GÁPB konferencia a szakképzésről

2010. szeptember 20-21-én szakképzés helyzete a gáziparban címmel tartott konferenciát a GÁPB.

A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság

kétnapos konferenciáján az ágazatot képviselő munkavállaló és munkáltatói oldal 30 fővel vett részt, 2010. szeptember 20-21-én, Balatonszemesen.

Ez évben a második GÁPB rendezvény volt ez, és témájában szorosan kötődött a júniusi konferenciához. A demográfiai változás miatt bekövetkező átlagéletkor növekedés, amely a következő 40 évben 10 évvel fog várhatóan nőni, magával hozza a munkavállaló lakosság terheinek megnövekedését. Ezt a terhet csak egy jól szakképzett munkavállalói réteg lesz képes elbírni. Másrészt az idősödő munkavállalók  nyugdíjba vonulásával a szaktudás is elmegy ezért ennek pótlásáról gondoskodni kell. Ez a konferencia jó alkalom volt arra, hogy résztvevők megvizsgálják a szakképzés általános kérdéseit, majd a kitekintést követően vitassák meg a hazai gázipari ágazatra vonatkozó problémákat.

Kiss Béla a VDSZ alelnöke üdvözölte a konferencia résztvevőit. Megnyitójában elmondta, hogy a VDSZ programjában célul tűzte ki azt, hogy a középfokú szakképzés és műszaki képzés presztízsét vissza kell állítani.

Kalmár Zsolt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési Igazgatóságának képzési referense először az MKIK-t mutatta be. Az MKIK összetett tevékenységében kiemelkedő fontosságú a szakképzés. Ma Magyarországon nagyon nehéz helyzetben van a képzés. Az elmúlt években megszűnt az üzemek képzési szakmai oktatása.

Hazánk versenyképessége az elmúlt években sokat romlott. A versenyképesség megítélése több összetevőből áll, mint például a fiatal korúak munkanélkülisége, oktatás minősége, társadalom elöregedése. Az alacsony foglalkoztatási ráta azt mutatja, hogy a munkanélküliségre rossz választ adtunk. Az országnak rossz foglalkoztatási szerkezete van, hiszen mindösszesen 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát, a kívánatos 1,5 millió helyett. Foglakoztatási szerkezetváltásra van szükség, és a szakképzést újjá kell építeni.

A szakképzésben vissza kell állítani az üzemekben folyó képzést. Azok a diákok akik kezdettől fogva gyakorlati oktatást kapnak valamely termelő üzemnél, később az élethelyzetekhez is jobban tudnak alkalmazkodni, valamint a végzés után a munkaerő piacon való elhelyezkedésük is kedvezőbb lesz.

Az MKIK folyamatosan készít hosszú távú terveket a szakképzés megreformálásáról, de sajnos nálunk a döntéseket négy éves ciklusok határolják be, a kormányzati munkával összhangban. Ráadásul nagyon erős a közoktatási lobbi ellenérdekeltsége, sok elméleti tudást tanító pedagógus nem támogatja azt, hogy a képzés hangsúlyát a gyakorlati irányba tolják el.

Szántó Zoltán a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Képzési és EU koordinációs főosztályának vezetője a Felnőttképzés, szakképzés, munkaerő piaci képzésről tartott előadást. A piacgazdaság fontos alkotóeleme a munkaerő-piac, amely a munkaerő kereslet és kínálat mennyiségi összetételét, területi viszonyát, eltéréseit és változásait tartalmazza. A munkaerő-piaci egyensúly megteremtésben, illetve helyreállításában van szerepe a munkaügyi központoknak a képzések koordinálása terén.

Ha összehasonlítjuk az iskola rendszerű és a felnőttképzést, akkor azt mondhatjuk, hogy elsőbbsége az iskolarendszerű képzésnek van. Az alapképesítést az iskolákban kell megkapni, és ezt egészíti ki a felnőttképzés.

Varga Gyula az ÁPBT Szakképzési munkabizottságát mutatta be.

A SZKMB 2010. januárban alakult meg. Az ÁPB-k azért hozták létre ezt a munkabizottságot, mert úgy érezték, hogy a hazai szakképzés átalakításában fontos lenne, ha az ágazatok képviselői is részt vállalnának. Azt minden résztvevő elismeri, hogy a jelenlegi szakképzési több szempontból nem megfelelő. Egyrészt azért, mert  kínálat vezérelt a képzés, vagyis nem a munkaerő piaci igények,  hanem a képzést nyújtó intézmények döntenek. A munkaerő állandó megújítása sem megfelelő.

Az SZKMB feladatául azt tűzte ki, hogy a szakképzési rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazza és eljuttassa a megfelelő csatornákon keresztül a döntésben résztvevők felé. A bizottság munkája során kapcsolat kialakítására törekedett a szakminisztériummal, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.

Gáspár Zsanett a Dunagáz ZRt oktatási igazgatója mutatta be a Dunagáz tevékenységét. A Dunagázt 1990-ben alapította az akkori hat gázszolgáltató vállalat. Az alapítás célja a gázipari oktatások képzések továbbképzések szervezése a gázszolgáltatók és azok beszállítói részére. A társaság éves szinten 150-180 db tanfolyamot szervez  átlagosan 3500-3800 hallgató részére.

A képzésben 18-év feletti hallgatók vehetnek részt. Az oktató bázis rendelkezik műanyaghegesztő, fém hegesztő és készülékes oktató kabinettel, amelyek akkreditáltak. Speciális megrendelésekre is szerveznek képzéseket, mint például az EON megrendelésre gázvezeték szerelőt villanyszerelővé és villanyszerelőt gázvezeték és készülék szerelővé képeztek át.

Az egyéb képzésekbe tartozik bele a mestervizsgára való felkészítés, vagy a Havaria tréning, és a munkavédelmi képzések. A Dunagáz a képzéseket összehangolja a Közép-Dunántúli Munkaügyi központ és a Regionális Fejlesztési és Képzési bizottságokkal is.

Molnár Gábor a Magyar Gázipari Egyesülés igazgatója előadásában a Gázipari szakképzés felsőfokú vonatkozásait mutatta be. Előadásában kihangsúlyozta, hogy a gázipari szakképzésnek fontos része a felsőfokú képzés, a gázmérnök képzés. Az elmúlt években az MGE szoros kapcsolatot alakított ki a Miskolci , a Debreceni Egyetemmel, a Pécsi Pollach Mihály Főiskolával, és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Az MGE és a MME Kőolaj és földgáz Intézete megállapodást kötött arról, hogy minden évben 1-2 figyelemre méltó diplomamunkát megjutalmaznak, ezzel is felhívják a figyelmet a hallgatók körében a gáziparra.  Egyre jobban körvonalazódik annak igénye is, hogy a gázipar jelenlétére nem csak a műszaki felsőfokú képzés hallgatóinak a figyelmét kell felhívni, hanem a nem műszaki karok hallgatóinak is, hiszen a gázipar közgazdász, jogász, stb végzettségű szakembereket is nagy számban alkalmaz. Ennek érdekében kialakítás alatt van a tematikája egy általános gázipari ismereteket tartalmazó fakultáció tananyagának.

Székely Tamás a VDSZ elnöke beszámolt arról, hogy az Európai Gázipari ÁPB számára is fontos téma a szakképzés helyzete. Az ágazat foglalkoztatási kérdésekkel is küzd. A demográfiai változások következtében fókuszálni kell a szakképzett munkaerő pótlására. Ennek érdekében más ágazatokhoz hasonlóan meg kell kezdeni a gázipari szakképzési bizottság létrehozását.

A konferencia résztvevő a zárszóban megállapították, hogy sok gond és tenni való van az ágazat szakképzése terén, de szerencsére láthatóak olyan jelek ami a probléma megoldását fogják segíteni a jövőben. Sikerült a témát több oldalról is körüljárni.  Hasznos információkat kaptak a résztvevők az MKIK működéséről. Az MKIK és az RFKB-k munkájához kapcsolódási lehetőséget biztosít a Szakképzési Munkabizottság. Mindenki fontosnak tartja a Dunagáz képzési tevékenységét, és a jövőben összehangoltan kell odafigyelni a gázipari képzésre. Sajnos a munkáltatói oldal nem teljes képviselettel vett részt a konferencián, ezért a közös lépések lehetőségeiről még egyeztetni kell a feleknek.