, hogy azt csak az adó mértékéig lehet igénybe venni. Az év közben levont adóelőleg számítására vonatkozó rendelkezések között ugyan szerepel, hogy az adójóváírást a számított adó összegéig lehet érvényesíteni, az év egészére érvényes általános szabályozásból viszont kimaradt ez a megkötés. Ellentétben az egyéb adókedvezményekkel, amelyeknél előírja a törvény, hogy a fizetendő adó összegénél nem lehet nagyobb mértékben igénybe venni őket - hangsúlyozza Angyal József okleveles adószakértő.

 

A baki oka feltételezhetően az lehet, hogy 2010-ben még nem fordulhatott elő, hogy az adójóváírás összege meghaladja a számított adót. A múlt évben viszont új elemként megjelent az adórendszerben az adó alapját csökkentő családi kedvezmény, amelynek hatása vélhetően elkerülte a jogalkotók figyelmét. A tavalyi évre vonatkozó szabályokat viszont azóta sem módosította az Országgyűlés.

Nézzük meg egy példán keresztül, miről is van szó!

Egy kétgyermekes anyuka egyedül neveli a gyermekeit, havi bruttó 100 ezer forintot keres. A tavalyi évben minden bérjövedelemre érvényes 1,27-szeres szuperbruttósítással neki az éves adóalapja 100 000 x 1,27 x 12 = 1 524 000 forint lesz. Ezt csökkenti a két gyermek után járó családi adóalap kedvezmény, 2 x 62 500 x 12 = 1 500 000 forint. A magánszemély számított adóját úgy kapjuk meg, ha az 1 524 000 forintból levonjuk az 1 500 000 forint adóalap-kedvezményt, marad 24 000 forint, annak a 16 százaléka 3 840 forint.

 

A már említett 33. § szerint a bruttó 180 ezer forintnál alacsonyabb jövedelműeknek 12 100 x 12 = 145 200 forint adójóváírás járt a múlt évben, a törvény alapján ezzel kell csökkenteni a 3 840 forint számított adót. Az összevont adóalap adója így 3 840 - 145 200 = -141 360 forint. Vagyis a törvényben foglalt rendelkezések felhatalmazzák a példában említett magánszemélyt, hogy 141 360 forint kiutalását kérje az adóhatóságtól.

 

A NAV honlapján elérhető 1153-as nyomtatvány kitöltő programja nem engedi azt, hogy negatív előjelű legyen a fizetendő adó, amit visszaigényelhetnének a magánszemélyek. Angyal József állítja, az adóhatóság önkényesen tiltotta le ezt, a törvény ugyanis egyértelműen lehetőséget ad arra, hogy a gyermekes alacsony keresetűek is teljes egészében kihasználhassák az adójóváírást. Az adószakértő hangsúlyozza: semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy negatív előjelű legyen az adókötelezettség.

 

A kézzel kitöltött nyomtatványokon viszont lehetőségük lenne az adózóknak arra, hogy visszakérjék a részükre a törvény szerint járó adójóváírásból azt az összeget, amit nem tudtak levonni az adójukból. Angyal József szerint azonban ebben az esetben biztosan ellenőrzést indít az adóhatóság, és - a nyomtatványkitöltő programban tanúsított hozzáállásából kiindulva - borítékolható, hogy jogosulatlan adóvisszaigénylés miatt megbírságolja az érintett magánszemélyeket.

 

Az adószakértő úgy véli, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene utasítást kiadnia, hogy az érintett magánszemélyeknek hivatalból utalja ki az adóhatóság az őket törvény szerint megillető adóvisszatérítést.

 

Tíz éve nem tud megbirkózni az adóhatóság az adójóváírással (csak a számokat kedvelőknek!)

Több ízben meggyűlt már a baja az adóhatóságnak az adójóváírással. Az első affér 2002-ben volt, amikor szeptembertől adómentes lett a minimálbér, amit az adójóváírás felemelésével biztosított a Medgyessy-kormány. A törvénymódosítás előtt havonta a bruttó bér 10 százaléka, legfeljebb 3 ezer forint adójóváírás járt az alkalmazásban álló munkavállalóknak. Szeptembertől viszont a bérjövedelem 18 százalékára, maximum 9 ezer forintra emelkedett az adócsökkentő kedvezmény összege. Az akkor még Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) néven futó hatóság a 2002. évi adóbevallás kitöltési útmutatójában kettéosztotta az évet, és közölte, az első nyolc hónapban legfeljebb 8 jogosultsági hónap, az utolsó négy hónapban legfeljebb 4 jogosultsági hónap vehető figyelembe". Eközben a törvényben kerek-perec az állt, hogy "...egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe." A laikus joggal kérdezheti, mi itt a gond, 8+4 ugyanúgy 12, de valójában ez ebben az esetben mégsem igaz. Ennek bizonygatásával kezdte el az adóhatósággal vívott szélmalom-harcát 9 évvel ezelőtt Angyal József.

 

Miért nem volt mindegy, hogy 12 vagy 8+4 a jogosultsági hónapok száma? Vegyünk példának egy munkavállalót, aki az év első 8 hónapjában 20 ezer, az utolsó négy hónapban pedig 100 ezer forintot kapott. Az első nyolc havi jövedelme után havonta 2 000, összesen 16 000 forint adójóváírást tudott érvényesíteni. A törvényi szabályozás szerint viszont a fennmaradó 8*1000 forint kedvezmény érvényesítésére is jogosultságot szerzett. A szeptembertől decemberig tartó időszakban a havi 100 ezer forint jövedelme után 36 ezer forint adójóváírást tudott az adóelőleg-számításkor igénybe venni.

 

Miután minden hónapban dolgozott, 12 havi adójóváírásra szerzett jogosultságot. A törvény szövege szerinti értelmezés alapján az említett adózónak - az év végi magasabb jövedelme révén - 24 000 + 36 000, összesen 60 000 forint adójóváírás járt volna. Mivel azonban az adóhatóság - önkényesen értelmezve a törvényt - kettéosztotta az évet az adókedvezmény szempontjából, az APEH szerint az érintett adózó csak 16 000 + 36 000, vagyis 52 000 forintot írhatott volna jóvá az adójából.

 

Az első nyolc hónapban havi 30 000 forint bérjövedelemnél lehetett pontosan igénybe venni a 3 000 forint adójóváírást (10%). Ez 8 hónap alatt 240 000 forint bérjövedelem. Az utolsó 4 hónapban havi 50 000 forint havi bérjövedelem kellett ahhoz, hogy maximálisan ki lehessen használni a havi 9 000 forint adójóváírást (18%). Ez 4 hónap alatt 200 000 forint bérjövedelem. Így biztosan kevesebb adójóváírást vehettek igénybe az APEH téves jogértelmezése miatt azok, akiknek az első nyolc hónapban 240 000 forintnál kevesebb, az utolsó négy hónapban 200 000 forintnál több volt a fizetésük. Ugyanígy rosszul jártak azok is, akik az első nyolc hónapban összesen 240 000 forintnál többet, az utolsó négyben pedig összesen 200 000 forintnál kevesebbet kerestek.

 

Azok is több ezer forintot veszítettek, akiknek minden hónapban egyenletesen 40 ezer forint volt a bruttó bérük azokkal szemben, akik az  ugyancsak évi 480 ezer forintot más megoszlásban kapták. Az előbbi esetben az adózók az első 8 hónapra a maximális 24 ezer forint jóváírást érvényesíthették, az utolsó négy hónapra pedig csak 28800 forintot (a jövedelem 18 százaléka alapján). Ha viszont valakinek az éves jövedelme ugyancsak 480 ezer forint volt, de például az első 7 hónapban 30 ezer forintot keresett, az utolsó négyben pedig 67 500 forintot, akkor az első három hónap után ugyanúgy 24 ezer forint jóváírást kaphatott, az utolsó négy hónapra viszont a maximális 36 ezer forintot. Vagyis az egyenletes bérezésű dolgozó 7200 forinttal kevesebb adójóváírást kapott, mint akinek egyenlőtlenül oszlott el a jövedelme.

 

Angyal József - aki okleveles matematikus is - különféle statisztikai becslési módszerekkel úgy számolt, hogy 700 ezer magánszemélytől átlagosan 10 ezer forintot vett el a téves jogértelmezés. Vagyis összesen 7 milliárd forinttal rövidítette meg az APEH a magánszemélyeket a jogszabályban foglaltakhoz képest.

 

2006-ban meglepődve tapasztalta az adószakértő, hogy a 2005. évi adóbevallás kitöltését segítő szoftver megengedte, hogy az adójóváírás figyelembe vételekor a saját kárára tévedjen az adózó. A nyomtatványkitöltő program tájékoztató jelleggel ugyan kiírta piros számokkal az adójóváírás pontos összegét, mint maximum összeget, de megengedte, hogy a magánszemély ennél kisebb összeget írjon be. Az egyszeri adózók ugyanis azt hitték, hogy a munkáltatóktól kapott igazoláson lévő, év közben az adóelőleg-levonás során igénybevett adójóváírás összegét kell beírniuk, nem tudták, hogy az csak egy tájékoztató összeg, aminél több adójóváírást is igénybe vehetnek, ha volt hozzá elegendő jövedelmük.

 

Újságírói kérdésre az adóhatóság elismerte: a program valóban megengedte, hogy az igénybe vehető kedvezménynél kevesebbet írjanak be az adózók. Arra a kérdésre viszont nem adott választ, hogy ezt a hibalehetőséget miért engedte meg a rendszer.

 

A nyilvánosságra hozott hiba ellenére 2007 elején változatlan formában jelent meg a 2006-os évi adóbevallás kitöltését szolgáló nyomtatványkitöltő szoftver. Ekkor Angyal József egy országgyűlési képviselő segítségét kérte, aki kérdést intézett a pénzügyminiszterhez. Pénzügyminisztériumi utasításra részmegoldás született: bekerült egy figyelmeztető üzenet az ellenőrző szoftverbe, hogy az adózónak lehetősége van a beírt összegnél nagyobb adójóváírást is igénybe venni, de a program továbbra is megengedte, hogy az őt megilletőnél kisebb összeget írjon be.

 

Az adóhatóság 4 év múlva, 2011-ben módosította a nyomtatványkitöltő szoftvert: a 2010. évi adóbevallást kitöltő program már nem engedte meg, hogy a törvény szerint járó kedvezménynél kisebb összegű adójóváírást írjon be, vagyis a saját kárára tévedjen az adózó. Megbecsülhetetlen, hogy a hibás szoftver miatt 5 év alatt mennyi jogosan igénybe vehető kedvezményt hagytak az államnál az adózók

 

 

Szakszervezeti javaslatcsomag a Munka törvénykönyve átmeneti szabályairól (Szakszervezetek.hu, 2012. május 16.)

 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának.

 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a MOSZ, a LiIGA Szakszervezetek, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) összeállította javaslatait és elküldték Czomba Sándor államtitkárnak.

 

A Munka törvénykönyve (Mt.) átmeneti szabályaival kapcsolatban az egyeztetések folyamatosak - közölte az NGM az MTI kérdésére. A tárca hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat - amelyet a VKF Monitoring Bizottsága is tárgyal majd - a kormány döntését követően kerül az Országgyűlés elé.

 

A minisztérium ugyanakkor a törvényjavaslat végszavazásáig nyitott a további javaslatokra és egyeztetésekre - tájékoztatott a tárca.

 

Palkovics Imre az MTI-nek elmondta: úgy tudja, hogy szerdán nyújtják be az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

 

A szakszervezeti javaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtette: szeretnék elérni, hogy az új Munka törvénykönyve egységes eljárási rendet rögzítsen a munkavállalói kötelezettségszegés, vagy egyéb jogsértés esetére, és ne munkavállalónként, üzemenként, cégenként lehessen azt meghatározni, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

 

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette: azt is javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.

 

Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy az üzemi tanácsoknak nincsenek meg azok a kényszerítő, nyomásgyakorló eszközei, mint a szakszervezeteknek, és így az úgynevezett „házi" üzemi tanácsok - amelyeket a munkáltató állít össze - miatt könnyen hátrányos helyzetben találhatja magát a munkavállaló.

 

Hozzáfűzte: az államtitkárságnak megküldött javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződéskötésnél tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.

 

 

Cafeteria 2012: újra bíróság elé citálják Magyarországot? (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 16.)

 

Az új cafeteria elemek, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány ügyében tovább vizsgálódik Brüsszel. Ha nem küldünk megfelelő válaszokat, akár bíróság elé is vihetik az ügyet.

 

A kérdés nem újkeletű, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium már az uniós vizsgálat előtt elismerte, hogy a rendszer változatlanul hagyása esetén a kormánynak vállalnia kell "az esetleges elmarasztaló döntést és annak következményeit". Az Európai Bizottság nem is okozott csalódást a tárca szakmai stábjának és vizsgálatot indított Magyarországgal szemben, mivel véleményük szerint a Szép-kártya szabályai sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az EB szerint a kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. (Ez utóbbi döntés egyben azt is jelenti, hogy a tradicionális utalvány-kibocsátó cégek nem tudnak belépni erre a piacra.)

 

Az NGM akkori reakciója szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat "nem tartjuk megalapozottnak", mégis "általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására" - írta a szaktárca.

 

Még keményebben lépett fel Brüsszel, amikor az Erzsébet-utalványt vette górcső alá: "a szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg", emellett a kibocsátó üdülési alapítvány "szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet", illetve "kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít". A Bizottság szerint "a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan".

 

"Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a monopólium már önmagában versenykorlátozásnak minősül, amely csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén egyeztethető össze a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveivel" - kommentálta a döntést Dr. Kovách Ákos ügyvéd, a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano Iroda versenyjogi csoportjának vezetője. "Ily módon a monopólium - ha az érinti az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet - csak akkor tartható fenn, ha nem diszkriminatív, létrehozatalát vagy fenntartását pedig nyomós közérdek indokolja. Ezen túlmenően a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, ugyanakkor azzal arányban is kell állnia, azaz nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt cél megvalósításához" - magyarázta a GLN szakértője.

 

A hivatalos magyar álláspont mindenesetre nem sokáig késett, eszerint az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások - például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét".

Milyen eljárás várható?

Azon esetek kivételével, amikor az uniós jog sérelme egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, a Bizottság először az ún. EU Pilot eljárás keretében vizsgálja meg az érintett szabályozást és kér tájékoztatást az érintett tagállamtól - közölte Kovách Ákos. A SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány esetében egy ilyen előzetes eljárás van folyamatban. Amennyiben az érintett tagállam megadja a Bizottság részére a kért tájékoztatást, illetve megfelelő javaslatokat terjeszt a Bizottság elé az uniós jogot sérteni látszó szabályozás módosítására, úgy a vizsgálat már ebben a fázisban lezárulhat. Ha viszont az érintett tagállam megtagadja az együttműködést, vagy nem terjeszt elő a jogsértés orvoslására alkalmas módosítási javaslatokat, a Bizottság egy hivatalos felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.

 

Erre készül már a kormány is, legalábbis erre utalnak Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának múlt heti szavai, miszerint "Brüsszel kötelezettségszegési eljárást fog indítani" Magyarország ellen a Szép-kártya rendszere miatt. "Ezt a vitát le fogjuk folytatni" - tette hozzá, majd közölte, hogy véleménye szerint "ez inkább dicséret számunkra", ugyanis az volt a cél, hogy a szolgáltatók számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer.

 

Az érintett tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás során is van lehetősége a Bizottság által kifogásolt szabályozást az uniós jog követelményeinek megfelelően módosítani - közölte Kovách Ákos. Ha erre nem kerül sor, és a Bizottság megállapítja az uniós jognak az érintett tagállam általi megsértését, úgy felhívja szabályozás vagy gyakorlat módosítására.

 

Amennyiben az érintett tagállam nem hajtja végre a Bizottság határozatában foglaltakat, az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat tovább, ami a helyzet például most a telekommunikációs szektort érintő különadó esetében - emelte ki a szakember.

 

 

Mit vár az Egis 2012-re? (Portfolio.hu, 2012. május 16.)

 

Továbbra is igen kedvezőtlen a hazai gyógyszerpiac helyzete - ismertette a társaság tegnapi gyorsjelentést követő tájékoztatóján az Egis gazdasági igazgatója, Poroszlai Csaba. A második pénzügyi negyedévben mindezek hatására 1 termék forgalmazását szüntette be a vállalat.

 

A második pénzügyi negyedévben már érezhető volt a magyar piacon a vaklicit hatása, a szabályozás továbbra is rendkívül negatív. A fixesítések nyomán januárban újabb, átlagban 0,6%-os árcsökkenés valósult meg a termékportfólió esetében. Ennek kapcsán Poroszlai Csaba megjegyezte, félévenként, vaklicitenként 0,5 milliárd forintos hatással lehet számolni.

 

1 termék forgalmazását hagyták abba a negyedévben, a legutóbbi vaklicit pedig további két termék piacról való kivonását eredményezte. A kiesett 3 termék éves forgalma mintegy 1,5 milliárd forintot tett ki.

 

Kérdésünkre Poroszlai elmondta, még nem jutottak el oda, hogy a Széll Kálmán 2.0-ban szereplő intézkedéseket értékeljék, és azt is elmondta, hogy jelenleg nem folynak tárgyalások.

 

Az elmúlt két negyedévben 4 új termékbevezetés történt, melynek döntő része saját fejlesztés, az év egészét tekintve pedig 8-10 új termék bevezetésére kerülhet sor. Ez a dinamika pedig az elkövetkező 2 évben is jellemző lehet.

 

A hatóanyag export néhány nagyobb megrendelés hatására közel 30%-kal ugrott meg.

 

Az értékesítési költségek a belföldi piacon csökkennek, egyedül a FÁK országokban van növekedés, ami az orosz kereskedelmi hálózat bővítéséhez és a promóciókhoz kötődik.

 

A költségcsökkentések kapcsán Poroszlai elmondta, egy árerózióval jellemezhető környezetben elsősorban a termelés és az adminisztratív területek azok, ahol a kiadásokat tudják mérsékelni a hatékonyság megőrzése, javítása érdekében. Az egyes marginokra vonatkozóan nem fogalmazott meg konkrét várakozásokat.

 

A pénzügyi eredmény lényegesen jobb lett, mint egy évvel korábban, ami azzal magyarázható, hogy a negyedéves deviza záróárak nem tértek el jelentősen az átlagáraktól.

 

Rövid távon az árfolyamhatásokat a fedezeti ügyletek tompítják, ezeket a társaság a rubel forint relációban köti, jelenleg 2012 októberéig vannak nyitva ilyen pozíciók.

 

Az egyes piacokat tekintve belföldön tartják a korábban megfogalmazott, 8-10%-os bevételcsökkenési prognózist, az orosz piacon azonban a korábbi növekedési várakozást 5-10%-ra csökkentették. Közép-Kelet-Európában pedig a korábban jelzett 5% helyett 10-15%-os bevételcsökkenést várnak. Ez utóbbiban szerepet játszik, hogy a lengyel piacon továbbra is kedvezőtlen környezettel számolnak. A teljes bevétel esetében viszont enyhén javultak a várakozások

 

A Celltrion-együttműködés kapcsán Poroszlai Csaba kiemelte, nemrég az EMA befogadta a társaság törzskönyvezési kérelmét, így 2013-ban elsőként jelenhet meg az Egis az új termékekkel a régióban. A Celltrion felé lesznek még fizetések, erről azonban konkrétumokat nem mondott.

 

Az osztalékpolitika esetében rövid távon nem várható változás.

 

 

Súlyos gyógyszerhiány jöhet (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 16.)

 

Már nem csak a patikák sorsa miatt aggódik a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), mert mint ahogy Hankó Zoltán elnök egy mai háttérbeszélgetésen fogalmazott, a Széll Kálmán terv 2.0-ás verziójának végrehajtása súlyos betegellátási zavarokhoz vezet.

 

A Széll Kálmán terv 2.0 végrehajtásával két év alatt megfeleződik a gyógyszerkassza, ugyanakkor a tervben nincs nyoma az ennek hatásait kompenzáló támogatáspolitikai intézkedéseknek. Ez azt jelenti, hogy vagy a térítési díjat kell emelni, vagy a gyártókra terhelik az 50-60 százalékos árcsökkenést egy hatósági árral - hangsúlyozta Hankó Zoltán.

 

A kamara küldöttközgyűlése legutóbbi ülésén megállapította: vidéken már kritikus a gyógyszerellátás helyzete. Emellett a vaklicit nem megfelelő szabályozása már most is 10-20 olyan gyógyszernél okoz hiányt, amelyek a közgyógyellátásban kizárólagosan írhatók fel. Hankó szerint ez három okra vezethető vissza: egyfelől nagyon lazák a preferált referencia ársávba bekerülés feltételei, nem igazán megfelelő magának az ársávnak a definíciója, és nincs szankcionálva, ha a forgalmazó hibájából ellátási zavar keletkezik.

 

Ugyan a Széll Kálmán terv 2.0 közvetlenül nem tartalmaz  gyógyszertári elvonásokat, ugyanakkor a bekövetkező árréscsökkenés kőkeményen érinti a patikákat - fogalmazott Hankó. A generikus árcsökkenés miatt a gyógyszertárak árrésvesztesége 2011 októbere óta már amúgyis 15-16 százalékos, amit annak tudatában érdemes értékelni, hogy a patikák negyede 2010 végén már veszteséges volt, a nagykereskedők felé fennálló tartozásaik pedig 2011-ben 66 milliárd forintot tettek ki. Egy évvel korábban az adósság 70 milliárd forint volt, a különbség azonban nem a javulásból, hanem abból adódik, hogy a nagykereskedők leírták a veszteségeiket.

 

A generikus ösztönzőprogrammal - a preferált készítmények forgalmazása után járó kompenzáció - kapcsolatban Hankó Zoltán elmondta, nem igazolódott az a félelmük, hogy ebből a pénzből a patikák nem részesülnek majd önhibájukon kívül, mert az első negyedévben a gyógyszertárak 90 százaléka hozzájutott a kompenzációhoz, ám ez összességében csak a kieső árrésbevétel felét fedezi.

 

 

Uniós ipari szakszervezet alakult (Világgazdaság Online, 2012. május 16.)

 

Új, uniós szintű óriás szakszervezet jött létre a fémmunkás, vegyi-energetikai és textilipari föderációk összeolvadásával. Az Összeurópai Szakszervezet (All European Trade Union) 230 tagja közel 8 millió munkavállalót tömörít. Az unió exportjának 75 százaléka ipari termék. A fúziót az motiválta, hogy növekedjen a szakszervezetek lobbiereje az Európai Bizottságnál az olyan kérdésekben, mint az aktív iparpolitika vagy a foglalkoztatottság támogatása.

 

 

A szegénységből való kitörés legfőbb gátja az alacsony fizetés (HRportal.hu, 2012. május 16.)

 

A szegénységi ráta erőteljesebb csökkenést mutat a fejlődő országok nagy részében, mint a fejlettekben - mutat rá az ILO (International Labour Organization) munka világáról szóló 2012-es (World of Work Report 2012) jelentése. A szegénységből való kitörés legfőbb gátja az alacsony fizetés, míg eddig a munkanélküliséggel volt összefüggésben ez a jelenség.

 

Kevesebb a szegény ember a fejlődő országokban

A szegénység növekedése éveken keresztül csak a fejlődő világ problémája volt, a válság kirobbanása óta azonban megváltozott a helyzet. Az ILO jelentése szerint a nemzeti szegénységi mutatók jelentősen csökkentek a fejlődő országokban, főleg azokban, melyek társadalompolitikájuknak kiemelt figyelmet szenteltek. Ezzel szemben a 36-ból 25 fejlett gazdaságban a szegénységi ráta növekedett, vagy stagnált --–köszönhetően a rosszabbodó munkaerő-piaci viszonyoknak és az áldozatot követelő megszorításoknak.

 

Latin-Amerika és Ázsia országai kimaradtak ebből, esetükben sikeresek voltak a szegénység felszámolására indított közvetlen társadalmi programok. Brazíliában például az alacsony keresetűeket segítette egy feltételhez kötött segélyprogram (Conditional Cash Transfers, CCT) kiterjesztése, és a minimálbér emelése csökkentette a szegénységet. Indiában a vidéki munkavállalók megsegítését célzó program (National Rural Employment Guarantee Schemee) csökkentette a munkanélküliséget, bővítették a munkavállalók lehetőségeit és emelték a fizetéseket vidéken.

 

A fejlett gazdaságok helyzete teljesen más. A szegénységi ráta 36-ból 11 országban csökkent, 17-ben emelkedett, és 8-ban stagnálást mutat. Uma Rani, a jelentés egyik készítője, azt mondja, a munkapiacokon nőtt az ideiglenes, bizonytalan helyzetű, alacsony keresetű munkavállalók száma, csakúgy, mint a fiatalkori munkanélküliség. A megszorítások a szociális transzferek (pénz, étkeztetés, utalvány) csökkentéséhez vezettek, a válság kirobbanásával emelkedtek a lakásárak, ami a háztartásokat még inkább eladósította.

Aki szegénynek született, szegény is marad

A jelentés figyelmeztet arra is, hogy a szegénység növekedése további negatív következményekkel járhat: a szegénység öröklődik gyermekről szülőre, ami emeli annak a lehetőségét, hogy aki szegénynek született, szegény is marad. - A szegénységből való kitörés legfőbb gátja az alacsony fizetés --–- mondja Pelin Sekerler Richiardi, egy másik ILO közgazdász. "Történelmileg ez a jelenség a munkanélküliséggel hozható összefüggésbe. Napjainkban azonban emelkedik azoknak a száma, akik dolgoznak, ám mégis szegények."

 

A jelentés idéz egy 2011-es tanulmányt, amely rámutat: Belgiumban annak az esélye, hogy egy diplomás pályakezdő 21 hónap munkanélküliség után állást talál, 60 százalékról 16 százalékra esett vissza. A nők esélyei 47 százalékról 13 százalékra csökkentek.

 

Több országban az egészségügyi ellátásra való lehetőséget vágták meg a megszorítások. Görögországban sokan vesztették el az egészségügyi ellátásra való jogosultságot, USA-ban szintén drasztikus ez a tendencia. Emellett még a korlátozott hitelfelvételi lehetőségeket említi a jelentés, mint a válság következményét a fejlett országokban, és mint a szegénység növekedésének fő okát. "Ennek is nyilvánvaló hatása van a munkaerőpiacra" --–- mondja Rani.

 

 

Az EU-n belül nálunk volt a legmagasabb az infláció áprilisban (ProfitLine.hu, 2012. május 16.)

 

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) ma közzétett adatai alapján az éves inflációs áprilisban az eurózónán belül 2,6 százalékra mérséklődött a márciusban mért 2,7 százalékról. Egy évvel korábban 2,8 százalékos inflációt mértek. A havi szintű áremelkedés mértéke 0,5 százalék volt 2012 áprilisában.

 

Az egész Európai Uniót tekintve az infláció áprilisban 2,7 százalékra enyhült éves szinten a márciusban mért 2,9 százalékról. Egy évvel korábban még 3,3 százalékos inflációs ráta mutatkozott. 2012 áprilisában havi szinten a fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek.

 

Az egész Európai Uniót tekintve áprilisban a legalacsonyabb éves szintű inflációt Svédországban (1%), míg a legmagasabbat Magyarországon (5,6%)  mérték. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában (1,9%), Szlovákiában (3,7%), Ausztriában (2,4%), Szlovéniában (2,9%) éves szintű inflációt mértek.

 

 

Patai: Lesz megállapodás a kormánnyal (Index.hu, 2012. május 16.)

 

A Magyar Bankszövetség elnöke biztos abban, hogy több tárgyalási fordulóban egyezségre tudnak jutni a kormánnyal, és lesz megállapodás a tranzakciós illeték bevezetésének feltételeiről.

Patai Mihály szerdán a sajtónak elmondta: a bankszövetség elnöksége egy négytagú delegációt nevezett ki Gyuris Dániel alelnök vezetésével, amelynek tagjai a Raiffeisen, a K&H és az FHB vezérigazgatói. Kedden este megállapodtak a bankszövetség tárgyalási pozíciójáról, a bankszövetség megfogalmazta azon javaslatait, amelyek révén vissza lehet a terheket arra a szintre nyomni, amiben tavaly decemberben megállapodtak. Van egy konkrét írásos tárgyalási irányelvük, amit a következő napokban juttatnak el a kormánynak - mondta.

 

A pénzügyi tranzakciós illetéket nem lehet kikerülni, ezt a kormány elhatározta, részünkről az a bölcs megoldás, hogyha megpróbálunk egy kompromisszumot találni a kormánnyal, de ez mindenképpen csak kisebb teher lehet, mint amelyről most beszélnek. Ha a harmadik évben ilyen mértékben megterhelik a bankszektort, az meggátolja, hogy a hitelezés beinduljon Magyarországon, ami nem érdeke a kormánynak sem - jelentette ki a bankszövetség elnöke.

 

Patai Mihály korábban "nyílt hülyeségekkel" teli elképzelésnek titulálta a tranzakciós illetéknek hívott adójellegű elvonást. Szerinte a kormány nem tartotta meg a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodást, akkor arról állapodtak meg, hogy a bankadó 2013-ra 50 százalékkal, 60 milliárd forintra csökken és a kormány újabb adókkal nem terheli a szektort. Ehhez képest a tranzakciós adó bevezetése jövőre további 130 milliárd forintos terhet ró a bankszektorra. A bankok két katasztrofális év után nem számítottak arra, hogy jövőre 130 milliárdos pluszterhet fizessenek ki - tette hozzá.

 

Patai azt is bejelentette: a Kavosszal közösen Széchenyi Kártya Programot indít. Ennek lényege, hogy a tőkehiányos vállalkozások olyan hitelekhez jussanak, amivel az uniós pályázatok önrészét fedezni tudják, illetve meg tudják előlegezni a projekt költségeit - az EU ugyanis a projektekre általában csak utólag fizet. A bank a Kavosszal közösen két új hitelterméket dolgozott ki, hogy a vállalkozások hozzájussanak a szükséges forrásokhoz.

 

 

Ez betehet a forintnak - Félreérti az IMF-et a kormány? (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 16.)

 

Piaci információk szerint az IMF legnagyobb problémája a magyar jegybanktörvénnyel nem a hivatalosan is ismert aggályokban keresendő, hanem egészen máshol. A gond azzal lehet, hogy a devizatartalékról a Monetáris Tanács döntene, nem pedig az MNB elnöke. Ez az új módosítás után is így maradhat, ezért kitarthat a forint sérülékenysége.

 

A Napi Gazdaság egyes piaci forrásokból úgy értesült, hogy az IMF problémája a jegybanktörvénnyel kapcsolatban nem csak az eddig hivatalosan jelzett pontokban keresendő, de a devizatartalékok feletti felügyeleti jogok szabályozásának kérdésében is. Ezt ugyan a nemzetközi szervezet az eddig nyilvánosságra került információk alapján eddig nem tette szóvá, de könnyen lehet, hogy a probléma megoldatlansága még egy ideig gátat szabhat a hiteltárgyalásoknak. Amint arról beszámoltunk, a devizatartalék kapcsán Ukrajna lehet az intő példa az IMF számára, így nem lehet véletlen, hogy onnan jött a Valutaalap új főtárgyalója

 

"Megnéztem a Rogán Antal által múlt héten benyújtott javaslatot a jegybaki törvény módosításáról, s láttam, a lényeges kérdéshez nem nyúltak. Úgyhogy egyelőre nem vennék forintot" - mondta a javaslat benyújtását követően egy neve elhallgatását kérő piaci szakértő.

 

A jelzett probléma forrásaink szerint a devizatartalékok feletti felügyeleti jogkör szabályozásában keresendő. A 2011. végével hatályát vesztő régi jegybanktörvény az MNB elnökéről így ír:

 

"Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik:

a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása"

 

A hivatkozott paragrafusban pedig ez is szerepel:

 

"4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.

 

(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.

 

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez...."

 

Arról ugyan a régi törvény is rendelkezik, hogy az említett paragrafusban leírt feladatokkal kapcsolatban a legfőbb döntéshozó szerv az immár a kormánytöbbség által delegált tagok számbeli fölényével működő Monetáris Tanács (MT), de a végrehajtást egyértelműen MNB-elnöki hatáskörben tartotta.

 

Kimaradt az utalás

A 2012-ben életbe lépő új törvényben viszont már nincs utalás arra, hogy a fenti feladatok végrehajtásáért az MNB elnöke felel, sőt, azokat kifejezetten a Monetáris Tanács hatáskörében tartja, kivéve, ha valamely feladat végrehajtását a tanács, saját döntése alapján delegálja.

 

Ezek alapján látszik, hogy az új szabályozás egyik legfontosabb változása a régihez képest az, hogy a kassza kulcsát gyakorlatilag a kormányzati többséget reprezentáló MT kezébe adja az elnök helyett.

 

Bár formálisan egyik nemzetközi szervezet sem jelezte - legalábbis a nyilvános információk alapján -, hogy ez a jogszabályi változás lenne a tárgyalások igazi megkezdésének gátja, a problémát gyakorlatias szemmel néző szereplők egy része úgy gondolja, amíg itt nem történik változás, addig megegyezés sem lesz az IMF-hitelről

 

 

Fitch: nem lesz növekedés se Magyarországon, se Csehországban (Tőzsdefórum Online, 2012. május 16.)

 

A tavalyi ütem felére lassul a tíz közép- és kelet-európai EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése az idén, és a térségi átlagon belül a magyar és a cseh gazdaságban nem lesz növekedés - jósolta szerdán Londonban ismertetett átfogó régiós előrejelzésében a Fitch Ratings.

 

A legnagyobb európai hitelminősítő által összeállított új prognózis szerint a 2004-ben, illetve 2007-ben uniós taggá vált közép-kelet-európai országok hazai összterméke (GDP) 2012 egészében, súlyozott átlagot számolva 1,6 százalékkal növekszik a tavaly mért 3,1 százalék után. A Fitch Ratings londoni közgazdászai ezt azt előrejelzésüket arra a véleményükre alapozták, hogy az euróövezet - a közép-kelet-európai régió fő kereskedelmi partnere - az idén várhatóan recesszióban lesz.

 

A Fitch várakozása szerint a valutauniós gazdaság teljesítménye a 2011-ben elért 1,5 százalékos növekedés után 2012-ben 0,2 százalékkal csökken.

 

A hitelminősítő azt jósolja, hogy a tíz vizsgált közép-kelet-európai EU-tagország közül az idén nyolcnak a gazdasága így is növekszik, Csehországban ugyanakkor a GDP-érték stagnál, Magyarországon pedig 0,5 százalékkal visszaesik 2012-ben.

 

A City elemzői közösségében ugyanakkor vannak ennél jóval borúlátóbb növekedési prognózisok is a közép-kelet-európai térségre.

 

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai a térség több országa által e héten közzétett előzetes GDP-becslések számsorait feldolgozó helyzetértékelésükben közölték: továbbra is megfelelőnek tartják a közép-kelet-európai régió növekedésére érvényben tartott, a szélesebb londoni konszenzustól jelentősen elmaradó idei GDP-előrejelzéseiket.

 

A Capital Economics ennek alapján Oroszországban 3 százalékos, Lengyelországban 2 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-re, Bulgáriában és Romániában ugyanakkor egyaránt fél százalékos, Csehországban 1 százalékos, Magyarországon pedig 1,5 százalékos GDP-visszaesést valószínűsít az idei év egészére.

 

A Fitch Ratings szakértői szerdai londoni elemzésükben kimutatták, hogy 2011 végéig a tíz térségi EU-tagállam közül csak Lengyelország és Szlovákia GDP-értéke emelkedett vissza - szezonális kiigazítással számolva - a pénzügyi válság előtt, 2008 első negyedében mért csúcsszintre.

 

Az e szinttől még elmaradó régiós országok között is nagyon jelentősek azonban a különbségek: Csehország és Bulgária gazdasági teljesítménye is már csaknem a válság előtti szinteken jár, Lettországé azonban még mindig hozzávetőleg 15 százalékponttal alacsonyabb a 2008 elején mértnél.

 

A hitelminősítő jelenlegi alapeseti előrejelzése az, hogy a legnagyobb eurógazdaság, Németország GDP-növekedése az idén 0,7 százalékra lassul a tavalyi 3,1 százalékról, és 2013-ban is csak 1,6 százalékra gyorsul vissza. A Fitch szerdai londoni prognózisa szerint ez azt is jelenti, hogy a közép-kelet-európai országcsoport exportnövekedési üteme az idén "markánsan" lassul, és jövőre is csak részbeni élénkülés várható.

 

A Fitch Ratings londoni elemzői szerint valószínűtlen, hogy a térség egésze rövid távon jelentősebb hasznot tudna húzni abból, ha exportját a világgazdaság dinamikusabb régiói, például Ázsia felé irányítaná át. Jóllehet a Kínába irányuló export részaránya az elmúlt években széleskörűen bővült, Kína azonban továbbra sem jelentős kereskedelmi partnere Közép-Kelet-Európának, és ebben a tekintetben a felzárkózó európai gazdaságok lemaradtak Nyugat-Európa mögött - áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.

 

Ez alól Szlovákia a részbeni kivétel, mivel a szakosított szlovák autóipari termelés lehetőséget teremtett a térnyerésre a gyorsan növekvő kínai járműszektorban, ám Szlovákia exportjában is mindössze 2,6 százalék volt tavaly a kínai piac részesedése - hangsúlyozták a Fitch Ratings szakértői.

 

 

Zuhan a forint: 297 az euró! (Privátbankár.hu, 2012. május 16.)

 

Pillanatok alatt hatalmasat zuhant a forint árfolyama reggel. Közben az euró is tovább esett a dollárral szemben.

 

Pillanatok alatt hatalmasat zuhant a forint árfolyama reggel. Közben az euró is tovább esett a dollárral szemben. Az euró/dollár 1,27 alá szakadt, az eurót pedig 297 forint körül jegyzik. A háttérben még mindig az a tegnapi bejelentés áll, hogy kudarcba fulladt a görög kormányalakítási próbálkozás, ami miatt csődbe mehet Görögország és elveszítheti az eurózóna-tagságot. Mára virradóra erős esés volt az ázsiai részvénypiacokon és valószínűleg folytatódik az eladói nyomás az európai tőzsdéken is.

 

 

Boldog napra ébredhettek a munkába indulók (ProfitLine.hu, 2012. május 16.)

 

Csökkentette bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és 3 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. Szerdán.

 

A változással a benzin átlagára literenként 426 forintra csökkent, a gázolajé pedig 427 forint lett. A múlt héten a Mol 10 forinttal csökkentette a benzin és 6 forinttal a gázolaj árát. A benzin ára az idén április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került.

 

A gázolaj január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter átlagosan 449 forint volt. Egy évvel ezelőtt egy liter benzin 382 forintba került, egy liter gázolaj pedig 362 forintba. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. (MTI)

 

 

Borsik: a kormány rontotta a munkavállalók és családjaik helyzetét (Világgazdaság.hu, 2012. május 15.)

 

A kormány a ciklus első két évében nem tudta növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, a munkavállalók helyzete pedig romlott - vélekedik a kabinet eddigi munkájáról a Liga, az MSZOSZ és az Autonómok elnöke.

 

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: nem látszanak megvalósulni azok a remények, amelyeket a kormány fűzött a foglalkoztatás növeléséhez, és ezt nagy valószínűséggel az új Munka törvénykönyve sem teljesíti. Az elnök szerint a közfoglalkoztatás kiterjesztése pozitív irány, de egy-egy így létrejövő álláshelyet nem lehet konvertálni a versenyszférába.

 

A 10 év alatt egymillió munkahely időarányos része nem teljesül Gaskó István szerint, a gazdaság növekedése pedig ezért nem tud megindulni

 

A Liga elnöke szerint a július elsejével hatályba lépő Munka törvénykönyve kedvezőtlenebb lesz a jelenleg hatályoshoz képest, bár jobb, mint a tavaly nyáron nyilvánosságra került első tervezet.

 

Hozzátette: az új kódex visszavágja a kollektív jogokat, szűkíti a szakszervezetek mozgásterét, keresetcsökkenést hoz, csökkenti az egyéni jogokat, és összességében nem szolgálja sem a munkavállalók, sem az ország versenyképességének növekedését. Gaskó István problémának nevezte, hogy a rugalmasság növelése - ami egyébként jó irány - nem járt együtt a biztonság növekedésével.

 

Az érdekegyeztetésről elmondta: a kormányzati ciklus első két éve szinte érdemi egyeztetés nélkül telt, amit "elviselhetőbbé" tett a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tavaly őszi létrehozása, és a versenyszféra konzultációs fóruma. Hozzátette ugyanakkor: még nem látszik, hogy érdemben milyen kérdésekről lesznek képesek egyeztetni ezeket a fórumokon. Gaskó István azonban kiemelte, nagy reményeket fűznek a versenyszféra fórumához, valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácshoz.

 

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a kormány hiába ígérte, nem tudta jelentősen növelni a valódi, értékteremtő, adófizető munkahelyek számát, és továbbra is problémája az országnak az alacsony foglalkoztatási szint. A közfoglalkoztatás átalakítása csak a statisztikát javította, igazi munkahelyteremtő hatása nem volt - vélekedett az elnök. Hozzátette: a közfoglalkoztatás átalakításának voltak értelmes elemei, de az arra szánt források jelentősen csökkentek.

 

Az MSZOSZ elnöke szerint az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket nem bővítették, ezzel párhuzamosan pedig a gazdaságpolitika nem növelte a munkaerő-keresletet. Eközben a munkaerő-kínálatot egyes intézkedésekkel - például a nyugdíjkorcentrum emelése, rokkantsági felülvizsgálatok - bővítették, így az elsődleges munkaerő-piacon nem jelent meg többlet munkaerő-kereslet, csak -kínálat.

 

Pataky Péter kritizálhatónak nevezte a Munka törvénykönyvének (Mt.) változtatásait, amelyek szerinte gyengítik a szakszervezetek pozícióit és elveszik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát. A kormány a rugalmasság szükségességével indokolja ezeket az intézkedéseket, miközben ez csak egy növekvő munkaerő-piacon értelmezhető - mondta az elnök.

 

A kormány szakszervezetekkel kapcsolatos politikáját Pataky Péter "kifejezetten rossznak" nevezte, s hangsúlyozta, hogy a kabinet részben megszüntette, részben kiüresítette az intézményes együttműködés formáit, a valódi párbeszéd intézményeit pedig megszüntette.

 

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke szerint az elmúlt két év kormányzati intézkedései összességében rontották a munkavállalók és családjaik helyzetét, súlyos bizonytalanságot okozva mindennapi megélhetésükben. 

 

Felütötte a fejét az a filozófia, hogy a kevésbé képzett munkaerő és az alacsony bérezés versenyképesebbé teheti az országot, ez azonban hamis és káros nézet, ráadásul a kormány asszisztálásával történik - tette hozzá. 

 

Szemben a "statisztikai ügyeskedéssel", a munkanélküliség továbbra is magas - az első negyedévben 11,7 százalék volt -, és a gazdaság stagnálása miatt esély sincs arra, hogy jelentősen csökkenjen - vélekedett Borsik János. Ez az ASZSZ elnöke szerint a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Hozzáfűzte, hogy a munkaerőpiac csak a gazdaság bővüléséből meríthet.

 

A munkanélküli ellátás maximális folyósítási idejének 3 hónapra csökkentése az elnök szavai szerint példátlan az Európai Unióban, a kormánytól pedig teljesen szakmaiatlan lépés volt.

 

Borsik János elmondta, hogy a munka világát érintő, az emberek sorsát meghatározó szabályozás az új Mt. "munkavállaló-ellenes és csak a munkáltatóknak kedvez". Ez és a sztrájktörvény "szakmaiatlan és kidolgozatlan" módosítása egy-egy állomás azon az úton, amelyen a kormány rossz irányba indult - jelezte Borsik János. 

 

Az ASZSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte az elmúlt két év kormányzati munkáját annak "társadalmi igazságosságot és társadalmi párbeszédet tagadó" tartalma miatt. "A rögtönzés nem engedhető meg sem a gazdaságpolitikában, sem a munkaerő-piacon, sem a társadalompolitikában" - mondta. 

 

Hozzátette: az országos érdekegyeztetés "szétverése" mutatja igazán azt a kormányzati filozófiát, hogy "ha lehet, akkor ne kelljen érdemi és eredményes tárgyalásokat folytatni". Szerinte a "kiválasztottakkal folytatott paktumpolitika" nem lehetséges egy demokratikus jogállamban

 

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

 

 

Mindenki bank- és telefonszámlájában turkálhat a NAV (Pénzcentrum.hu, 2012. május 15.)

 

Célzott ellenőrzés nélkül szerezhet információkat az adóhatóság a magánszemélyek és a vállalkozások telefonálási és bankolási szokásairól. A telefonhívásokra, sms-ekre, pénzügyi tranzakciókra a jövőben kivetendő adóterhek megfizetését ugyanis csak úgy lehet ellenőrizni, ha a revizorok betekintenek az ügyfelek számláiba.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el az adóhatósági feladatokat mind a távközlési adó, mind a - tévesen - pénzügyi tranzakciós illetéknek nevezett (az illetékfizetésért cserébe ugyanis valamilyen szolgáltatást kell nyújtani) új bankadó esetében. Az adóhatósági feladatoknak a szerves része annak ellenőrzése, hogy az adóalany annyi adót fizet-e be, mint amennyit kell neki. Ezt viszont csak úgy tudja ellenőrizni az adóhatóság, ha a tételesen megnézi, hogy az egyes előfizetők milyen összegben telefonáltak, illetve a számlatulajdonosok milyen és mekkora összegű tranzakciókat hajtottak végre. A revizorok magánszemélyenként, vállalkozásonként tételes számlakivonatokat, telefonszámlákat kérhetnek ki. Vagyis a NAV ily módon lényegében az összes magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház és a többi telefonhasználó, számlatulajdonos adataihoz hozzájuthat anélkül, hogy velük szemben tételes ellenőrzést rendelt volna el. Az új törvényjavaslatok jelenlegi formájukban arra alkalmasak, hogy egy adóhatósági vizsgálat során korlátlan hatáskörük legyen az ellenőröknek - fogalmazta meg aggályait a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József okleveles adószakértő.

 

A szakember szerint ez az egyetlen, ellenben igencsak érdemi változtatás lényegét tekintve a jelenleg a távközlési cégeket, valamint a bankokat terhelő különadók, valamint az újonnan tervezett adók között. Egyéb tekintetben ugyanarról a közvetlen adóról beszélhetünk, mint amilyet most is kell a szolgáltatóknak fizetniük, csak a vetítési alap más.

 

Jelenleg a banki különadót a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg után kell megfizetni, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az a fölötti összegre 0,53 százalék. Vagyis a hatályos adóztatási forma esetén a mérlegfőösszeg a mérvadó, az ellenőrzés során csak indokolt esetben tekinthet bele az adóhatóság egyes bankszámlákba. Az új szabályozás szerint lényegében mindenfajta pénzügyi tranzakció után egyesével kell megállapítani az 1 ezrelékes adót, ami továbbra is a pénzintézeteket terhelné.

 

A távközlési adónál jelenleg az áfa nélküli bruttó bevétel az adó alapja, mértéke pedig 0-6,5 százalék között sávosan növekszik: 100 millió forintig nem kell adót fizetni, 500 millió forintig 2,5 százalék, 5 milliárd forintig 4,5 százalék, 5 milliárd forint fölött pedig 6,5 százalék az adó mértéke. Ennek ellenőrzéséhez szintén nem kell tételesen megnézni a telefonszámlákat.

 

Az új adó minden telefonhívásra és sms-re 2 forint lenne a beterjesztett törvényjavaslat szerint. Az adókötelezettség ellenőrzéséhez ugyancsak tételesen meg kellene nézni a számlákat. Ráadásul még többféle kedvezmény is van a rendszerben, amelyek miatt pláne nem lehetne a számlák tételes ellenőrzése nélkül megvizsgálni, hogy a szolgáltató cégek valóban annyi adót fizettek-e, amennyit kellene nekik.

 

A törvényjavaslat szerint a magánszemély előfizetők hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc után nem kell megfizetni az adót. Az adó összege nem lehet több magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén nem lehetne több havi 700 forintnál, nem magánszemély előfizetőnél és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig 2500 forintnál. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a törvényi megfogalmazás alapján kérdéses, a magánszemélyeknél a feltöltő kártyás telefonok esetében lesz-e kedvezmény, náluk ugyanis csak az előfizetésekhez rendelné ezt a javaslat. A segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az adománygyűjtő számra történő üzenetküldés, valamint a teszthívás után nem kell adót fizetni.

 

 

Így spórolt meg 15 milliárd forintot az NGM (Pénzcentrum.hu, 2012. május 15.)

 

Mindössze 6 milliárd forint bérkompenzációs támogatásra nyújtott be pályázatot 4 538 munkáltató - mondta el Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára az MTI-nek. A pályázók a költségvetésben erre a célra elkülönített 21 milliárd forintos keret töredékét merítenék ki.

 

A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére. Czomba Sándor szerint hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere. Ezt igazolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a versenyszféra érintett munkavállalóinak mintegy háromnegyede március végével már megkapta a bérkompenzációt. Hozzátette, hogy reményeik szerint a pályázatnak köszönhetően ez az arány még tovább javul az év hátralévő részében.

 

Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. "Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott" - így vélekedett Czomba Sándor a pályázaton részt vevők alacsony számáról.

 

A pályázat iránti visszafogott érdeklődést a szigorú feltételek is indokolhatják. A pályázóknak ugyanis írásban kellett vállalniuk, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi béremelést legkésőbb 2012. június 30-ig valamennyi érintett munkavállalójuk számára 2012. január 1-jétől, illetve a 2011. november-december havi foglalkoztatást követő újrafoglalkoztatás esetén a 2012. évi jogviszony kezdetétől visszamenőlegesen is biztosítják. Nyilatkozniuk kellett, hogy nem csökkentik a 2012. évi átlagos statisztikai állományi létszámukat a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest. További megkötés volt, hogy a munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő csökkentéssel érintett létszám nem haladhatja meg a pályázó 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámának 20 százalékát.

 

 

Az Egis kifejezetten kedvezőnek tartja az első féléves eredményét (Menedzsment Fórum.hu, 2012. május 15.)

 

Az üzleti év második negyedévében 33,509 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el az Egis. Ez 6,1 százalékkal meghaladja az elmúlt év hasonló időszakát. Az árbevétel a külpiacokon növekedett, belföldön csökkent. Az exportforgalom forintértékét az árfolyamhatások is növelték, olvasható a cég közleményében.

 

Magyarországon az Egis-csoport forintban kimutatott árbevétele az üzleti második negyedévben 9 százalékkal csökkent. A szabályozás tovább nehezedett, a generikus gyógyszerek termelői ára tovább csökkent, a 2011. július elsejével megemelt gyógyszergyártói befizetések révén a gyártók növekvő részben fedezik a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását, olvasható a cég közleményében.

 

Az cég a második negyedév során a ráfordításait 549 millió forinttal csökkentette a – tárgy üzleti évet érintően – a kedvező folyamat a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési ösztönzésnek köszönhető. A konszolidált üzleti eredmény a kedvező első negyedévet követően tovább emelkedett, öszege a második negyedévben 6,875 milliárd forintot tett ki, ami az árbevétel 20,5 százaléka. Ez 9 százalékos további növekedést jelent a magas bázishoz képest.

 

A második negyedév konszolidált pénzügyi és társult eredménye 74 millió forint. Így a konszolidált adózás előtti eredmény 6949 millió forint, ami 41 százalékkal meghaladja a bázist, és az árbevétel 20,7 százalékára rúgott.

 

Az üzleti év első félévében 63,9 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt ért el az Egis ami 1 százalékos növekedést jelent a bázishoz képest. A vaklicit bevezetése miatt féléves szinten 4 százalékos visszaesést mutató belföldi forgalmat ellensúlyozni tudta az export forintértékének 2 százalékos emelkedése.

 

A félév konszolidált bruttó eredménye az árbevétel 58,8 százalékát tette ki, ami 2,6 százalékponttal kedvezőbb a tavalyi év első félévében elértnél. A félév bruttó fedezeti hányadát az árfolyamok kedvező alakulása, az értékesítés szerkezetének változása és a költséghatékonysági intézkedések együttesen befolyásolták, olvasható a cég közleményében.

 

A félév egésze összesen 263 millió forint pénzügyi és társult eredményt mutat. Az Egis-csoport az üzleti első félév során 12,66 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, ami 24 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Az adózott eredmény értéke 11,785 milliárd forint, növekedése 28 százalék a bázishoz képest.

 

Az Egis értékelése szerint az első félév teljesítménye az alacsony költségszintnek és a devizaárfolyamoknak köszönhetően kifejezetten kedvezőnek minősíthető.

 

 

Lőttek a növekedésnek: durván visszaesett a hazai GDP (Privátbankár.hu, 2012. május 15.)

 

Az előzetes adatok alapján az első negyedévben 0,7 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához képest. 2011 negyedik negyedévéhez képest szezonálisan kiigazítva 1,5 százalékos volt a visszaesés. Korábbi elemzői vélemények éves összehasonlításban stagnálást, míg negyedéves alapon maximum 0,8 százalékos visszaeséssel számoltak. Az NGM hallgat.

 

A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2012. első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett. Szezonális és naptárhatástól kiszűrve az első negyedévben 1,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

 

Londoni felzárkózó piaci elemzők korábban az év eleji részadatok alapján a magyar gazdaság teljesítményének csökkenését jósolták az idei első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz képest, éves összevetésben pedig jó eséllyel stagnálást valószínűsítettek. Várakozásaikat az elemzők a fogyasztás, a beruházás és az ipari termelés visszaesésével indokolták. Negyedéves összehasonlításban a legpesszimistább becslést a Capital Economics adta, ahol 0,8 százalékos visszaeséssel számoltak. Ehhez képest a valós adat jóval rosszabb lett, 1,3 százalékos csökkenést regisztrált a KSH.

 

Az ipari termelés éves összehasonlításban az év első három hónapjában igen változatos képet mutatott. Januárban az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest 0,5 százalékkal csökkent, melynek oka a járműgyártás kibocsátásának a visszaesése, és a tavalyinál enyhébb január miatti kisebb fűtésigény volt. Februárban a termelés 1,1 százalékkal emelkedett a tavalyinál jóval nagyobb fűtésigény miatt. A legfrissebb márciusi adatok ismét az ipari termelés 1,6 százalékos csökkenését mutatják. Márciusban a visszaesésben a kisebb fűtésigény, valamint a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése játszott szerepet. Az első negyedévben összességében enyhén, 0,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva

 

A hazai fogyasztás a kiskereskedelmi adatok alapján vélhetően csökkent. Januárban még a kiskereskedelmi forgalom enyhe, 0,6 százalékos bővülését regisztrálta a KSH. Februárban ellenben már 1,4 százalékkal maradt el a forgalom volumene ez előző év azonos időszaki szinttől. A márciusi adatokat még nem közölte a KSH.

 

Mindezek mellett az építőipar a korábbiakhoz hasonlóan nem adhatott lökést a hazai gazdaságnak, elemzői vélemények szerint a mezőgazdaságban tapasztalt agrárboom is véget ért már.

 

A KSH tájékoztatója szerint a hazai gazdaság teljesítményének csökkenéséhez nagy mértékben járult hozzá az építőipari lejtmenet. Januárban az építőipari termelés 1,5 százalékkal, februárban 16 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől. Márciusi adatokat még nem közölt a KSH, a korábbi adatok fényében azonban nem várható javulás.

 

Az ilyenkor szokásossal ellentétben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem küldte meg kommentárját. A tárca az ipari adatokat és az új fogyasztóvédelmi törvényről viszont küldött közleményt.

 

Az Európai Bizottság 2012/2013-ra vonatkozó tavaszi előrejelzésében a hazai gazdaság 0,3 százalékos csökkenését valószínűsítette az idei évre, jövőre viszont 1 százalékos bővülést prognosztizált. A Bizottság szerint az idei évben az államháztartás hiánya a GDP 2,5% lehet, jövőre pedig 2,9%. Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy ha a hazai GDP a várakozások alatt teljesít, akkor a hiánycél teljesítése is kétséges lesz

 

 

Elemzők - nem látni hogyan kerülhető el az enyhe recesszió (ProfitLine.hu, 2012. május 15.)

 

Enyhe visszaesést vár az első negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatok alapján a Takarékbank és az Erste elemzője.

 

Az első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent a GDP a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt gyorsbecslése szerint. A naptárhatás kiszűrésével 1,3, a szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutató szerint 1,5 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék 2011. első negyedévéhez képest. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal esett vissza a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

 

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott elemzésében a vártnál lényegesen nagyobbnak nevezte a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves, 0,7 százalékos csökkenését az egy évvel korábbihoz képest, és 1,3 százalékos zsugorodását a tavalyi utolsó negyedévhez képest. A szakértő szerint a negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, mivel a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) növekedett. A második negyedévben a Mercedes gyár indulásának köszönhetően növekedés várható negyedéves összehasonlításban, így a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP növekedést mutasson - vélekedett Suppan Gergely.

 

Hozzáfűzte, hogy ezért a 2012-re szóló korábbi 0,5 százalékos növekedési előrejelzésüket feltehetően 0-0,5 százalék közötti visszaesésre módosítják. A fogyasztás a szakértő szerint feltehetően újra visszaesett, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett. Némi reményt adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes üzem indulása okozhatott - mondta az elemző. Kifejtette, hogy a német konjunktúra igen vegyes képest mutat: miközben a beszerzési menedzser indexek nagyot estek az utóbbi hónapban, a szélesebb merítésű Ifo index és a ZEW index a német gazdaság további növekedését vetítik előre.

 

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője az MTI-nek elmondta: az ipari megrendelések növekedése szerinte is a Mercedes gyár termelése beindulásának köszönhető, és optimizmusra ad okot. Hozzátette azonban, hogy ez segítheti a GDP növekedését, de várhatóan nem lendíti pozitív tartományba a gazdaság teljesítményét. Az első negyedéves adatokról elmondta, hogy azok kicsit rosszabbak lettek a vártnál, az Erste 0,5 százalékos visszaesést várt, mivel az eddigi - többek között építőipari, külkereskedelmi, ipari termelési és kiskereskedelmi - adatokból nem látszott, hogy mi táplálhatja a növekedést. A szakértő elmondta, hogy a német gazdaság kilátásai jobbak a vártnál, de sajnálatos, hogy a magyar gazdaság erre "nem tudott felkapaszkodni".

 

A kilátásokról Árokszállási Zoltán elmondta, hogy vegyes az összkép. Kifejtette, hogy ha továbbra is jó hírek érkeznek a német gazdaságról, és Magyarország rá tud csatlakozni erre, akkor az pozitív irányba mutat, ugyanakkor az eurózóna feldolgozóipari indexei csökkenést mutatnak, ez pedig nem kedvező a magyar gazdaság számára sem. Az Erste az első negyedéves GDP adatok alapján 2012-re továbbra is 0,5 százalékos visszaesést vár - jelezte a szakértő. Hozzátette: többek között a beruházási kereslet csökkenése, és amiatt, hogy "padlón van" a banki hitelezés nem látni, hogyan kerülhető el az enyhe recesszió. (MTI)

 

 

Magyarország az európai lista legvégén (Index.hu, 2012. május 15.)

 

Az első negyedéves GDP-bővülési adatok alapján a magyar gazdaság az utolsó, illetve utolsó előtti helyen áll az Európai Unió azon 21 országa között, amelyekről az Eurostat oldalán már elérhetők a növekedési számok. Az uniós statisztikai adatok más megvilágításba helyezik a magyar visszaesés kormányzati magyarázatát: a kormányszóvivői iroda ugyanis nemzetközi trendekről és Európának komoly növekedési kihívásairól írt a közleményében, és arról, hogy milyen fontos a kiszámítható gazdaságpolitika.

 

A magyar gazdaság az első negyedévben 1,3 százalékkal kisebb teljesítményt nyújtott, mint tavaly az utolsó három hónapban, közölte a KSH kedden. Ez az érték nemzetközi összevetésben is igen visszafogott eredmény. A külső környezet nehézségei mellett a belső problémákkal is küszködő magyar gazdaság ezzel az utolsó helyen áll annak a 21 EU-tagországnak a listáján, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok, írja a Portfolio.hu.

 

A bajban lévő periféria-országokon (portugálok, spanyolok, olaszok) kívül még a ciprusi és a brit, illetve két régiós ország (a cseh és a román) mutatott visszaesést az első negyedévhez képest, de egyik esetében sem közelítette meg a zsugorodás mértéke a magyarét.

 

Nem sokkal szebb a helyzet akkor sem, ha az év/év alapú számokat nézzük. Az északi országok teljesítménye irigylésre méltó, Magyarország pedig az utolsó előtti Portugáliát előzve. Igaz, itt a görögök eredménye biztosan sokkal rosszabb, ám egyelőre sem negyedév/negyedév indexük, sem kiigazított éves indexük nincsen. A nyers év/év mutatójuk viszont -6,2 százalék, amivel biztosan sereghajtók Európában.

 

Mindezek a tények sajátos megvilágításban helyezik a kormányszóvivői iroda kedd délután kiadott, GDP-magyarázó közleményét. Az ugyanis „nemzetközi trendek által vezérelt” GDP-adatról írt, valamint arról, hogy „a mai napon publikált európai gazdasági adatok világosan mutatják, hogy Európának még mindig komoly növekedési kihívásokkal kell szembenéznie”. A magyar kormány a mai adatok lényegét abba látja, hogy „az EU27 és az eurózóna is jelentősen veszített lendületéből”, ezért fontos a magyar gazdaságnak a keleti nyitás, valamint „az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika”.

 

A Portfolio.hu megemlíti: a rossz magyar pozíció ismeretében felmerül a kérdés, hogy van-e még növekedési előnye Magyarországnak. Az alábbi ábra ebből a szempontból meglehetősen kiábrándító. Az elmúlt 15 évben érdemi növekedési előnyünk az eurózónával szemben csak abban az időszakban volt, amikor a fenntarthatatlan eladósodás is hajtotta a magyar gazdaságot. 2008 elején úgy tűnt, hogy a kiigazítás nagyját letudva újra eljöhet ez az időszak, immár valamivel egészségesebb szerkezetben, ám a globális válság gyorsan megcáfolta ezeket a várakozásokat

 

Tavaly év végén szintén csak egy röpke pillanatra sikerült meghaladni az eurózóna növekedési ütemét, dacára annak, hogy jelentős költségvetési expanziót hajtott végre a kormány. Az idén az első negyedéves adatok alapján szintén nem nagyon számolhatunk azzal, hogy a növekedési ütemünk meghaladja az eurózónáét.

 

 

Nagyobb recesszió lehet hazánkban, mint ahogy eddig gondolták (Portfolio.hu, 2012. május 15.)

 

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint lehetséges, hogy a vártnál sokkal gyengébb keddi magyar GDP-adatok nyomán lefelé kell majd módosítani a magyar gazdaság növekedésére szóló előrejelzéseket, bár egyes citybeli vélemények szerint több egyszeri hatás is szerepet játszhatott az előrejelzésektől elmaradó növekedési számokban, és a német gazdaság robusztus teljesítménye miatt az sem kizárható, hogy a későbbi végleges első negyedéves GDP-kimutatás jobb lesz a mostani előzetes becslésnél.

 

A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzői a keddi KSH-becslést kommentálva közölték: tekintettel "a negatív meglepetés mértékére", és azokra az előzetes jelekre, hogy a visszaesés meglehetősen széles bázisú volt, lefelé mutató kockázatok hatnak a cég által jelenleg érvényben tartott idei magyar GDP-előrejelzésre. A Goldman Sachs most érvényes prognózisa 2012 egészére 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósol 2012 egészére a magyar gazdaságban.

 

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzői is azt közölték a keddi előzetes GDP-becslés után, hogy tekintettel a vártnál meredekebb visszaesésre, a ház már hozzákezdett a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló - jelenleg zéró növekedést jósló - előrejelzésének felülvizsgálatához.Mindemellett az egyes szektorok aktivitását mérő beszerzési menedzserindexek (PMI) is meredeken visszaestek a múlt hónapban, és az euróövezeti kilátások szintén kockázatot jelentenek a magyar gazdaság teljesítményére - hangsúlyozták keddi értékelésükben a JP Morgan londoni elemzői. A ház szakértői közölték: a keddi magyar GDP-becslés alátámasztja a cég azon várakozását, hogy a magyar jegybank az idei év végéig összesen 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.

 

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőközpont, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdászai a közép-európai térség több országának keddi előzetes GDP-adatait feldolgozó helyzetértékelésükben közölték: olvasatuk szerint a számsorok azt mutatják, hogy a gazdasági teljesítmény a feltörekvő európai térség jelentős részében már az euróövezeti válság legutóbbi eszkalációja előtt romlani kezdett. Mindez a Capital Economics londoni elemzői szerint azt is jelentheti, hogy a mostani első becslésekhez képest javulhatnak a későbbi, részletesebb GDP-adatok, bár a cég szakértői hangsúlyozták azt is, hogy a múltbeli térségi felülvizsgálatok általában csekély mértékűek voltak, átlagosan nem haladták meg a 0,1-0,2 százalékpontot.

 

A Capital Economics szakértői szerint mindemellett "megvalósulni látszik" a ház azon előrejelzése, hogy az euróövezet felbomlása még az idén megkezdődik, és ez is lefelé ható kockázatokat jelent. A Capital Economics Oroszországban 3 százalékos, Lengyelországban 2 százalékos gazdasági növekedést vár 2012-re, Bulgáriában és Romániában ugyanakkor egyaránt fél százalékos, Csehországban 1 százalékos, Magyarországon pedig 1,5 százalékos GDP-visszaesést valószínűsít az idei év egészére.

 

 

GKI: leszakadóban a magyar gazdaság (Tőzsdefórum Online, 2012. május 15.)

 

A magyar gazdaság 2012. I. negyedévében az un. „nyers” adatok szerint 0,7%-kal esett vissza az egy
évvel ezelőtti szinthez képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az Eurostat
a nemzetközi összehasonlításokban ezt használja – a visszaesés nagyobb, 1,5%-os. Ez utóbbi adat
azért is fejezi ki jobban az idei tendenciákat, mert 2012. szökőév. Ez az adat Görögország és Portugália
után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1%-os növekedésétől, s az
euróövezet stagnálásától. Németország - Magyarország legfontosabb partnere - növekedése 1,2% volt.

 

A régióban Szlovákia 3,2%-kal bővült, s bár adat még nincs, az eddigi információk alapján gyors lehetett
a lengyel növekedés is. Fejlődés volt Romániában és Bulgáriában is, s csak Csehország és talán
Szlovénia GDP-je csökkent az I. negyedévben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha
magyarázható csak a külső konjunktúra alakulásával, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a
gazdaságpolitikának döntő szerepe lehetett. Negatív fordulat tanúi vagyunk.

 

Nem sok jót valószínűsítenek az előző negyedévhez viszonyított adatok sem. A mostani I. negyedévben
2011 utolsó negyedévéhez képest 1,3%-kal csökkent a GDP. Ráadásul (míg a korábbi adatok még
szerény, de folyamatos növekedésre utaltak) a KSH által felülvizsgált adatok szerint már a tavalyi
II. negyedévtől kezdve stagnált a gazdaság (az előző negyedévhez képest), sőt a III. negyedévben
hajszálnyi csökkenés volt tapasztalható. A mostani visszaesés tehát három negyedéven keresztül tartó
stagnálást követően alakult ki. Természetesen további, az idei I. negyedévet is érintő korrekciók sem
zárhatók ki.

 

Ami még nagyobb baj, nem látszanak egy későbbi pozitív fordulat jelei. Az autóipari beruházások
termőre fordulása és az európai konjunktúra remélt javulása – bár az ipari várakozások az EU-ban
éppen inkább romlóak – ugyan javíthat valamit a helyzeten, vagyis a kivitel az I. negyedévi (euróban
mért) csökkenés után némi lendületet kaphat. A belföldi kereslet azonban a reálbérek csökkenése,
a dinamikusabb szektorok forrásainak elvonása, a banki hitelezés leállása és az általános befektetői
bizalom – fejlesztésekhez elengedhetetlen – hiánya miatt tovább csökkenhet. A tavalyi jó év után az
agráriumban is inkább visszaesés valószínű. Így a beruházások esni fognak, a tőke csöndesen kifelé
szivárog.

 

Mindezek alapján a magyar gazdaságban idén a GDP 1-1,5%-os visszaesése várható. Eközben az EU-
ban a stagnálást ugyan alig, de mégiscsak meghaladó növekedés valószínű, az USA-ban pedig 2%
feletti növekedés. Idén tehát már nemcsak régiós versenytársainkhoz, de a fejlett világhoz képest is
leszakadunk. Vagy valaki hallja a dübörgést

 

 

Matolcsy levelet küldött az Ecofinnek (HVG.hu, 2012. május 15.)

 

Matolcsy György szerint az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében foglalt költségvetési adatok azt igazolják: Magyarország fontos lépést tett annak érdekében, hogy az unió még ebben a szemeszterben feloldja az országot megillető kohéziós források részleges befagyasztását.

 

Az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek kedden írt, a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett levelében a nemzetgazdasági miniszter rámutat, hogy a bizottság előrejelzése szerint a GDP-arányos államháztartási deficit az idén és jövőre is a (3 százalékos maastrichti) referenciaérték alatt marad, amire nem volt példa Magyarország uniós csatlakozása óta. A strukturális deficit az idén a GDP több mint 2 százalékával csökken, és jövőre további javulás várható.

 

Levelében a miniszter hangsúlyozza: a tavaszi előrejelzés azt is megerősíti, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tartósan csökkenő pályára került. Matolcsy György hozzáteszi: a bizottság az előrejelzés lezárását követően részletesebb tájékoztatást is kapott a magyar konvergenciaprogramban foglalt addicionális intézkedések költségvetési hatásairól, amit szintén tekintetbe lehet és kell venni annak mérlegelésekor, hogy Magyarország megfelelt-e a túlzott deficit eljárás keretében meghatározott uniós ajánlásoknak.

 

Mindezek alapján Matolcsy György úgy véli: a tavaszi előrejelzés fontos lépés annak a magyar célnak az elérése felé, hogy még ebben a félévben feloldják a Magyarország számára jóváhagyott kohéziós alapok részleges befagyasztását.

 

Az európai uniós pénzügyminiszterek március 13-án heves vita után jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges költségvetési kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

 

Miután az Európai Bizottság január 11-i előterjesztése alapján az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa január 24-én úgy vélte, hogy Magyarország nem teljesítette a tanács korábbi ajánlásait olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmasak az államháztartási hiánynak a hazai össztermék 3 százaléka alá való csökkentésére, az Európai Bizottság február 22-én javasolta a tanácsnak a Kohéziós Alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásaiból 495 184 000 euró felfüggesztését jövő év január elsejétől.

 

 

Így látja az MNB az adósságcsökkentés esélyeit (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 15.)

 

A jelenleg feltételezett növekedési környezetben a magyar államadósság 2026-ra csökkenthet a GDP 59,4 százalékára vagyis a maastrichti 60 százalékos küszöb alá – derül ki a Magyar Nemzeti Bank államháztartási technikai kivetítésből.

 

Az államadósság jelenleg a GDP 80,6 százalékán áll, így az MNB feltételezése szerint  14 év múlva csökkenhet az adósság arra a szintre, ahol a válság kitörése előtt állt. Az alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságszabály eléréséhez a jelenleg feltételezettnél gyorsabb növekedési pályára lenne szükség.

 

A következő években a költségvetés elsődleges - kamatkiadások nélkül számított - egyenlege 2016-ig csökken a különadók kivezetése és az EU források csökkenése miatt - azt követően azonban a többlet a GDP két százalékának megfelelő összegen stabilizálódik - így tartósan biztosított az államadósság csökkenése. A hosszú távú javulás egyértelműen a nyugdíjrendszerben végrehajtott szigorítások - korhatár emelés, a nyugdíjemelések korlátozásnak lesz a következménye.

 

A finanszírozási költségek csökkennek, köszönhetően a az országkockázati felár morzsolódásnak, ám prémium 2016-ig nem tér vissza válságot megelőző tartósan alacsony szintre. Mindez a forintalapú államkötvények esetében négy százalékos reálkamatot jelentene, ami 0,9 százalékkal magasabb a válság előtti értéknél.

 

Az adósság kinövését jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedési ütem: a jegybank a technikai kivetítésben 2016-tól az évi 2,1 százalékról fokozatosan 2,5 százalékra gyorsul

 

 

Simor: még egy évtizedig nem lesz moderált az államadósság (Napi Gazdaság.hu, 2012. május 15.)

 

Az MNB technikai kivetítése szerint 2026-ra csökkenthez az adósság a maastrichti 60 százalék alá. A Széll Kálmán 2.0 kiigazító hatása 2015-től lesz érzékelhető.

 

Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Költségvetési Tanács tagja az Állami Számvevőszék "Államadósság és Gazdasági Növekedés" című konferenciáján.

 

A jegybank elnöke az államháztartás középtávú pozíciójáról készített MNB-elemzést mutatta be, és kifejtette, hogy a gazdasági fejlettségi szinthez képest magas a magyar adósság. "Az elmúlt 10 évben a kamatok trendszerűen csökkentek, elsősorban a külföldi monetáris lazításból adódóan" - mondta Simor András.

 

A jegybank elnöke az adósságkivetítés bemutatásakor ismertette a technikai feltételeket és paramétereket, majd aláhúzta, hogy a technikai kivetítés nem tekinthető előrejelzésnek. "Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatjuk be. Mivel 15 évről beszéltünk, így a makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanságok kumulálódnak" - tette hozzá.

 

Az MNB kivetítése szerint a jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata, a válság előttinél tehát tartósan magasabb finanszírozási költségekre kell felkészülni.

 

"Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 60 százalék alá mérséklődhet" - ismertette a kitekintést eredményét Simor András, aki szerint az Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések szükségesek. "Ehhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség" - mondta.

 

"A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan - 2015-től évente 1,4 százalékkal - javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából" - fejtette ki a jegybank elnöke. A modell szerint a különadók kiesése, a fél-szuperbruttó megszüntetése és az EU források csökkenése, illetve új kiadások - így a pedagógus életpálya-modell - az államháztartási egyenleg átmeneti visszaesését okozzák. Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget.

 

Simor András elmondta, hogy modelljük szerint a növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától.

 

 

Egy hét maradt az adóbevallásra (HVG.hu, 2012. május 15.)

 

A személyi jövedelemadó bevallására egy hetük, a társasági adóval és számos más közteherrel történő elszámolásra pedig két és fél hetük maradt azoknak az adózóknak, akik még nem tettek eleget ebbéli kötelezettségeiknek. Mindkét bevallás az idén is számos buktatót rejteget - figyelmeztet Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere a társaság blogján közzétett írásában.

 

A személyi jövedelemadó (szja) bevallásakor az okozhat némi zavart, hogy a gyerekkedvezmény és az egykulcsos szja immár annyira megszokott, hogy az adózók többségének minden bizonnyal fel sem tűnik: a jövő hét elejéig esedékes adóbevallásokban adunk számot először e jellegzetességek figyelembevételével. Bár az adózók szinte kivétel nélkül már év közben igényelték a családi kedvezmény érvényesítését, az éves bevallás benyújtásakor is érdemes utánaszámolni, hogy valóban a nekünk járó kedvezményt vettük-e igénybe tavaly. 

 

Egy- és kétgyerekes családokban havi 62.500 forinttal lehet csökkenteni a személyi jövedelemadó alapját, míg a három vagy még több gyermeket nevelők minden gyermek után 206.250 forintnyi mérséklésre jogosultak. Ez minden gyerek után 10, illetve 33 ezer forinttal növeli a havi nettó jövedelmet. A 1153-as bevallás 3-as lapján tehát mindenképpen fel kell tüntetni a gyermekek személyes adatait, megelőzendő, hogy az adóhatóságnak kétsége támadjon az adóalap-csökkentés jogszerűségéről. A bevallással felül lehet bírálni a kedvezmény korábban bejelentett megosztását is a szülők vagy élettársak között. 

 

Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy tavaly még hatályban volt az adójóváírás intézménye. Évi 2,75 millió forintos adóalapig havi 12.100 forintnyi visszatérítés járt az adózóknak, a jóváírást pedig csökkenő mértékkel egészen évi 3,96 milliós adóalapig érvényesíteni lehetett. A bevallásban érdemes ennek is utánaszámolni

 

A személyi jövedelemadó kulcsa már tavaly is 16 százalék volt. Tavaly azonban még nem létezett "sávos" adóalap-kiegészítés, az 1,27-szeres szorzót - az úgynevezett szuperbruttósítást - tehát minden jövedelemnél el kell végezni. Az a rendelkezés, amely szerint a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó jövedelemrész mentes az adóalap-kiegészítés alól, csak 2012 év elejétől alkalmazandó könnyítés, amely bizonyos értelemben az adójóváírás helyébe lépett - hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor. 

 

A kisebb hibákat - például a számszaki tévedéseket - május 20-ig javítás, utána pedig önellenőrzés keretében korrigálni lehet. Amennyiben a revizorok bukkannak ilyen apróbb hiányosságokra, általában megelégszenek egy felszólítással, ha viszont be nem vallott jövedelemre, adóhiányra lesznek figyelmesek, adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék kiszabása következik. Kisebb elmaradás, százezer forintot meg nem haladó tartozás esetén egyébként a fizetési kötelezettségnek pótlékmentesen, 4 hónap alatt egyenlő részletekben is eleget lehet tenni, ha ezt a szándékát  az adózó jelzi a C lap alján - ismerteti az adószakértő.

 

Társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék, energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, hitelintézeti járadék, a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallása - május 31-ig ezekről a közterhekről kötelesek bevallást benyújtani a magyarországi vállalkozások az adóhatóságnak. 

 

A társasági adóról szóló bevallás elkészítésekor alaposan oda kell figyelni, mert ha valaki tévesen nyilatkozik a jövedelemminimumról, kárára akár adókülönbözetet is megállapíthat az adóhatóság. Ilyen eset például, amikor valaki arról nyilatkozik, hogy tárgyévi adózás előtti eredménye vagy adólapja eléri a jövedelemminimumot, de később kiderül, hogy mégsem.

 

Az adományok után nem elég begyűjteni az igazolásokat és nyilatkozatokat, hanem a beszámolókra is szükség van annak érdekében, hogy igazolni lehessen: e juttatás nélkül is pozitív a vállalkozási tevékenységből származó eredmény. Ellenkező esetben nem kerülhető el az adózási eredmény növelése. A társaságoknak a reprezentáció és üzleti ajándék értékével meg kell növelniük a társaság adózás előtti eredményüket - ismerteti az adószakértő

 

 

4000 cég pályázott bérkompenzációra (Menedzsment Fórum.hu, 2012. május 15.)

 

Vasárnap estig 6,1 milliárd forintos támogatási igénnyel 3972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére. A pályázatokat hétfő éjfélig lehetett beadni.

 

A támogatásra azok a cégek pályázhatnak, amelyeknek gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, a kiírást március 13-án nyitották meg.

 

Czomba Sándor, a szaktárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a pályázat megnyitásakor elmondta, várakozásaik szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez a pályázattal. Az államtitkár akkor jelezte azt is, hogy a pályázatok elbírálására 30 nap áll majd rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók júliusban hozzájuthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékhoz pedig szeptemberben.

 

 

Megszavazták: nem vethetnek ki csekkdíjat a közműcégek (Portfolio.hu, 2012. május 14.)

 

A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény hétfői elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki - írja az MTI.

 

A Ház a törvényt - amelyet 331 igen szavazattal, egy nem ellenében fogadott el - a fideszes Mágori Józsefné és Zsigó Róbert kezdeményezésére egészítette ki a fenti a rendelkezéssel, amely azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért.

 

A jogszabály - amely a kihirdetése után két hónappal lép hatályba - a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást.

 

A törvény meghatározza a fogyasztók körét, közéjük tartozhatnak majd civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, a kis és közepes vállalkozások is, ha árut vesznek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, illetve az áruval kapcsolatos kereskedelmi ajánlat címzettjei.

 

Tartalmazza a jogszabály azt is, hogy az állam a fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az iskolákkal, a fogyasztóvédelmi hatósággal, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel együttműködve látja el.

 

Az ügyfélszolgálatok működtetését pontosították és szigorították, például a telefonon vagy elektronikus úton közölt panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítóval ellátni.

 

A jogszabály alapján az ügyfélszolgálatoknak a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan nyitva kell tartaniuk, és ugyanígy a telefonos ügyfélszolgálatnak is elérhetőnek kell lennie napközben legalább egyszer, tizenkét órán át.

 

Az új fogyasztóvédelmi törvényben rögzítették azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

 

 

Orbán kérte, hogy az adó a telekomcégeket terhelje (HVG.hu, 2012. május 14.)

 

Egyetlen szó változott a telefonadóról szóló törvényjavaslatban az utolsó egyeztetésen látott verzióhoz képest. A cégek mégis azt látják, hogy árverték őket. Nemcsak a színjátékot, a törvénytervezetet sem hagyják annyiban.

 

Teljes az értetlenség a telefonszolgáltatók körében amiatt, hogy az Országgyűlésnek mút pénteken benyújtott törvénytervezetben az "adó alanya az igénybevevő" helyett az áll, hogy az "adó alanya a távközlési cég". A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvénytervezet látszólag minden olyan (korábban a hvg.hu által feldolgozott) információt tartalmaz, amire a négy egyeztetés eredményeként számítani lehetett. Csak épp azt változtatták meg, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség.

 

A tervezet értelmében minden megkezdett perc, illetve elküldött sms/MMS után 2 forint távközlési adót kell fizetni. Az első tíz perc adómentes, a magánszemélyek esetében 700, a céges előfizetők esetében 2500 forint a havi adómaximum. Csakhogy a törvényjavaslat második paragrafusába az került be, hogy "Az adó alanya a szolgáltató". És ez alaposan feltüzelte az eddig sem nyugodt piaci szereplőket.

 

"Ennek így semmi értelme!"

"Teljesen más jött ki, mint amiről tárgyaltunk. Az adóalanyra vonatkozó jelenlegi megfogalmazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt a távközlési válságadót, amiről az Európai Bizottság kimondta, hogy a magyar kormány 2010-ben jogtalanul vetette ki, és emiatt eljárást is kezdeményezett Magyarország ellen, nemhogy kivezetik, hanem júliustól duplán szedik be" - mondta az egyeztetéseken is részt vevő egyik telefoncég képviselője. A szakember elképesztőnek tartja, hogy miközben a minisztériumi képviselők az egyeztetésen meg sem kérdőjelezték az EB ezzel kapcsolatos előírását (miszerint ilyen adót csak a fogyasztáshoz kötődően lehet kivetni), most a tárca mégis ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be.

 

A tervezetet nem lehet úgy olvasni, hogy a telekomcégeket az állam pusztán adószedőként veszi igénybe, miután az átháríthatóság kérdése nincs is megemlítve. Márpedig, ha a törvény így megy át a parlamenten, és a távközlési társaságok megpróbálják áthárítani a telefonadót a fogyasztókra, a díjemelés miatt az előfizetői szerződések azonnali hatállyal felmondhatóvá válhatnak.

 

A telkócégek már arra készülnek, hogy - miután a minisztérium kikerült a képből - a képviselőket és a kormánytagokat győzködjék: "ennek így semmi értelme'".

 

Orbán kérte

Ha a telefontársaságok az adóalanyok, akkor annak sincs sok teteje, hogy a hívásoknál az első 10 perc a magánszemélyek esetében ingyenes, vagy hogy a díjfizetést a lakosság esetében (és a cégekében is) plafonhoz kötik. Információink szerint az NGM-től többen is informálisan azzal mentegetőztek, hogy a módosításra a kormányülésen került sor. A kérés pedig egészen fentről érkezett, nyomatékosítva, hogy adóalanyként mindenképp a cégek szerepeljenek.

 

"Ez így tiszta agyrém. Nem más, mint a különadó továbbélése. Márpedig ezzel saját magának is komoly fejfájást okozhat a kormány, miután június 22-én az EU tárgyalja az aktualizált magyar konvergenciaprogramot. Ha az elfogadásával gondok akadhatnak, akkor az a túlzottdeficit-eljárásra, illetve a kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló döntésre is kihathat" - mondt a hvg.hu-nak a tárgyalásokat közelről követő forrás.

 

Időközben a három mobilszolgáltató közös közleményt adott ki az ügyben.

 

A sajtóközlemény szövege:

"A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot. Míg az előzetes iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat a szolgáltatókkal és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt, a törvényjavaslatban ezzel szemben már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó.

 

A három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást és értetlenül áll az újabb különadó előtt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit és csak a távközlési társaságokat sújtja. Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon.

 

A távközlési cégek hangsúlyozzák, megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését. Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják: az uniós átlagnál magasabb frekvencia- és koncessziós díj, 27%-os ÁFA, különadó és most egy újabb, percalapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat.

 

A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország arra kéri a Kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat."

 

 

Vámosi-Nagy: Lassan megvalósul a Bokros-program (Index.hu, 2012. május 14.)

 

Adószakmailag helytelen az a kibontakozó kormányzati alapvetés, hogy a jövedelemadóztatásban kevéssé jelenik meg a szociálpolitika, az árakat terhelő adókban viszont igen, mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint progresszív szja-ra és vagyonadóra lenne, az új adók ötletdúsak, de a pénzügyi tranzakciós illeték felső határárának eltörlést megbánhatjuk.

 

Vámosi-Nagy szerint teljesen mindegy, hogy ebben a pillanatban kire rakják a terhet, vállalkozásra vagy magánszemélyekre: végül is mindig mindent a lakosság fizet. Úgy vélte, az új adóötletek nem rosszak, átláthatók, könnyen kezelhetőek, olcsó a beszedés. A Széll-terv 2.0 kapcsán az adószakértő elmondta, gazdaságpolitikai oldalról sok mindent megkérdőjelezhető.

 

"Az szja-rendszer drámai megváltoztatása 500 milliárdot hagyott kint a gazdaságban a magasabb jövedelmű rétegeknél, tehát társadalmi konfliktusokkal terhesen csökkentették az adónemet. Az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél két éve napirenden van a bérkompenzáció, hogy a bérek legalább nominálisan szinten maradjanak, és tegyük azt is hozzá, hogy az elmúlt két évben két százalékpontos járulékemelés is volt. Amikor alacsony szja-szintről beszélnek, nem sokat mondanak: az szja-n túl van még lineáris, 18,5 százalékpontos tb-járulék, amit a magánszemély fizet, és van mellette a 27 százalékpontos, amit a foglalkoztatója. Ezek a járulékok már önmagukban akkora összeget jelenthetnek, amit érdemes eltitkolni" - mondta Vámosi Nagy.

 

Szerinte a pénzügyi tranzakciós illetéknél nagyon fontos lett volna a 30 ezer forintos napi limit megtartása, ami a Széll Kálmán Tervben még szerepel, de a kormány által elfogadott változatban nem. "A tranzakciós limit nélkül a Tobin-adó hibájába esünk, amit csak az egész világon egyszerre, azonos adókulccsal lehetne bevezetni. Ha egy befektető társaság naponta sok millió eurót forgat Magyarországon, akkor nem érdekli a legfeljebb 30 ezer forintos adó; ha minden alkalommal lecsípik róla, akkor más országot fog választani" - vélte a szakértő.

 

Vámosi-Nagy Szabolcs a lapnak azt mondta, adószakmailag helytelen az az elméleti alapvetés, ami most kezd kibontakozni a kormányzati politikában, miszerint a jövedelem adóztatásába alig visznek szociálpolitikát, és az majd az árakat terhelő adókban jelenik meg. "Ennek pont az ellenkezőjét tanítjuk az egyetemen: azt mondjuk, hogy az árakat terhelő adóba szociálpolitikát nem szabad vinni, mert nem tudjuk, ki fogyaszt. A gazdag ember is eszik kenyeret, a szegény is, és a külföldi turista is. Ráadásul az is fogyaszt, aki feketén szerzi a jövedelmét. A szociálpolitikát célzottan, a rászorulóknak kell biztosítani. Ha ehhez az adórendszert használjuk, akkor a jövedelemadó a megfelelő adónem" - tette hozzá.

 

Szerinte most Magyarországon a Bokros-csomag valósul meg szép lassan. "Elő kell venni Bokros Lajos Élet- és Irodalomban megjelent pontjait. Most a kormány nem mondja meg, hogy hány felsőoktatási intézményre van szükség 80 helyett, hanem az állami támogatású helyek számát csökkentik radikálisan, így majd elvéreznek a gyengék" - mondta az adószakértő

 

 

A munkaviszony-létesítés és megszüntetés kérdései az új Mt. tükrében (Jogi Fórum, 2012. május 14.)

 

Az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1-én lép hatályba. A Jogi Fórum legutóbbi konferenciája a 2012. évi I. törvénynek a munkaviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseiről szólt.

 

Elsőként dr. Halász Krisztián, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája tartott előadást a munkaügyi perek szabályozásáról. Elmondta, hogy a Pp. XXIII. fejezete vonatkozik ezekre a perekre, a munkaügyi bíróság hatásköre a munkaügyi jogvitákra, a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalással, a sztrájkkal, a szakszervezeti kifogással kapcsolatos vitákra, valamint az adhéziós munkaügyi perekre terjed ki. A munkáltató székhelye, illetve azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett. A keresetlevél kötelező tartalmi elemei az eljáró bíróság megnevezése, a felek és képviselőik perbeli állása, lakóhelye, az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tények és ezek bizonyítékai, a bíróság hatásköre megállapításához szükséges adatok, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem, a munkaszerződés és annak módosításai, a munkaköri leírás, a munkaviszonyt megszüntető okirat, ügyvédi képviselet esetén a meghatalmazás, valamint a felperes elérhetőségi adatai. Hiánypótlásra történő felhívás nélkül, a kereset azonnali elutasítását eredményezi, ha ügyvéd jár el, és a keresetlevél nem tartalmazza a Pp. 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását.

 

Ezt követően dr. Goda Mark ügyvéd és munkajogi szakjogász beszélt a munkaviszony létrehozásának és megszüntetésének legfontosabb kérdéseiről. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába lépést követő 30 napon belül. A régi Mt-ben a munkaszerződés kötelező eleme volt a személyi alapbér, a munkakör és a munkavégzés helye, míg az új Mt. szerint kötelező tartalom az alapbér, a munkakör, valamint a munkavégzés helye, ennek hiányában azonban munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony kezdetének napját is a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

A munkaviszony megszűnhet a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, akkor, ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, valamint törvényben meghatározott más esetben (Btk. 56-57. §). A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, rendes felmondással, azonnali hatályú felmondással (rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő alatt azonnali hatállyal). A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást és nyilatkozatot írásba kell foglalni. A munkaviszonyt mindkét fél megszüntetheti felmondással, ám a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

A munkáltatót indokolási kötelezettség terheli, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak vagy vezető állású munkavállalónak minősül. A határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló köteles megindokolni, a felmondás indoka pedig csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt csak felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességeire alapított okból szünteteti meg, illetőleg ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, a megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét pedig a nyilatkozattevőnek kell bizonyítania.

A felmondási idő mértéke a munkavállaló számára 30 nap (69. § (1) bekezdés), munkáltatói felmondás esetén pedig a 69. § (2) bekezdésben foglalt mérték. Változás, hogy míg a régi Mt. szerint a felmondási idő, ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap, ha a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el. Az új Mt. ezt a szabályozást nem tartalmazza.

A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt:

• a várandósság (ha erről a munkavállaló előzetesen tájékoztatta),
• a szülési szabadság,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
• a nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt (itt is szükséges az erről történő előzetes tájékoztatás).

Felmondási korlátozások vonatkoznak a védett korú munkavállalóra (az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül), az anyára vagy a gyermekét egyedül nevelő apára a gyermek 3 éves koráig, ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, valamint a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalóra bizonyos, további feltételek esetén.

 

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Az azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni a próbaidő alatt, valamint akkor, ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg.

 

Ezután dr. Halász Krisztián bíró tartott előadást a munkaviszony megszűnésekori és megszüntetésekori eljárásról, illetve a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeiről. Gondoskodni kell a munkakör átadásáról-átvételéről, el kell számolni, felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyébként pedig a munkaviszony megszűnésétől számított 3 napon belül ki kell fizetni a járandóságot. Ki kell adni az igazolásokat is, az új szabályozás szerint pedig a munkavállaló kérelmére munkájáról értékelést kell adni.

 

Változtak a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is. Az új törvény szerint a munkáltató köteles megtéríteni a jogellenes megszüntetéssel összefüggésben bekövetkezett kárt, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban a 12 havi távolléti díjat nem haladhatja meg. Ezen túlmenően a munkavállaló jogosult végkielégítésre is. Ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát jogellenesen, köteles megfizetni a munkavállalóra irányadó felmondási időre járó távolléti díjat, határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor pedig a még hátralevő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjat. Köteles megtéríteni az ezt meghaladó, bizonyítható kárt is.

Az érvényes munkáltatói felmondás kellékei:

• írásbeliség
• indokolás (kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjas vagy vezető állású)
• a jogérvényesítési lehetőségről való kioktatás
• a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
• feltétel nélküli, egyértelmű nyilatkozat
• a munkaviszony megszűnése időpontjának meghatározása
• dátum
• közlés.

Végül dr. Ballantyne Linda ügyvéd beszélt a munka díjazásának kérdéseiről. A munkabér fogalmát a törvény nem definiálja, a gyakorlat tágan értelmezi: minden, ami munkavégzés fejében jár, az munkabér. Nem minősül munkabérnek a szociális és természetbeni juttatás, a kártérítés és a költségtérítés. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme az alapbér, ezt időbérben kell meghatározni.

 

Speciális bérformák: a prémium (a munkáltató meghatározott teljesítményre tekintettel fizeti), a jutalék (forgalom, jutalékkulcs alapján), a jutalom (a munkáltató mérlegelésén múlik, nem szerezhető rá alanyi jogosultság) és a teljesítménybér (a bérezés a munkavállaló eredményességéhez igazodik, a számára megállapított teljesítménykövetelmény alapján). A bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illetik meg. Új megoldási lehetőség a bérpótlék beépítése az alapbérbe.

 

Munkavégzés hiányában a munkavállalót alapbér illeti meg, ha a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének (állásidő), kivéve, ha erre elháríthatatlan külső ok ad alapot. Ha a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, a mentesülés idejére távolléti díj illeti meg, keresőképtelenség esetére a távolléti díj 70%-a jár. Az új szabályozás szerint az átlagkereset fogalma megszűnik, csak távolléti díj lesz: az időbért, a teljesítménybért és a bérpótlékot külön-külön ki kell számítani, majd ezeket összeadni. Az irányadó időszak az utolsó 6 naptári hónap. A prémium, a jutalék, a jutalom nem számítanak bele.

 

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, kivéve külföldi munkavégzés és jogszabály eltérő rendelkezése esetén. A tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni készpénzben vagy átutalással. A munkabérből levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, köteles teljesíteni a levonást, különben készfizető kezesként felel.

 

Vissza a többi hírhez