Sajtófigyelő napi frissítéssel

2012.02.22

Weboldalunkon, Margittai Péter segítségével rendszeresen jelenünk meg a vegyipart érintő és más gazdasági sajtóhírekkel

Sürgős megszorításokról döntött a kormány - Mi áll a háttérben? (Portfolio.hu, 2012. február 22.)

 

Alig két hónap telt el a legutóbbi, költségvetést érintő bejelentések óta, máris újabb kiigazításokat tervez a kormány - derül ki egy friss kormányhatározatból. A részben strukturális lépésekre építő intézkedéscsomaggal a kormány viszonylag gyorsan igyekszik reagálni a Brüsszel felől érkező egyre erősebb fenyegetésekre, viszont az új intézkedésekkel egyúttal azt is elismeri, hogy a 2012-es költségvetés két hónap alatt megbukott, ami ismét sokat elárul a fiskális politika minőségéről.

 

Beigazolódtak az előzetes várakozások, két hónapot sem él a tavaly decemberben megszavazott és utolsó pillanatban még módosított 2012-es költségvetés. Egy kedden megjelent kormányhatározatból ugyanis kiderül, hogy a kormány további költségvetési kiigazító intézkedéseket tervez az idei, valamint a jövő évre vonatkozóan. 

 

 

Itt a lista

A "2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről" címet viselő keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kilenc főbb pontban foglalja össze a kormány sürgős tennivalóit:

 

- Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter február 29-ig javaslatot kell tegyen a gyógyszertámogatások idei csökkentésére. Emlékezetes, a kormány a Széll Kálmán Terv keretében már betervezett egy 83 milliárd forintos lefaragást a gyógyszerkasszában.

- szintén Matolcsy György és Réthelyi Miklós közös feladata, hogy március 14-ig javaslatot tegyen további megtakarítási intézkedésekre a 2013-as gyógyszerkasszát illetően. Pedig a Széll Kálmán Tervben már szerepel egy 37 milliárd forintnyi kiadáscsökkentés.

- Matolcsy György, Pintér Sándor belügyminiszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter február 29-ig kell elkészítse azt a javaslatot, ami a fővárosi közösségi közlekedés (BKV) támogatásának csökkentését valósítja meg 2013-ra

- jövő év második félévétől bevezetésre kerül az elektronikus útdíjfizetési rendszer, az erről szóló javaslatot március 14-ig kell elkészítse Matolcsy György és Németh Lászlóné

- a nemzetgazdasági miniszter azonnali határidővel javaslatot kell tegyen az idei évi fejezeti kezelésű előirányzatok és az egyéb központi kiadások csökkentésére.

- azonnali hatállyal beszerzési stop lép életbe,

- a beszerzési tilalom alól csak Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár adhat felmentést

- a beszerzési stop betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke ellenőrzi

- a tilalom alóli felmentésről negyedévente jelentést kell készítenie a nemzetgazdasági miniszternek

 

A fenti intézkedéssorozat alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány főként a korábban meghirdetett szerkezetátalakítási intézkedéseket viszi tovább. A BKV esetében ez nem meglepő, hiszen ebben a tekintetben jókora csúszásban van a kormány a tavaly tavasszal meghirdetett tervekhez képest. Ezt legutóbb Rogán Antal fideszes politikus ismerte el a Portfolio.hu-nak adott interjújában, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány újragondolja a Széll Kálmán Tervet, mert "vannak olyan pontjai, például a tömegközlekedés reorganizációjára vonatkozóan, ahol új elképzeléseket kell készíteni". A gyógyszerkasszát érintő várható intézkedések viszont váratlannak mondhatók abból a szempontból, hogy az idei évre már így is jókora megtakarítást célzott meg a kormány, és a januári hónap gyógyszerkiadásai alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A szektor képviselői mindenesetre nem lehetnek nyugodtak, hiszen a kormány a konvergencia programban már megfogalmazta azt, hogy 2013-ban 25 milliárd forintos gyógyszerkassza javulást kíván elérni további, nem részletezett intézkedésekkel vagy - ami a gyógyszergyártók szempontjából még fontosabb - a gyógyszerpiaci szereplők terheinek növelésével.

Miért kellenek az új lépések?

Ezek az újabb költségvetési kiigazító intézkedések természetesen összefüggésben állnak azzal, hogy Magyarország ellen új szakaszába lép a túlzott deficit eljárás. A magyar állam 2013. január elsejétől kohéziós alapból származó uniós forrásokat bukhat el átmenetileg, mert szerdán biztosan tovább léptetik a magyar ügyet az Európai Bizottság ülésén. Az EB ezt arra hivatkozva teszi meg, hogy megítélése szerint a kormány nem teljesítette a korábban megfogalmazott brüsszeli elvárásokat és nem tartós intézkedésekkel csökkentette a költségvetés hiányát. Ebből a szempontból a 2013-év a kritikus, miután a Bizottság várakozása szerint 2012-ben 3% alatt lehet a költségvetési deficit, jövőre viszont megint túllépi a megengedett határt, igaz csak 0,25%-kal (a kormány azonban nem csupán 3%-os, hanem 2,2%-os hiánycélt tűzött ki, így jelenleg mintegy GDP-arányosan 1%-nyi különbség van a kormány és a brüsszeli elképzelések között).

 

Ezért nem meglepő tehát, hogy a kormány a mostani intézkedéscsomagban a 2013-as költségvetésre vonatkozóan is újabb ígéreteket tesz, így például a gyógyszerkassza további lefaragása, vagy a fővárosi tömegközlekedés támogatásának csökkentése terén. Érdekes viszont az a fejlemény, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban hangoztatott egyéves csúszás helyett "már" 2013 közepétől elindítaná a kormány a használatarányos útdíj rendszerét. A konvergencia programban és a Széll Kálmán Tervben eredetileg azzal számolt a kormány, hogy jövő január elsejétől teljes gőzerővel beindul az elektronikus rendszer és ez 100 milliárd forintos többletbevételt hoz az államnak. Az utóbbi időben azonban olyan hírek érkeztek, miszerint elbukik a reformcsomag ezen pillére. A jövő év közepétől életbe lépő útdíj rendszerrel kapcsolatban viszont felmerül annak a veszélye, hogy nem hozza be a költségvetésbe a plusz 100 milliárdot.

 

Mekkora is az elcsúszás?

Már-már nehéz követni a kormány folyamatos bejelentéseit az újabb és újabb költségvetési kiigazító csomagokról. Az eddigi információink szerint a kormány már eddig is példátlan, mintegy 1500-1700 milliárd forintos intézkedést tervezett be az idei költségvetésbe összesen négy csomag keretében.

 

Elemzők azonban már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy még ez is kevés lehet az eredeti, 2,5%-os idei hiánycél tartásához és a sorozatos intézkedésekkel a végrehajtási kockázatok is csak egyre növekednek. Az adóbevételek akár 100-150 milliárd forinttal maradhatnak el az idei előirányzattól, a kiadások szintén hasonló összeggel szaladhatnak túl a költségvetési intézmények túlköltései és a gyógyszerkasszát övező kockázatok miatt. Emellett rontja a költségvetés egyenlegét a bankokkal kötött megállapodás államra jutó terhe, valamint a kedvezőtlenebb árfolyam-, illetve hozamadatok. A költségvetésbe épített tartalékok csak részben fedezik ezeket a kockázatokat, így az idei évre vonatkozóan akár 200 milliárd forintos elcsúszásról is beszélhetünk.

 

A hangsúly azonban nem is a 2012-es, hanem inkább a 2013-as költségvetésen van, hiszen az Európai Bizottság szakértői is ezt vizsgálják alaposabban. A kormány számára sokkal nagyobb kihívást jelent majd, hogy bebizonyítsa Brüsszelnek: képes 3% alatt (sőt a kitűzött 2,2% alatt) tartani a költségvetés hiányát jövőre. Itt több százmilliárd forintos kiigazítást kell találjon a kormány viszonylag rövid idő alatt. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (alternatív költségvetési tanács) szakértői tavaly decemberben arra mutattak rá, hogy a 2013-ban keletkező kiigazítási többletigény eléri a 350 milliárd forintot. Nem véletlen ezért tehát, hogy a kormány most megjelent határozata részben a jövő évet is célozza a BKV támogatásának csökkentésével, a gyógyszerkassza további lefaragásával és az elektronikus útdíj bevezetésével.

 

Az érem két oldala

A most megjelent, legújabb költségvetési kiigazító csomagot tartalmazó kormányhatározatnak két olvasata lehet. Egyrészt pozitívan értékelhető, hogy a kormány - érezve a Brüsszelből érkező fenyegetés jelentőségét - gyorsan reagál. Másrészt viszont a költségvetés újabb módosítása egyúttal a költségvetés tervezési folyamat és egyúttal a teljes fiskális politika kudarcát jelenti. Egy év alatt ez a negyedik év közben megvalósuló "újratervezés", ami sokat elárul a költségvetési politika minőségéről és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságáról.

 

A sokadik újratervezésre pedig azért van szükség, mert a kormány a hivatalba lépésének első évében megalapozatlan adócsökkentést hajtott végre, hatalmas determinációkat épített be a költségvetésbe, a konkrét szerkezetátalakító lépéseket halogatta és közben - legnagyobb pechjére - folyamatosan romlanak a gazdasági kilátások. A kormány tehát csak rohan a romló körülmények után, a folyamatos kiigazítások és az idei évre betervezett óriási kiigazítás a kormány elkötelezettségét jelzik.

 

A mostani intézkedéscsomag kapcsán érdemes még felidézni a pontosan egy évvel ezelőtti bejelentést, amikor a kormány döntött a 250 milliárd forintos stabilitási alap felállításáról, vagyis főként kiadások csökkentéséről és zárolásáról. Az akkori események kísértetiesen hasonlítanak a mostanihoz.

Hogyan tovább?

A mai nap folyamán tehát a Bizottság dönt arról, hogy felfüggeszti a kohéziós alapból Magyarországnak szánt kötelezettségvállalások teljesítését 2013 januárjától és milyen mértékben. Lényegében ezt ismerte el Andor László magyar uniós biztos az MTV Este című keddi műsorában, amikor azt mondta: nagyon valószínű, hogy szerdán döntés születik az ügyben. Kifejtette, hogy formális szavazás jellemzően nem szokott lenni a bizottságban, mert az előterjesztés alapján lezajlik egy vita, amely ha egy irányba mutat, akkor nincs szükség formális szavazásra.

 

Ha valóban megszületik a példátlan (az EU-ban még egyetlen országgal szemben sem alkalmazott) bizottsági javaslat, akkor arról a Tanács dönt, rendes eljárásban, minősített többséggel. Ha később a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről.

 

A tényleges felfüggesztés elindulásáig tehát még közel egy év van hátra, a kormánynak még addig jócskán van ideje meggyőzni az Európai Bizottságot.

 

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden Brüsszelben szinté erre hívta fel a figyelmet az MTI beszámolója szerint. Ha az Európai Bizottság tesz is ilyen értelmű - legkorábban jövő évi hatályú - javaslatot, és azt az EU-tagországok pénzügyminiszterei is jóváhagynák, a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra - nyilatkozta. Leszögezte: Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani, hiszen a kormány mellett a teljes államigazgatás, a gazdaság és a társadalom is képes arra, hogy teljesítse a vállalásokat.

 

 

Ezért mondott csődöt az egykulcsos szja Magyarországon (Napi Gazdaság.hu, 2012. február 22.)

 

Volt már példa arra, hogy az IMF nemcsak általános célokat szabott meg. Ha a Valutalappal folytatott tárgyalásokon az egykulcsos szja feladása kerülne szóba, egyes vélemények szerint nem is lenne nagy a kár.

 

Időről-időre felmerül, hogy az IMF-hitelkeret egyik feltétele az egykulcsos adó feladása lehet. A Valutaalap ugyan formálisan nem nyújt be programcsomagot, azt a kormány állítja össze, a folyamatot egyeztetések és ajánlások előzik meg. A szervezet nemcsak általános irányelveket fogalmaz meg a hiány tartására, 2009-ben vélhetően a szociális rendszerek olyan kiterjedt megvágását javasolhatta, ami hozzájárulhatott az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc lemondásához - mondta Samu János, a Concorde makroközgazdásza. A döntés (más intézkedésekkel együtt) rosszabb gazdasági kimenetelhez, nagyobb bürokráciához és a kiszolgáltatottabb réteg túlzott leterheléséhez vezetett.

 

Kétséges, hogy támogatja a gazdasági növekedést

Egyes elképzelésekkel szemben empirikusan nem támasztható alá, hogy az egykulcsos jövedelemadó támogatná a növekedést, a hazai tapasztalatok is - az eddig elfogadott intézkedésekkel együtt - ezt erősítik meg - érvel Erdős Tibor akadémikus, a Közgazdasági Szemle legfrissebb számában. Az intézkedés ugyanis egy kis országban, ahol a fogyasztás nagy része importban csapódik le, eleve kudarcra van ítélve. Az adócsökkentés ott élénkítheti a keresletnövekedésen keresztül a termelést, ahol a belső piac sokkalta nagyobb.

 

Erdős szerint a kínálati oldalon szintén nem hozta meg az intézkedés a kívánt változást, a foglalkoztatást és a munkavállalást ugyanis a járulékterhek csökkentése gyorsabban élénkítené (bár utóbbit nem lehet a társadalombiztosítástól függetlenül vizsgálni). A foglalkoztatás felgyorsulása ráadásul azért sem várható Magyarországon, mivel a vállalatok gyenge munkaerő-kereslete miatt nincs elegendő munkaalkalom, a munkakínálat pedig nem megfelelő szerkezetű, a szakmastruktúra pedig rugalmatlanul és csak lassan változik. Az alacsony foglalkoztatási ráta tehát nem a munkavállalói hajlandóságra vezethető vissza.

 

A kieső adóbevételeket a bankadóval és válságadókkal igyekezett befoltozni a kormány, előbbi a banki stabilitási kritériumoknak való megfelelés miatt korlátozta a hitelkiáramlást, miközben az adóalapul szolgáló mérlegfőösszeg növelése sem motiválja a külföldi anyavállalatokat - ez a hazai kkv-kat fenyegeti. Minderre csak ráerősített az árfolyamgát és a végtörlesztés. Az egyéb válságadókat az érintett szektorok - amennyiben tehetik - átterhelik a fogyasztókra, ha pedig nem képesek erre, akkor az a foglalkoztatási és bérezési döntéseikben nyilvánul meg. A gazdaságot fékező lépések ráadásul a kiengedett összegnek mindössze 70 százalékát (mintegy 360 milliárd forint) képesek visszahozni.

 

Vannak, akiknek 13-14 százalékos adóval nő a terhelésük

Az egykulcsos adó több országban ténylegesen nem is egykulcsos, mivel mindenütt van egy adómentes sáv - írja Erdős. A küszöb átléptével fokozatosan halad az effektív kulcs a hivatalos felé. Magyarországon ugyan nem volt nulla kulcs, ugyanakkor két tényező is alakított a tényleges értéken.

 

Egyrészt a bruttósítás lényegesen emelt rajta, így például a korábbi 17 százalék valójában 21,59 százalékos kulcsot jelentett. Másrészt a kis jövedelműek adóterhelését az adójáváírás enyhítette. Előbbit a kisjövedelműeknél vezeti ki a kormány, az utóbbit mindenkinél. A változás azoknak, akik de facto korábban nem fizettek szja-t, így is 13-14 százalékos adókivetéssel egyenértékű. Ha ehhez az inflációt és a nominálbér várható növelését is hozzávesszük, akkor ez drasztikus reálbércsökkenést jelent.

 

Az egykulcsos szja önmagában nem elég

A posztszocialista térségben a balti országok 1994-1995-ben, míg Szlovákiában 2004-ben vezették be az egykulcsos adót. Ezt követően a GDP gyors és tartós növekedése következett. Az északi országcsoportnál azonban ez az időszak egy helyreállítási periódussal esett egybe. A gazdaság teljesítménye 1994-ben (1990-hez képest) Észtországban 30,4, Lettországban 52,8, míg Litvániában 44 százalékkal esett vissza. (Magyarországon a rendszerváltást követő zuhanás 1993-ig tartott és "csak" 15 százalékos volt.)

 

Az 1990-es szintet a dinamikus növekedés ellenére is 2001-2005 között érték el. 2007-ben azonban a GDP újra hatalmasat esett vissza. Így 1990 és 2008 között a gazdasági növekedés Lettországban és Litvániában évi átlagban 1 százalék volt, míg az észteknél 2,3 százalék (Magyarországon 1,9 százalék).

 

Szlovákiában is látványos élénkülés követte az egykulcsos adórendszert, ebben elsősorban a gépkocsigyártásnak volt meghatározó szerepe. 2007-ben egy év alatt megduplázódott az ágazat kibocsátása, 2008-ban pedig világelső lett a gyártott gépkocsik számában a lakosság számához viszonyítva. A szlovák döntéshozók szerint van szerepe a felgyorsuló növekedésben az adóreformnak, azonban kiemelik emellett a fejlett infrastruktúrát és a rendelkezésre álló munkaerőállományt is - figyelmeztet Erdős.

 

 

Csökkennek idén a reálbérek (Napi Gazdaság.hu, 2012. február 21.)

 

A vállalati bónuszok és a bázishatás dobta meg a bruttó béreket decemberben. Idén azonban több olyan teher nehezedik a cégekre, amely miatt a nettó bérek dinamikája nem éri el az infláció ütemét.

 

A várakozásoknál jóval erőteljesebben, 10,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek tavaly decemberben az egy évvel korábbihoz képest - írta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a szerdán publikált KSH-adatok kapcsán. A kiemelkedő ütemű bérnövekedés kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt (emiatt viszont a januári adat fog alacsony bérnövekedést mutatni).

 

A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4 százalékról. A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez, a tavalyi évben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek. A családi adókedvezményekkel azonban mind a nettó, mind a reálbér növekedés ennél jóval nagyobb volt.

 

Idén a minimálbér-emelés és az ajánlott béremelések miatt erőteljes bruttó bérnövekedés várható, amitől a nettó bérnövekedés üteme lényegesen elmaradhat az adójóváírás kivezetése miatt. Ez utóbbi azonban az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé teszi a családi adókedvezmények igénybe vételét, így összességében idén is számítunk a nettó bérek növekedésére, ami azonban kissé elmaradhat az idénre várt átlagos 4,9 százalékos inflációtól - vázolta fel a reálbérek idei csökkenését Suppan.

 

A decemberi 10,1 százalékos bérdinamika jócskán meghaladta a 6,2 százalékos konszenzust, ezt a magánszektor bónuszainak váratlan megugrása okozta - írta Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzésében. A rendszeres bérek dinamikája a magánszektorban összességében stabil maradt, míg a költségvetési szerveknél fokozatos csökkenés tapasztalható.

 

A vállalkozói szektor relatív jó pénzügyi helyzetéről árulkodik, továbbra is úgy véljük, hogy 2012-ben nem haladják meg a reálbérek a tavalyi szintet. A hazai kereslet nyomott, a külső kilátások mérséklődnek, a növekvő adóterhek és a 18 százalékos minimálbér-emelés kisajtolja a vállalatokból a maradék profitot is, így a reálbérek 1,5 százalékkal csökkenhetnek.

 

Az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetése továbbra is érezteti pozitív hatását - értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete decemberben - 2010 januárja óta nem látott mértékben - 11,4 százalékkal, az egész évet tekintve 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet.

 

A foglalkoztatottak száma decemberben 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a versenyszféra 5 főnél nagyobb vállalatai körében. Ettől függetlenül az elmúlt időszakban dinamikus bővülés volt tapasztalható: az év elejétől számítva 1,3 százalékos létszámbővülés volt érzékelhető. A feldolgozóiparban tapasztalt eddigi dinamikus bővülés a kedvezőtlen világgazdasági környezet ellenére is fennmaradt, ebben az ágazatban a foglalkoztatottság 0,7 százalékos emelkedése volt megfigyelhető.

 

 

Borsik: törvényi úton csökkenti a kereseteket az új Munka törvénykönyve (ATV.hu, 2012. február 21.)

 

A munkaadók kihasználják a kiskapukat és például csökkentett munkaidőben dolgoztatják a munkavállalót, igaz csak papíron - vélekedett Borsik János.

 

A kormány bérpolitikája oda vezet, hogy tovább csökkennek a keresetek és nő a feketén dolgozók száma – erről Borsik János beszélt az ATV Egyenes Beszédben. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a bérkompenzáció sem jelent megoldást, ugyanis a munkaadók kihasználják a törvény által nyújtott kiskapukat és például csökkentett munkaidőben dolgoztatják a munkavállalót, igaz csak papíron. A szakszervezeti vezető elmondta: a kormány még az állami és önkormányzati cégek dolgozóira sem volt tekintettel. Sok helyen még nem hajtották végre a bérkompenzációt, pedig itt lenne a legkézenfekvőbb – tette hozzá. Borsik János kritizálta az új Munka Törvénykönyvét is, amely szerinte törvényi úton csökkenti a kereseteket és szabad kezet ad a munkáltatóknak.

 

 

Matolcsy-féle játék a számokkal: 25 ezerrel többen dolgozunk? (Menedzsment Fórum.hu, 2012. febr. 21.)

 

A legfrissebb adatokból Matolcsyék a számukra kedvező adatokat ragadták ki, ha azonban kicsit mélyebben nézzük meg az adatsorokat, akkor nem 25 ezer fős növekedés, hanem sokkal inkább létszámcsökkenés mutatkozik.

 

25 ezerrel több foglalkoztatott?

"A január – decemberi időszakban továbbra is jelentős mértékben, 25 ezer fővel emelkedett a versenyszférában alkalmazottak száma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, míg a költségvetési intézményekben létszám csökkenés mutatkozott" - olvasható az NGM közleményének első sorában rögtön.

 

A KSH keddi gyorsjelentése szerint 2011. január-december időszakában átlagosan 1,851 millióan dolgoztak havonta, ami 25 ezer fővel magasabb, mint 2010. január-december időszak átlaga. Ha a havi változásokat nézzük meg, akkor novemberről decemberre tavaly 9 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma, a januári létszámhoz képest pedig mindössze ezer fős bővülésről lehet beszélni, míg 2010. decemberéhez képest a 2011-es év végi adat 5 ezer fővel kevesebb. Tehát az átlagokat nem támasztja alá részletesebb adat, sőt vélhetően a tavalyi 25 ezer fős átlagemelkedés is annak köszönhető, hogy a 2011-es év a mezőgazdaság szempontjából kiemelkedően jó volt - ezt támasztja alá az ágazat 29 százalékos növekedése is -, így pedig a 2010-es évnél lényegesen több idénymunkásra volt szükség a mezőgazdaságban, ami egyértelműen átlagnövelő hatással bír. Míg tavaly augusztusban például 1,873 millióan dolgoztak a versenyszférában, addig 2010 azonos időszakában 21 ezerrel kevesebben. Ez is igazolja azt, hogy 2011 nyarán lényegesen több idényjellegű munkaerőre volt szükség, mint egy évvel korábban. (Mfor.hu-szerk.: visszakerestünk pár korábbi NGM-s közleményt is, hogy esetleg nem minden hónapban ugyanazt az adatot emelik ki. Szeptemberben havi szintű éves változás emeltek ki, de volt olyan hónap is, amikor nem találtunk közleményt a minisztériumtól.)

 

Közmunka helyett a piaci folyamatok csökkentették a létszámot

"Az 5 főnél nagyobb vállalatok, valamint a közszféra 2011 decemberében 2,663 millió főt foglalkoztatott, amely 1,2 százalékkal alacsonyabb a tavaly ilyenkor mért szinthez képest. Ennek oka a közszféra csökkenése: kifutott a korábbi közfoglalkoztatási program, ezért létszámcsökkenés mutatkozott (az új közmunkaprogramok hatása még korlátozottan érzékelhető)" - magyarázza az NGM a megjelent statisztikai adatokat.

 

A tavaly decemberi 2,663 millió alkalmazásban álló előző év azonos időszakához képest 34 ezer fővel volt kevesebb. Ha azonban elfogadjuk a minisztérium közmunkások számával összefüggő érvelését, akkor "sántít" a dolog, hiszen 2010. decemberében 72 500 közmunkás dolgozott hazánkban, tavaly decemberben pedig 61 ezren, ami mindössze 11 500 fős csökkenés. Tehát az alkalmazában állók teljes létszámához döntő többségben nem a közmunkaprogramok járultak hozzá: 22 500 dolgozó vélhetően a versenyszférában került ki az alkalmazottak számából. Magyarán a kormányzati programok kifutása helyett sokkal inkább a piaci folyamatok csökkentették a dolgozói létszámot hazánkban.

 

Egy hónap alatt 43 ezren estek ki az alkalmazottak közül

A decemberi 2,663 millió alkalmazásban álló 43 ezer fővel kevesebb embert jelent, mint aki tavaly novemberben dolgozott - hasonló mértékű csökkenésre egyébként az év folyamán sosem volt példa.

 

Szintén a kedvezőtlen piaci folyamatokra utalhat, hogy a versenyszféra létszámcsökkenése adja a 43 ezer fő döntő részét. A szférában ugyanis 29 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 2011 novemberében. A közszféra ezzel szemben 13 ezer fővel szűkült.

 

Az alábbi grafikonunk egyébként jól szemlélteti az adott hónapban történő változásokat az előző év megegyező időszakához nézve. Látható, hogy 2011 tavaszától kezdve lassul a foglalkoztatottak számának bővülése, ami év végére csökkenésbe fordult már át.

 

Béremelkedés csak a bázishatások miatt

A várakozásoknál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek hazánkban a bruttó bérek tavaly decemberben: nemzetgazdasági szinten a 231 628 forintos átlag 10,1 százalékkal magasabb, mint előző év azonos időszakában, a versenyszféra 240 148 forintos bruttója 9,5, a közszféra 212 684 forintja pedig 10,7 százalékos növekedést mutat.

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kiemelkedő ütemű bérnövekedés kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt (emiatt viszont a januári adat fog alacsony bérnövekedést mutatni). A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4 százalékról. A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez, a tavalyi évben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek.

 

 

Szerdán megalakul a versenyszféra konzultációs fóruma (ProfitLine.hu, 2012. február 21.)

 

Megalakul szerdán a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma, amelyen a jövőben a munka világát érintő kérdésekről egyeztet a kormány a versenyszféra munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteivel - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-vel.

 

Az államtitkár elmondta, az alapszabályt szakszervezeti részről a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetői, a munkaadói érdekképviseletek közül pedig az Általános Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vezetői írják alá.

 

A fórum első ülése várhatóan két hónapon belül lesz. Az MSZOSZ - amelynek részvétele kérdéses volt a fórumon - elnöke, Pataky Péter az MTI-nek megerősítette: az MSZOSZ elnökségének keddi döntése alapján felhatalmazást kapott a megállapodás aláírására, és részt vesznek az állandó konzultációs fórum munkájában. Pataky Péter hangsúlyozta: azért döntöttek így, mert érdemi részvételt kell biztosítani a versenyszférában foglalkoztatottak számára egy ilyen konzultációs fórumban.

 

Az MSZOSZ célja továbbra is az, hogy a fórum a versenyszféra egészét érintő kérdésekben úgy dolgozzon, hogy az itt érdekelt szakszervezetek véleménye, képviselete biztosított legyen - mondta, hozzáfűzve, hogy ennek érdekében az MSZOSZ továbbra is azt képviseli, hogy "ha lehet, akkor bővítsük a kört". Közölte: addig is vállalják, hogy konzultációkat folytatnak a jelenleg a fórumban képviselettel nem rendelkező konföderációval - az Autonóm Szakszervezetek Szövetségével - is.

 

Nem az ő felhatalmazásukat bírják, de szoros konzultációt folytatnak annak érdekében, hogy a versenyszférában érdekelt munkavállalók képviselve legyenek - tette hozzá Pataky Péter. Az elnökség azért is döntött az MSZOSZ részvétele mellett, mert a fórum alapító megállapodásában felsorolt témákban feltétlenül érdemi párbeszédre van szükség a kormánnyal. Példaként említette a Munka törvénykönyvét (Mt.), és a munka világát szabályozó törvényeket (még az új Mt. júliusi hatályba lépését megelőzően), és a béreket.

 

Fontosnak nevezte Pataky Péter, hogy a fórum deklarálja a kollektív szerződések megerősítésének szükségességét, ezt az MSZOSZ kezdeményezni is fogja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy létrejön a versenyszféra és a kormány új állandó konzultációs fóruma, amely arra lesz hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontját egyeztesse.

 

A miniszter akkor hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) továbbra is működik, ez a kerete az új érdekegyeztetési rendszernek. Szólt arról is, hogy az új érdekegyeztető fórum mellett létrehoznak egy monitoring bizottságot is, amely elemzéseket, jelentéseket készít például az új Munka törvénykönyve, az adórendszer, vagy épp a szakképzési törvény gyakorlati működéséről. (MTI)

 

 

Orbánék intézkedéseire panaszkodik a Richter vezére (HVG.hu, 2012. február 21.)

 

A Richter bevételeinek 90 százaléka már nem Magyarországról származik - közölte a cég vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bogsch Erik arról is beszélt, hogy a kormányzati intézkedések nem kedveztek a társaságnak.

 

A tavalyi év rendkívül eredményes volt a Richter számára, elsősorban annak köszönhetően, hogy Nyugat-Európában is kiépítették a piachálózatukat a nőgyógyászat területén, ezzel egyedüli cég a Richter a magyar iparban, amelynek a hálózata nemcsak a régióra terjed ki – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bogsch Erik.

 

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója azonban sajnálatosnak tartja, hogy olyan intézkedések születtek Magyarországon, amelyek negatívan befolyásolják a céget, és az árbevételének már csak 10 százaléka származik Magyarországról.

 

Nemcsak Nyugat-Európában, hanem a kulcspiacnak számító Oroszországban is növekedni tudott a Richter, és mérföldkő a cég életében, hogy először ugrottuk meg az egymilliárd eurós árbevételt - mondta Bogsch Erik, hozzátéve, hogy a régióban az egész termékskálát le tudja fedni a gyógyszergyártó cég, bár Magyarországon rosszabbak a körülmények és a lehetőségek.

 

"Megszoktuk a nehéz körülményeket, de bánt, hogy Magyarországon az egészségügyi államtitkárság olyan intézkedéseket hozott, amelyek a magyarországi gyártókat jobban sújtják, mint azokat, amelyeknek nincs itt hozzáadott értékük" - fogalmazott a Richter vezérigazgatója.

 

 

NGM: a kormány tárgyalna a multikkal (Napi Gazdaság.hu, 2012. február 21.)

 

Magyarország erős Európában érdekelt, de olyan integrációban, amelyben a döntéshozatalban a nemzeti érdekek szerepet kapnak, figyelembe veszik azokat - emelte ki Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) keddi budapesti rendezvényén.

 

Hidvéghi Balázs elmondta: a kormány, tárgyalásokat kezdeményez a hazai külföldi érdekeltségű vállalatokkal. A cél az, hogy ezek a társaságok az itt elért nyereség egyre nagyobb részét Magyarországon újra befektessék, részt vegyenek a hazai szakképzésben, növeljék a magyar tulajdonú cégek, köztük a kis- és középvállalatok beszállítói tevékenységét, és a kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységüket Magyarországra hozzák - mutatott rá az NGM helyettes államtitkára.

 

Elmondta, hogy tavaly Magyarország külkereskedelmében mintegy 7 milliárd euró többlet alakult ki, az export hozzávetőleg 80 milliárd eurót tett ki, miközben az import körülbelül 73 milliárd euróval zárt.

 

Az NGM helyettes államtitkára szerint a készülő külgazdasági stratégia alapján Magyarország a jövőben az Európai Unión kívüli piacok meghódítására is jelentős erőfeszítéseket tesz, különösen a feltörekvő ázsiai országokban szeretné erősíteni a magyar cégek külpiaci jelenlétét.

 

Hidvéghi Balázs elmondta: a magyar gazdaságban igen pozitív szerepet játszott az elmúlt 15 évben az országba beérkező külföldi működő tőke. Az elmúlt 15 év során az átlagosan 2,5 százalékos GDP-bővülésből 0,7-0,9 százalék közvetlenül a működő tőke beáramlásának köszönhető - fűzte hozzá.

 

Előtérbe kerül a globális nyitás

Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint, mivel a hazai belső kereslet élénkülésére csak hosszabb távon lehet számítani, továbbra is nagy szerep hárul az ország cégeinek külgazdasági teljesítményére, amelyben a globális nyitás kerül előtérbe.

 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette: az Európai Unióban mintegy 23 millió kis- és közepes vállalkozás (kkv) működik, a kkv-k adják a vállalkozások 99,8 százalékát, szerepük meghatározó, a foglalkoztatottak több mint 67 százaléka kkv-knál dolgozik, a kkv-k mintegy 100 millió munkahelyet tartanak fenn. Az EU-ban működő kkv-k csupán 25 százaléka folytat export tevékenységet, Magyarországon ez az arány mindössze 18 százalék - tette hozzá.

 

Történelmi együttműködés az MKIK és a HITA között

Elmondta: az MKIK a régiós együttműködés erősítésére "történelmi együttműködési megállapodást" kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA), és ennek eredményeként 10 irodából álló hálózatot hoznak létre a Kárpát-medencében a regionális együttműködés, a kkv-k exporttevékenységének fejlesztésére.

 

Fekete István, a JVSZ elnöke rámutatott: a magyarországi kkv-k számára létfontosságú, hogy egy-egy nagyobb multinacionális cég beszállítói hálózatához csatlakozzanak, ez alapja lehet későbbi exporttevékenységüknek.

 

 

Uniós források szerint is a magyarokkal statuálhatnak példát (Menedzsment Fórum.hu, 2012. február 21.)

 

Hétfőn már felvetődött, hogy Magyarországon statuálhat példát az Európai Unió, és az elmúlt évek költségvetési fegyelmezetlenségéért felfüggesztik a 2013. január 1-től esedékes kohéziós pénzügyi támogatások egy részét. Kedden a Bloomberg hírügynökség uniós illetékesekre hivatkozva azt közölte, hogy szerdán Magyarország számára kedvezőtlen döntés születhet.

 

Európai illetékeseket jelölt meg forrásként a Bloomberg hírügynökség azon értesülésük kapcsán, hogy az Európai Bizottság szerdán el fogja fogadni azt a javaslatot, amely szerint a Magyarországnak járó 2013-ra vonatkozó kohéziós alapokból származó támogatásokat felfüggesztik.

 

A befagyasztás a szabályoknak megfelelően a 2013. január 1-től esedékes pénzügyi kötelezettségvállalásokat érintené, ezek összege az adott évre 1,7 milliárd euró körül van. Megfigyelők szerint azonban kizárt, hogy a felfüggesztendő kötelezettségvállalások összege a teljes keretet érintené. Folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna a javaslat, csak azokat az összegeket, illetve egy részüket zárolnák, amelyeket a következő években megkezdendő beruházásokra különítenének el a kohéziós alapból.

 

A Bizottság javaslatát márciusi ülésükön még minősített többséggel a tagállami pénzügyminisztereknek is jóvá kell hagyniuk. A döntés ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy hazánknak búcsút is kell majd mondania a felfüggesztett összegeknek. Valójában a kormánynak 2012 végéig még lehetősége van arra, hogy újabb kiigazító intézkedések bejelentésével megfordítsa a döntést, erről azonban meg kell győznie a Bizottságot, amely majd új javaslatot tehet a kormányoknak.

 

A Bloomberg által idézett névtelen források szerint a Bizottság lépése mögött nyomásgyakorlás is áll. Az EU így szeretné rábírni a magyar kormányt arra, hogy a Bizottság által kifogásolt jogszabályokat változtassa meg. A fentiek egyébként feltételei a Magyarország által kezdeményezett, és az IMF, illetve az EU által finanszírozott hitelmegállapodásnak is. Az intézkedés viszonylag nagy valószínűségét az is alátámasztja, hogy a kérdésben megszólalt Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában, és azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bizottság felfüggeszti a kohéziós alapokból való támogatást, azzal példát akar statuálni, jelezve, hogy azok az országok, amelyek nem szorítják le a hiányt 3 százalék alá, úgy járhatnak, mint Magyarország.

 

 

Magyarország vonzó célpont lehet (Világgazdaság Online, 2012. február 21.)

 

Az adminisztratív számviteli és pénzügyi tevékenységek növekvő kiszervezése egyenes következménye a gazdasági világválságnak – derül ki az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) idei kutatásából.

 

A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereit tömörítő szervezetének húsz nemzetközi világmárka (pl. Accenture, Coca-Cola, Deloitte, E&Y, KPMG, PwC, Shell stb.) vezetői azt nyilatkozták, a jövő kérdése az, miképpen lehet a költséghatékonyságot és az egyéb hozzáadott értékű szolgáltatások színvonalát növelni.
Az üzleti szolgáltató központok célja, hogy a vállalatok az adminisztratív jellegű tevékenységeiket kiszervezzék és centralizálják, költségcsökkentést elérve. Az ilyen szolgáltatások tipikusan a pénzügyi-számviteli, a beszerzési, az ügyfélszolgálati, a HR- és az IT-tevékenységek.

 

Az ACCA szerint a szolgáltató központ helyszínének kiválasztásakor nagy hangsúlyt kap a munkavállalók bérezése, az adó- és járulékrendszer helyzete és az egyéb környezeti, jogi, társadalmi és gazdasági feltételek is. Az alacsony költségek mellett olyan érvek is számítanak, mint a kulturális különbségekből fakadó eltérések, hogy mennyire érti a szolgáltató a speciális igényeket, vagy hogy milyen színvonalon látják el a szolgáltatást.

 

„A kelet-közép-európai régió, ezen belül is Magyarország hagyományosan vonzó célpont a multinacionális cégek outsourcing stratégiájának” – hangoztatta az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. Katerina Benesová szerint a nyugati szintű mentalitás és professzionalizmus, ugyanakkor alacsonyabb működési és bérköltségek várják a külföldi menedzsereket.

 

 

Döbbenet: a cégek 99 százaléka nem hatékony (Magyar Nemzet Online, 2012. február 21.)

 

Jelentős versenyképességi és termelékenységi előnyben vannak a hazánkban működő külföldi cégek a magyarokkal szemben – mondta el Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságtervezési főosztályának vezetője egy, a magyar növekedési tervről tartott budapesti háttérbeszélgetésen. A szakértő úgy látja, a hazai vállalatok mélyebb integrációjával, a belső piacon történő megerősítésükkel lehet előrelépni.

 

2011 elején a nemzetközi trendekkel egy időben a hazai gazdaság növekedése is lendületet vesztett – mondta el Gerendás. A szakértő rámutatott arra, hogy 2006-tól számítva a tavalyi évről lehet elmondani, hogy az uniós átlaghoz képest nem nőtt a lemaradásunk. Jó esélyünk van arra 2012-ben, hogy a technikai recessziót elkerüljük – tette hozzá. Úgy látja, sikerült 2001-es szintet elérnünk az aktivitási ráta tekintetében.

 

A válság kirobbanása óta folyamatosan javul a külkereskedelmi mérleg egyenlege, ráadásul az év végén bekövetkező lendületvesztés sem változtatta meg az alaptrendet – vélekedett az NGM munkatársa. A fizetési mérleget tekintve a visegrádi országok közül hazánk érte el a legjobb eredményt, ami természetesen a nyomott fogyasztásnak is köszönhető – hangsúlyozta Gerendás.

Óriási külföldi előny

A főosztályvezető szerint a növekedési terv egyik alapfelvetése, hogy a multinacionális vállalatok nélkül nehézkes a növekedés. A helyzeten segíthet a külföldi befektetések vonzása, az Új Széchenyi-terv hatékonyabb felhasználása, valamint a hazai gazdaság nettó exportjának a maximalizálása – tette hozzá. Gerendás szerint a hazai vállalatok mélyebb integrációjával, a belső piacon történő megerősítésükkel, valamint exportjuk terjeszkedésének elősegítésével lehet a nettó exportot maximalizálni.

 

„A külföldi cégek termelékenysége közel a duplája a hazai cégekénél, amely előny az iparban mutatkozik meg a legjobban.” A főosztályvezető rámutatott arra is, hogy az export tekintetében is a külföldi cégek dominálnak. Gerendás ismertetése szerint az összes magyar vállalkozás tekintetében csupán egy százalék tekinthető hatékonynak, amellyel az államigazgatásnak is mélyebb kapcsolatot kell kiépítenie. A forráshoz jutás valószínűleg a jövőben sem lesz könnyebb a vállalkozásoknak, de az állami garanciavállalás révén lehet eredményeket elérni – mondta a főosztályvezető.

Recesszió jönne?

Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly november 19-én jelentette be a növekedési tervet, amely rendkívül hangsúlyosan épít az újraiparosításra. A Siker a Kárpát-medencében című előadásában a miniszter hangsúlyozta: ezért született a Wekerle Sándor-terv, a Mikó Imre-terv és az Új Széchenyi-terv, ezek integrációjával jön létre a magyar növekedési terv, amelyről november végén tárgyalt a kormány.

 

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy vélekedett, hogy azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.

 

 

Hétmilliárd a hiány a gyógyszerkasszában (Portfolio.hu Weborvos.hu, 2012. február 21.)

 

Duplája lett a tervezettnek az Egészségbiztosítási Alap hiánya januárban.

 

Mindenekelőtt az előirányzottnál sokkal rosszabb bevételi adatok miatt duplája lett a tervezettnek az Egészségbiztosítási Alap hiánya januárban– idézi a Portfolio.hu.-t a Népszava. Az OEP tájékoztatása szerint a bevételeken belül az egészségbiztosítási járulékbevételek, valamint a baleseti adóból és csipszadóból származó bevételek okozták a legnagyobb csalódást.

 

Az év első hónapját így 7 milliárd feletti deficittel indította az egészségügyi kassza, miközben az havi hiányelőirányzat 3 milliárd forint. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatásából kiderül, hogy mi áll a közel 4 milliárd forintos eltérés hátterében:

- az egészségbiztosítási járulékbevételek (szociális hozzájárulási adó E-Alapot megillető része, munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek, egészségügyi szolgáltatási járulék) és az egészségügyi hozzájárulás jogcímein, a baleseti adó és a népegészségügyi termékadó jogcím-csoportjain realizált bevétel elmaradás

- a pénzbeli ellátások jogcímcsoportjain és a gyógyító-megelőző ellátások jogcímcsoportján keletkezett megtakarítások, valamint

- a gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon az eredeti előirányzaton felül teljesült kiadások.

 

A részletesebb adatokból kiderül, hogy a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések jogcímcsoport első havi teljesítése 1,18 milliárd forint volt. A bevételek döntő része a gépjármű biztosító társaságok befizetéséből származik, amelyre évente két alkalommal kerül sor, így januárig ezen a jogcímen 1,1 milliárd forint bevételt realizált az E-Alap a 2011. második félév után esedékes befizetésekből.

 

 

Nőttek az átlagkeresetek decemberben (Tőzsdefórum Online, 2012. február 21.)

 

A bruttó átlagkeresetek 5,2 százalékkal növekedtek, míg az alkalmazásban állók átlagos létszáma 10 ezer fővel bővült 2011-ben - írta a KSH.

 

A tavalyi év egészében az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 692 ezer fő volt, 10 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az előző évit - derül ki a KSH kedden közzétett, legalább 5 fős vállalkozásokra, a költségvetési intézményekre és a megfigyelt nonprofit szervezetekre vonatkozó adataira.

 

A költségvetési elbocsátások húzták le a létszámadatokat

Ebből a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 1 millió 851 ezren dolgoztak, azaz 25 ezer fővel többen, mint 2010-ben. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel (4,9 százalékkal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők létszáma decemberben és az időszak alatt átlagosan közel 61 ezer fő volt. 2011-ben 67 százalékuk részmunkaidőben dolgozott.

 

A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 674 ezren álltak alkalmazásban, 1,7 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 3 ezerrel, 106 ezer főre emelkedett.

 

Decemberben meglódult a bérdinamika

Decemberben a havi bruttó keresetek a versenyszférában a novemberi 232,5 ezer forintról 240,1 ezerre növekedtek. A prémiumokat leszámítva is növekedés volt, ha mérsékeltebb is. 202,8 ezerről így 206,6 ezerre ugrott az összeg. A költségvetésnél ellenben csökkent a kifizetett összeg. A 213,7 ezer forint így 212 ezerre csökkent, mindez egyéb juttatások, prémiumok nélkül 193,1 ezer forintot jelentett. Mindez az előző év decemberéhez viszonyítva mégis egy gyors növekedést jelentett. A versenyszféránál 9,5, míg a költségvetésnél 10,7 százalékot (prémiumok nélkül mindkettőnél 5,1 százalék volt az ütem).

 

A nettó béreknél a versenyszféra dinamikája szintén meglendült, 9,1 százalékra emelkedett, szemben a költségvetés 4,3 százalékával.

 

A versenyszféra átlagkeresete 5,3 százalékkal növekedett 2011-ben

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a tavalyi év egészében 213 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 217 900, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 5,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3, a költségvetés területén 3,8 százalékkal nőttek.

 

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (456 900 Ft), ezt az információ és kommunikáció (393 000 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (379 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (125 800 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (149 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

 

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. A teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

 

Nőttek a prémiumok

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 2011-ben átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 1,9 százalékkal emelkedett.

 

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 183 200) forint volt, 6,4 százalékkal magasabb az előző évinél.

 

A 227 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,2 százalék volt.

 

 

Az MSZOSZ is igent mond (Magyar Nemzet Online, 2012. február 21.)

 

Elfogadja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fórumának alapszabályát, így szerdán végül valamennyi fél aláírhatja azt – értesült a Magyar Nemzet.

 

A tavaly decemberben alakult új érdekegyeztető fórum valamennyi más szereplője közölte már, hogy elfogadja a tervezetet, egyedül a baloldali kötődésű MSZOSZ húzta az időt.

 

A szövetség elnöksége ugyan csak kedden dönt a kérdésről, de a legnagyobb és legerősebb ágazatok – vasasok, bányászok, vegyészek – már egyértelműé tették, hogy az aláírás mellett vannak – tudta meg a lap Sáling Józseftől. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke, az MSZOSZ elnökségi tagja közölte: arra jutottak, hogy ha a kormány meghívta őket a konzultációs fórumba, akkor el kell menniük, és minden kérdésben képviselniük kell a munkavállalói érdekeket. Erről nem mondhatnak le azért, mert valamilyen oknál fogva a kormány nem hívta meg az Autonómokat.

 

 

A multiknál is jó lesz Erzsébet? (Világgazdaság Online, 2012. február 21.)

 

Jó esély van arra, hogy hamarosan nem csak a hazai áruházláncoknál, hanem például a Tescóban is lehet majd Erzsébet-utalvánnyal fizetni.

 

Már tárgyal néhány külföldi céggel a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) az Erzsébet-utalványok elfogadásáról, miután a piaci szereplők panaszukkal az Európai Bizottsághoz fordultak. „A Tesco a kormánnyal nem, de az Erzsébet utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálattal folytat egyeztetéseket az utalvány elfogadásáról. Reméljük, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek, és hamarosan a Tescóban is lehet majd velük fizetni” – tudtuk meg Iglódi-Csató Judittól, a Tesco kommunikációs igazgatójától. Az Országos Kereskedelmi Szövetség február elejétől követelte a NÜSZ-től, hogy üljenek le tárgyalni a nemzetközi áruházláncokkal (Auchan, Tesco, Spar, Cora) is.

 

Az Európai Bizottság belső piaci és szolgáltatási kérdésekben illetékes szóvivője, Chantal Hughes azt mondta, hogy az új utalványrendszert átfogó módon tekintik át. Mint jelezte, a magyar szabályozást és gyakorlatot abból a szempontból elemzik az üzletágban, hogy nem tartalmaz-e korlátozásokat a szolgáltatások nyújtásának vagy létesítésének jogára vonatkozóan. „Ilyen jellegű korlátozást még a közérdekre hivatkozva sem lehet alkalmazni olyan mértékben, hogy annak diszkriminatív hatása legyen” – emelte ki a szóvivő.

 

A probléma az, hogy a NÜSZ eddig egyetlen külföldi tulajdonban lévő áruházlánccal sem kötött szerződést az elfogadásról, míg a magyar áruházláncokkal – úgy mint a CBA, Coop, Reál és az Arzenál – már tavaly év végén aláírták a szerződést. Úgy tudni, hogy a magyar láncokkal három százalékos elfogadói jutalékban állapodott meg, míg a külföldieknek ennek dupláját, hat százalékot ajánlottak. Korábban béren kívüli, úgynevezett cafeteria juttatásként a munkáltató havonta 18 ezer forint értékű étkezési utalványt adhatott a munkavállalóinak. Idén januártól az új rendelkezés szerint csak havi ötezer forint értékben kaphatnak a dolgozók étkezési utalványt, és a kedvezményes adózás csak a NÜSZ által kibocsátott Erzsébet-utalványra vonatkozik.

 

„Az Erzsébet-utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó teljes egészében szociális üdültetésre fordítja. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt” – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az biztos, hogy a jogszabályi változások drasztikusan újrarajzolták a magyar cafeteria piacot, nehéz helyzetbe hozva a piac korábbi szereplőit. „Az adó mértéke ugyan emelkedett, azonban a cégek, az Edenred, a Le Chèque Déjeuner és a Sodexo továbbra is üzleti potenciált látnak abban, hogy a magyar piac aktív szereplői legyenek, és az étkezési utalványokat megtartsák portfoliójukban” – fogalmazott az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE). A tét nem kicsi: becslések szerint a cafeteriapiac mintegy 150 milliárd forintra csökkent, azonban ez így is igen jelentős tételt jelent az áruházak forgalmában.

 

A régi utalványt még több helyen elfogadják

A NÜSZ legutóbbi közleménye szerint eddig már 1,2 millió munkavállaló igényelt Erzsébet utalványt, amit már több mint 20 ezer elfogadóhelyen tudunk beváltani. Az EUFE tagcégei ellenben csaknem két évtizedes hazai tapasztalattal és mintegy 40 ezer elfogadóhelyből álló hálózattal rendelkeznek. Horváth Gábor, a Pénzjegynyomda vezérigazgatója elmondta, hogy havi 25 millió utalvány gyártására van kapacitásuk, amit szükség esetén rövid időn belül havi 30 millióra tudnak bővíteni. Az utalványok 300, 400, 500,600 és 1000 forintos címletesek lesznek.

 

 

Álom marad a béren kívüli juttatás a magyar dolgozónak (Pénzcentrum.hu, 2012. február 20.)

 

Egy felmérés szerint egyre több olyan munkavállaló van Magyarországon, aki semmilyen béren kívüli juttatást sem kap. Csökkenés tapasztalható például a mobiltelefon magáncélokra történő használatával kapcsolatban, de vannak kiugróan visszaszoruló juttatási formák is - ilyen a szolgálati személygépkocsi privát használatának engedélyezése. A legnépszerűbb juttatás a meleg étkezési utalvány.

 

Az előző év második félévében jelentősen nőtt azon munkavállalók száma, akik semmilyen juttatásban sem részesültek munkaadójuktól a fizetésükön kívül. Míg ugyanis tavaly az év első felében a dolgozók 26 százaléka nem kapott juttatást, a második félévben már 30 százalékuk csak a bérére számíthatott - derül ki a Workania/Fizetések.hu állásportál felméréséből.

A segédmunkások rosszul járnak

A pozíciószintek szerinti összehasonlításból kiderül, hogy a segédmunkások több mint fele (53%) nem kap juttatásokat, de a felsővezetők közül is majdnem minden tizedik ember (12%) is csak a fizetésére számíthat.

 

Valamivel rosszabb a helyzet a középvezetők körében, ahol a juttatás nélküliek aránya 19%, míg az év utolsó 6 hónapjában már egyáltalán nem kapott béren felüli juttatást a szolgáltatási szféra dolgozóinak 41 százaléka, az adminisztratív alkalmazottak harmada, és a műszaki területen szakképzett dolgozók negyede.

 

Az előző év két félévének egybevetése során csökkenés tapasztalható az alkalmazottak képzése (-5%), a rugalmas munkaidő (-6%), az egészségügyi megtakarításhoz való hozzájárulás (-10%), a notebook és mobiltelefon magáncélokra történő használatával kapcsolatban is. (-10%).

 

Vannak kiugróan visszaszoruló juttatási formák is. Ilyen például a szolgálati személygépkocsi magáncélokra történő használatának engedélyezése (-15%), vagy az üdülési csekkek adásának lehetősége, ez utóbbit már 16 százalékkal kevesebben kapták, mint az előző félévben.

Összességében 2011 második felében a legnépszerűbb juttatás a meleg étkezési utalvány volt: ebben az alkalmazottak 42 százaléka részesült, majd a rugalmas munkaidő következett 16 százalékkal, helyi utazási bérletet pedig a dolgozók 14 százaléka kapott.

Persze a pozíciótól is függ

A béren felüli juttatásokra is igaz az a feltételezés, hogy nem mindegy, hogy milyen poziciószinten dolgozik a munkavállaló.

 

Míg ugyanis tavaly a felső- és középvezetők mintegy fele (47% illetve 49%) kapott meleg étkezési utalvány, addig a segédmunkásoknak mindössze 24 százaléka. A szakképzett munkaerő harmada, az adminisztratív dolgozók 42 százaléka részesült ebben a juttatásban.

 

Ugyancsak feltűnő különbséget tapasztalni a munkahelyi ingyenes italellátással kapcsolatban, ez a segédmunkásoknak csak 6 százalékát illeti meg, miközben a felsővezetők 17 százalékának erre sem kell külön költenie.

 

Amíg a segédmunkások esetében az ingyenes italellátás és a meleg étkezési utalvány a két leggyakoribb juttatás, addig felsővezetőknél a mobiltelefon vezet 53 százalékkal, a meleg étkezési utalvány után pedig a notebook használata következik 42 százalékkal.

 

 

Nyögvenyelős béremelés (Piac és Profit.hu, 2012. február 20.)

 

Komoly teher a minimálbér és a szakmai bérminimum nagymértékű kötelező emelése a kereskedelemben is, sok vállalkozásnál a béremelésre szánt összeg nagy részét elviszi. A cégek többsége a munkahelyek megtartását tekinti fő feladatának, így a bérkompenzáció alakulásával kapcsolatban vegyes a kép Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog. Ő is fontosnak tartja, hogy a munkahelyek ne vesszenek el.

 

A minimálbér és a szakmai bérminimum 18, illetve 15 százalékos emelése a kereskedelemben is nagy terhet jelent, sok helyen a béremelésre szánt összeg nagy részét leköti ez a kötelező emelés - mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelező béremeléseket mindenki végrehajtja. A bértervezést a bizonytalan piaci helyzet nehezíti a főtitkár szerint, aki kifejtette azt is, hogy a költségek átcsoportosítása nehéz a kereskedelmi fogyasztás 2007-2010 közötti visszaesése miatt, mivel a vállalkozások közül az, amelynek volt tartaléka, már mozgósította azt. (Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.)

 

A kereskedelemben 340 ezer alkalmazott dolgozik, és az alapbér mellett a dolgozók sok helyen kapnak mozgóbért. Sok vállalkozás azt tekinti fő feladatának, hogy megmaradjanak a munkahelyek, megtartsák dolgozóikat - hangsúlyozta Vámos, hozzáfűzve, hogy a bérkompenzáció minden cégnek érdeke és egyben akarata, és jó, hogy a kormány támogatja. „Sokan még számolnak" - mondta arra a kérdésre, hogy hogyan alakul a bérkompenzáció. Hozzátette: vegyes a kép, vannak olyan vállalkozások, ahol eddig nem kompenzáltak, sok vállalkozásnál pedig még nincs is döntés arról, mennyivel tudják emelni a béreket.

 

A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) kapcsolatban álló vállalkozás meglépi, mondta Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára, aki szerint a cégek megértették azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében érdemes teljesíteni az elvárt béremelést is, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon. Hozzátette: nem biztos, hogy a kompenzáció mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteriarendszerek átalakításával is, de meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet. A főtitkár szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő humán infrastruktúra, nehezebb lesz ennek adminisztrálása.

 

„Nyögvenyelősen indult, de menni fog, és megy is" - összegezte a főtitkár az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában. Hozzáfűzte: „jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák" a bérkompenzációt.

 

Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem - ha szükséges - egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel fontos, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el. (A minimálbér emelkedés miatt a cégek 4 százaléka elbocsátásokat tervez.)

 

Tesco: nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni a jogszabályváltozásokat

Sajnos sokaknak lett kevesebb a nettó bére a januártól életbe lépett új adószabályok miatt a Tesco munkavállalói közül is – közölték az MTI érdeklődésére a Tesco Global Áruházak Zrt.-nél, amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat. „A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait” – közölte a cég. Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne – olvasható a cég válaszában. Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt. A Tescónál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.

 

Bosch csoport: elvárton túli béremelés

A Magyarországon 8000 munkavállalót foglalkoztató és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is. A vállalatcsoport itteni létszáma egy év alatt nőtt 6300-ról 8000 főre. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiaci trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült – mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére. Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő – a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik –, és a különböző bérkategóriák költségnövekedése a jogszabályok változása miatt ennél is szélesebb sávban mozog.. A bérköltség-növekedés mértékét éves szinten csak a gazdasági év végén lehet majd látni, mert a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció és a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja.

 

 

Karvalits: észben kell tartani a forint erősödését (Napi Gazdaság.hu, 2012. február 20.)

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának "észben kell tartania" a forint erősödését és a piaci feszültségek enyhülését, amikor kamatdöntő ülést tart februárban - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban hétfőn.

 

A jegybanki szakember, aki a legutóbbi ülésen az elnökkel és a másik alelnökkel együtt alulmaradt kamatemelési javaslatával a tartásra szavazókkal szemben, elmondta: azért érveltek a kamatszint növelése mellett, mivel az támaszt adhatott volna a magyar eszközöknek, amíg a kormány lefolytatja a - potenciálisan elhúzódó és kockázatos - tárgyalási folyamatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval.

 

Karvalits Ferenc szerint azok, akik tartás mellett érveltek, úgy ítélték meg, hogy a kormány elkötelezettsége a megállapodás mellett garancia arra, hogy létre is jön.

 

Elmondta ugyanakkor, hogy az IMF/EU megállapodás, illetve a tárgyalási folyamat fontos, ám nem az egyetlen fontos része lesz a közeljövő döntéshozatalát befolyásoló tényezőknek. Jelezte, a külső kockázati tényezők, a belső gazdaság, ahogy az inflációs pálya alakulása is hatással lesz a kamatdöntésekre. A piacok mindazonáltal stabilizálódtak január óta - tette hozzá.

 

Kifejtette: a kötvényhozamok csökkentek, a forint tovább erősödött, és a jelenlegi 290 forint körüli szint azt jelenti, hogy már hosszabb ideje 300 forint alatt van az európai fizetőeszköz jegyzése. Részben ennek köszönhető, hogy a csereügyletek piacán korábban tapasztalt feszültségek is enyhültek - mondta a közgazdász. Úgy fogalmazott, "ezek általános javulást jeleznek a kockázati prémiumban, amit nyilvánvalóan észben kell tartanunk a következő, február végi kamatdöntő ülésen".

 

Az esetleges jövőbeli, sikeres megállapodás utáni kamatcsökkentésre vonatkozó kérdésre válaszolva abbéli véleményének adott hangot, hogy az ilyen kérdések megválaszolásához még túl sok a bizonytalan tényező, mind a belső, mind a külső trendeket figyelembe véve. A márciusi inflációs jelentés mindazonáltal megmutatja majd, hogy ezek a trendek mit tesznek lehetővé - tette hozzá.

 

Jó döntés volt a tartás

Karvalits Ferenc a januári tartást értékelve elmondta: végső soron igazolódik a döntés, hiszen a piac kedvezően fogadta a lépést. "Visszatekintve, a tovább javuló külső kockázati környezet, illetve a kamattartás piaci fogadtatása együttesen azt mutatták, hogy a döntés fenntartható volt" - fogalmazott. "Mi, akik az emelésre szavaztunk, óvatosan próbáltunk előrehaladni, (...) aminek nyilván megvan az ára" - tette hozzá.

 

Az interjúban a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodás nehézségeire hívta fel a figyelmet Karvalits Ferenc, aki ezt azzal indokolta, hogy az IMF bizonyítékát akarja majd látni annak, hogy Magyarország képes lesz gyorsabb hosszú távú növekedési ütemet elérni, és adósságát fenntartható pályára tudja állítani. "Látva az IMF javaslatait a négyes cikkely szerinti országjelentésben, és látva az EU elvárásait, úgy gondolom, hogy a megállapodást nagyon komoly gazdaságpolitikai egyeztetések és viták előzik majd meg" - mondta a jegybanki szakember.

 

Elmondta: a hosszú távú növekedési ütemnek kulcsfontosságú szerepe lesz a tárgyalások során. "Az IMF látni akarja azokat a strukturális intézkedéseket, amelyek megváltoztatják a kormány gazdaságpolitikájának irányát, és amelyek gyorsabb növekedési ütemet biztosítanak" - mondta az MNB alelnöke.

 

 

Így maradhat életben a magánnyugdíj (Portfolio.hu, Index.hu, 2012. február 20.)

 

Csak önkéntes tagi adománnyal lehet a még működő magánnyugdíjpénztárakat tovább üzemeltetni, bevételek hiányában ugyanis rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát. A Stabilitás Pénztárszövetség éppen ezért azt javasolja, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal segítsék pénztárukat. Mindez azért kedvező a tagok számára, hiszen éves szinten néhány ezer forintos adomány mellett is fenn tudják tartani a nyugdíjpénztártagságukat, ami nem több mint például egy bankszámla vezetési költsége.

 

A Stabilitás Pénztárszövetség közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a tagság hathatós segítsége nélkül a magánpénztári szektor nehéz helyzetbe kerül, hiszen a pénztáraknak továbbra sincsenek bevételeik, csak törvény által előírt adminisztrációs költségeik. Jelentős terhet jelent továbbá a pénzügyi felügyeletnek fizetendő vagyonarányos felügyeleti díj, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyont figyelembe véve éves szinten 80 millió forintot tesz ki.

 

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a pénztárak legfeljebb a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le működési költségekre. A Stabilitás korábbi számításai szerint 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A tagság visszajelzései alapján ezt a plusz terhet azonban már sokan nem tudják vállalni.

 

A működés szempontjából kulcsfontosságú kérdés lehet, hogy a tagok működési célú adományokkal, önkéntes alapon járuljanak hozzá pénztáruk fenntartásához. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől.

 

A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben – a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

 

A pénztárszövetség a döntést elősegítő információk mellett a pénztárak működőképességének hosszú távú fenntartása, jövőbeli lehetőségeinek felmérése érdekében összeállított a pénztártagok számára egy kérdőívet is, amelyet szintén honlapján tesz közzé.

 

A szövetség hangsúlyozta: az önkéntes adomány bevezetése mellett sok tagnak megérheti a pénztári rendszerben maradni, ugyanis egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. Azonban hosszabb távon mindenképp indokolt a magánpénztárak jogszabályi környezetének felülvizsgálata. A szövetség erre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki a kormányzat számára, és a piac szereplői örömmel vennék, ha az új jogszabályok tervezett kidolgozásakor figyelembe vennék majd a pénztárak véleményét is.

 

A Portfolio.hu szerint a pénztárak láthatóan a leginkább racionális opciót választották ki. Az adminisztratív korlátok miatt egy szimpla befizetésen nem tud akkora díjat levenni a pénztár, hogy a működését fenntartsa, viszont ha adományt kap, akkor már sokkal jobban néz ki a helyzet. A neheze viszont még csak most jön, a pénztáraknak ugyanis meg kell határozniuk, hogy mekkora adománnyal lehet a működést megoldani. A nagyobb pénztárak esetében éves szinten 4000-5000 forintból is meg lehet ezt oldani, viszont a kisebb pénztáraknál 10 ezer forint fölé is nőhet az összeg éves szinten.

 

Ezen felül még azt sem tudni, hogy a jelenleg 11 még működő pénztárból hány marad meg, mivel az összeolvadásokkal a működést is olcsóbbá lehet tenni fajlagosan. Azt is hallottuk pénztári vezetőktől, hogy éves szinten 3000-3500 forintból is meg lehetne oldani a működést, ha például egy nagyobb pénztár lenne, például 70-80 ezer fővel.

 

Márpedig ez, mint arról korábban az Index beszámolt, a pénztárak által vizsgálat lehetséges forgatókönyvek egyike. Mint megírtuk, a mostani rendszerben a kasszák akkor sem tudnánk fedezni a működés költségeit, ha lennének befizetések. Ezért több pénztárnál már döntöttek a végelszámolás megkezdéséről, akik még nem, azok többek között egy nagy, közös nyugdíjpénztár felállításán gondolkodnak.

 

Más ötletek is vannak a magánnyugdíj-pénztári tagok vagyonának megmentésére. Egy LMP-s törvényjavaslat, mint arról beszámoltunk, azt tenné lehetővé, hogy a megmaradt magánpénztári megtakarításokat át lehessen vinni az önkéntes nyugdíjkasszákhoz.

 

 

Parlamenti igen az uniós fiskális paktumhoz való csatlakozásra (Origo.hu, 2012. február 20.)

 

Szigorúbb költségvetési gazdálkodásra szorítja Magyarországot a jövőre életbe lépő uniós szerződés, aminek az aláírására a parlament felhatalmazta a kormányt.

 

Támogatta az Országgyűlés, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra. A szavazás közben jobbikos képviselők egy "Mégis gyarmat leszünk" feliratú transzparenst mutattak fel.

 

A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést - amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők - az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői.

 

A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok - államháztartásuk úgynevezett strukturális hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. (Ez szigorúbb feltétel, mint a mostani, amely az év végi hiányt a GDP 3 százalékában korlátozza.) Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget).

 

 

A magyar kohéziós pénzek felfüggesztésére készül a Bizottság (Menedzsment Fórum.hu, 2012. febr. 20.)

 

A biztosi testület napokon belül azt javasolhatja a Tanácsnak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2013. január 1-től esedékes kohéziós pénzügyi kötelezettségvállalások egy részét – közölték hétfőn jól értesült brüsszeli források.

 

A BruxInfo értesülései szerint a 27 uniós biztos kabinetfőnökei hétfő délután vitatták meg, hogy a biztosi testület szerdai ülésének napirendjére tűzzék-e a Magyarországnak a kohéziós alapból járó támogatások folyósításának a felfüggesztését. Ha a javaslat napirendre kerül, információk szerint valószínű, hogy a Bizottság a felfüggesztést javasolja majd a márciusban összeülő tagállami pénzügyminisztereknek.

 

A befagyasztás a szabályoknak megfelelően a 2013. január 1-től esedékes pénzügyi kötelezettségvállalásokat érintené, ezek összege az adott évre 1,7 milliárd euró körül van. Megfigyelők szerint azonban kizárt, hogy a felfüggesztendő kötelezettségvállalások összege a teljes keretet érintené. Folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna a javaslat, csak azokat az összegeket, illetve egy részüket zárolnák, amelyeket a következő években megkezdendő beruházásokra különítenének el a kohéziós alapból.

 

A Bizottság javaslatát márciusi ülésükön még minősített többséggel a tagállami pénzügyminisztereknek is jóvá kell hagyniuk. A döntés ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy hazánknak búcsút is kell majd mondania a felfüggesztett összegeknek. Valójában a kormánynak 2012 végéig még lehetősége van arra, hogy újabb kiigazító intézkedések bejelentésével megfordítsa a döntést, erről azonban meg kell győznie a Bizottságot, amely majd új javaslatot tehet a kormányoknak.

 

Magyar kormányzati illetékesek biztosak abban, hogy az ország végül egyetlen eurót sem fog elveszíteni a felfüggesztés miatt. Nevük elhallgatását kérő források újságíróknak nyilatkozva ezt részben arra alapozták, hogy a 2012-es büdzsében 2,5 százalékos strukturális kiigazításra kerül sor, a 2011 negyedik negyedévének növekedési adatai jobbak voltak a korábban vártnál, és a kormány – szerintük – már bejelentett a GDP 0,3-0,4 százalékának megfelelő kiigazítást. Egy illetékes ez alapján úgy vélte, hogy bár a felfüggesztést jogi szempontból nem lehetne kifogásolni, ám tartalmát tekintve nem szükségszerűen igazolható.

 

 

Uniós kritikát kapott a SZÉP-kártya - az NGM csodálkozik (MTI, Híradó.hu, 2012. február 20.)

 

Az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat.

 

A nemzetgazdasági tárca érthetetlennek tartja a SZÉP-kártya kibocsátásának feltételeit ért uniós kritikát, és az Erzsébet-utalvány vizsgálatát is indokolatlannak nevezi hétfői reagálásában.

 

Az MTI azt követően kérdezte a tárcát, hogy nyilvánosságra került: az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett. A bizottság egyebek között az adózás szempontjából eltérő bánásmódot veszi górcső alá, illetve azt, hogy a meghatározott működési feltételek a gyakorlatban nem bátortalanítják-e el a "nem helyi" szolgáltatókat attól, hogy bekapcsolódjanak vagy részt vegyenek az élelmiszerutalványok kibocsátásának üzletágában

 

Az NGM hétfői közleményében ismerteti: az Európai Bizottság EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban.

 

A Bizottság azt vizsgálja, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló uniós jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól.

 

A Széchenyi Pihenő Kártyánál a kibocsátás feltételrendszerét kifogásolja a Bizottság. Az NGM kifejti: a SZÉP-kártya bevezetésével a kormány liberalizálta a korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) monopóliumát képező üdülési juttatási piacot. A kártyakibocsátást jelenleg is három vállalatcsoport végzi, és a vonatkozó kormányrendeletben foglalt feltételek teljesítése mellett a jövőben is bárki beléphet erre a piacra. "Ezért ez esetben értetlenül állunk a Bizottság megkeresése előtt" - áll a közleményben.

 

Az Erzsébet-utalványt a kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti - fogalmaznak. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt - emlékeztetnek.

 

 

Szerintünk legalább 65 ezer forint kell a szerény megélhetéshez (Menedzsment Fórum.hu, 2012. febr. 20.)

 

A nemzetgazdasági miniszter szerint ma 47 ezer forint elég a szerény, de biztos megélhetéshez. Az mfor.hu ennek apropóján annak próbált utánajárni, hogy valójában mekkora összegből lehet szerényen megélni.

 

„A Start-programban résztvevők 47 000 forintot kapnak, ami szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akiknek korábban 28 500 forintból kellett megélni” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter január 26-i parlamenti bizottsági meghallgatásán, amit egyébként Pintér Sándor belügyminiszter is "megerősített" nemrég.

 

Az mfor.hu ennek apropóján nem azt kívánta megvizsgálni, hogy mire elég a 47 ezer forint, sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a jelenlegi körülmények és árak mellett mekkora összeg szükséges a szerény megélhetéshez. Kalkulációnk során csak a legszükségesebbeket vettük figyelembe, úgymint étkezés, lakással kapcsolatban felmerülő költségek, gyógyszerkiadások, ruházkodás, valamint közlekedési díj. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy telefon, kábeltévé, valamint internet előfizetési díjával szándékosan nem számoltunk.

 

Egy főre közel 65 ezer forint

 

Az élelmiszerre szükséges összeg kiszámításánál egyszerű dolgunk volt, hiszen az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet meghatározta a felnőtt szervezet számára szükséges havi élelmiszerminimumot, mely a hústól a tejterméken át a zöldségekig összefoglalja a minimális mennyiségeket. A KSH adata szerint az élelmiszernormatíva pénzben kifejezett értéke 2010-ben 21 375 forint volt, mely az infláció mértékével korrigálva jelenleg 22 359 forintot jelent. Tehát ahhoz, hogy egy felnőtt szervezet egészségesen tudjon működni, havonta ennyi összeget minimum élelmiszerre kell szánni.

 

Következő nagy tétel a lakhatással kapcsolatban merül fel havi szinten. Ebben az esetben igyekeztünk egy kis alapterületű lakásra vonatkozó átlagos összegeket meghatározni. Ennek alapján átalánydíjnak is megfelelő 10 ezer forintot számoltunk a fűtésre, a KSH adata alapján 13 700 forintot vettünk közös költségnek, mely a vizet is tartalmazza és 6000 forintos áramszámlát vettünk figyelembe. Ez azt jelenti, hogy rezsiként 29 700 forintot kell kiadni. Abban az esetben, ha bérleményről van szó, melyet a költségtakarékosság jegyében megoszt valakivel, akkor fővárosi viszonylatban egy alacsonyabb árfekvésű ingatlannal számoltunk, melynek a bérleti díja havonta 45 ezer forint (egy főre 22 500 forint esik) – bár ennél jóval drágábban is találhatók albérletek, kalkulációnkban is szerettük volna hűek maradni a „szerény” jelzőhöz. Ha vidéki – például egy nyíregyházi minigarzonról kell beszélni, akkor 35 ezer forintot számolhatunk bérleti díjra. Szerencsésebb a helyzet akkor viszont, ha saját lakással rendelkezik az illető, hiszen a bérleti díjjal nem kell számolni.

 

A fentiek tükrében egy fővárosi, albérletben élő személynek havonta 37 350 forintot kell kiadnia a lakhatással kapcsolatban, míg egy vidéki személy ugyanebben az esetben 32 350 forintot költ (a lakás bérleti díja, valamint a közös költség, áram- és fűtésdíj felezése miatt). Akkor pedig, ha saját lakásról van szó (melyhez tegyük fel öröklés útján jutott hozzá), a felmerülő kiadás 29 700 forint, hiszen ebben az esetben nem feleződik a rezsi.

 

Mindezek mellett számolnunk kell a közlekedés költségével is, mellyel kapcsolatban a költségcsökkentés és a takarékosság jegyében úgy számoltunk, hogy a tavaszi, nyári, őszi kedvezőbb időjárási időszakban kerékpárral, illetve gyalog közlekedik az illető, tömegközlekedést pedig csak télen, illetve a kedvezőtlen időjárású napokon vesz igénybe, így havi átalányban 5000 forintot számoltunk erre. Ezen felül szintén átalányban 500, illetve 2000 forintot számoltunk gyógyszerekre, illetve ruhákra, mivel ezek nem minden hónapban felmerülő költségként jelennek meg.

 

Ha összeadjuk az élelmiszerre szükséges 22 359 forintot, a lakásköltségeként felmerülő 37 350 forintot, valamint a közlekedés, ruházkodás és gyógyszerek átalányát, akkor az mfor.hu kalkulációja szerint a mai árviszonyok mellett 67 209 forint szükséges a megélhetéshez Budapesten – vidéken ez 62 209 forint. Ha pedig mentesül a bérleti díj fizetése alól a saját lakás miatt, akkor 59 559 forint szükséges minimálisan a megélhetéshez.

 

Két szülő és két gyerek

 

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy kétgyermekes család esetében hogyan alakulnak a kötelező kiadások. A lakást illetően fővárosi viszonylatban egy valamivel nagyobb alapterületű panellakást vettünk alapul, melynek 50 ezer forint a havi bérleti díja (vidéken 40 ezer forint), áramra pedig 7000 forintot költöttünk el. A gyógyszerátalányt 2000 forintnak, a ruhaátalányt pedig 5000 forintra emeltük, a közlekedéssel kapcsolatban felmerülő kiadást pedig a duplájára, 10 ezer forintra növeltük a korábban már leírt elmélet nyomán, illetve itt már lehetőség van arra is, hogy az egyik szülő havi bérletet vegyen. Új költségként merül fel a gyermekétkeztetés költsége, mely részben az óvodai, vagy iskolai ebéd díját jelenti, ami 2010-ben a KSH szerint átlagosan naponta 324 forint volt, ezt a 3,9 százalékos 2011. évi inflációval korrigáltuk és 354 forinttal számoltunk. (Havi szinten 21 munkanappal számolva 14 826 forintra jön ki egy gyermekre). Emellett az OÉTI által számolt élelmiszerminimumot is figyelembe kellett venni, ám ennek 17 359 forintos összegébe belevettük az iménti közel 15 ezer forintot.

 

A fentiek ismeretében egy kétgyermekes családnak 79 436 forintot kellene költenie élelmiszerre, 80 700 forintot kell kiadnia a lakhatással kapcsolatosan Budapesten, ehhez hozzájön még a 17 ezer forintos ruha, gyógyszer, valamint közlekedési átalány, így összesen 177 136 forint szükséges, ami két szülőre leosztva személyenként 88 568 forintos nettó jövedelmet igényel. Abban az esetben, ha egy vidéki, 10 ezer forinttal alacsonyabb bérleti díjjal számolunk, a teljes kiadás is ennyivel csökken, tehát fejenként 83 568 forintos hazavitt összeg szükséges a szerény megélhetéshez. Szintén nagyságrendekkel jobb lehet a helyzet, ha saját ingatlanban laknak, ekkor a lakást érintő kiadások 30 700 forintra módosulhatnak, így pedig fejenként 63 523 forint lehet az az összeg, ami „szerény, de biztos megélhetést” jelenthet.

 

 

Egységbe szerveződnek a szakszervezetek (HRportal.hu, 2012. február 20.)

 

A kormány túlhatalma elleni egységbe szerveződnek a szakszervezetek, legalábbis ami a Versenyszféra Érdekegyeztető Fórumán való részvételt illeti. A vegyipari ágazat széthúzás helyett összefogást szorgalmaz, ezért a két konföderációhoz tartozó szervezet felhatalmazza az egyeztetésre meghívott MSZOSZ elnökét, hogy írja alá az új testületben való részvételről szóló megállapodást. A másik konföderáció, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége kimaradt a körből, ám súlyos hiba lenne ezért távol maradni az egyeztetésektől - véli a VDSZ elnöke.

 

Felelőtlenség, sőt politikai hiba lenne, ha a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kimaradna a versenyszférában szerveződő háromoldalú konzultációs fórumból, ezért a vegyipari ágazat felhatalmazza a szervezet elnökét, Pataky Pétert, hogy írja alá a megállapodást, és képviselje a konföderáció tagjait az egyeztetéseken - jelentette beSzékely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke ezt annak kapcsán szögezte le, hogy a kormány a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek három-három szervezetét - utóbbiak közül a Ligát, az MSZOSZ-t és a Munkástanácsokat - invitálta tárgyalóasztalhoz az Országos Érdekegyeztető Tanács helyébe lépő új testület, a Versenyszféra Érdekegyeztető Fórumán való rendszeres konzultációra. A VDSZ két konföderációhoz tartozik, ám ezek közül csak az MSZOSZ kapott meghívást a testületbe, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége kimaradt a körből. A mintegy 40 ezer tagot számláló vegyipari ágazat elnöksége azonban úgy véli, a kormány túlhatalmával szemben csak az egységes szakszervezeti fellépés lehet hatásos, és megengedhetetlen, hogy a vállalkozásoknál dolgozókat érintő intézkedésekről csak a Liga és a Munkástanácsok tárgyaljon a kormány és a munkaadók képviselőivel - szögezte le Székely.

 

A VDSZ azonban nem tartja helyesnek, hogy a különféle egyeztető fórumokra meghívott szervezetek listáját a kormány "ízlése" szerint állítják össze. Székely szerint ezzel az egység bomlasztása, és a szakszervezetek egymás ellen való fordítása a célja a hatalomnak. A szakszervezetek jövőbeni szorosabb együttműködése érdekében a vegyészek további lépéseket javasol.

 

 

Itt a fordulat eredménye: csökkent januárban az államadósság (Portfolio.hu, 2012. február 20.)

 

A tavaly év végi 20 955 milliárd forintos szintről január végére 20 526 milliárd forintra csökkent a központi költségvetés adóssága. Ez nagyrészt a forint erősödése nyomán bekövetkező devizaadósság-csökkenésnek köszönhető.

 

A központi költségvetés adóssága január végén 20 526 milliárd forintot tett ki - derül ki az Államadósság Kezelő Központ havi rendszerességgel közölt, központi költségvetésre vonatkozó legfrissebb adósságadataiból. Ezek szerint az államadósság (központi költségvetésre vonatkozóan, ami a teljes államadósságnál szűkebb körű, hiszen nem tartalmazza az önkormányzati rendszert) tavaly év vége óta egy hónap alatt 429 milliárd forinttal csökkent.

 

Az ÁKK adatainak bontásából kiderül, hogy a csökkenés a devizaadósság mérséklődésének volt köszönhető. A forint erősödése következtében ugyanis a devizában fennálló tartozás 9 587 milliárd forintra csökkent a december végi 10 170 milliárd forintról. Ezzel szemben a forintban fennálló adósság 131 milliárddal nőtt egy hónap leforgása alatt.

 

A devizaadósságon belül a hitelek értéke 261 milliárd forinttal lett kisebb, a devizában kibocsátott állampapírok pedig 322 milliárd forinttal csökkentek.

 

Emlékezetes, a forint a 315-ös szinten fejezte be a tavalyi évet az euróval szemben, azóta viszont látványos menetelésen van túl (a világ legjobban teljesítő devizája volt múlt hétig), január végén (amely alapján az ÁKK értékeli a devizaadósságot) 293 körül járt a kurzus. A hazai fizetőeszköz szárnyalásában pedig nagy szerepet játszott a kormány kommunikációs fordulata, hiszen január elseje óta sokkal erősebb a kormány elkötelezettsége az IMF-megállapodás iránt.

 

Mennyi az annyi?

 

Az ÁKK havonta megjelenő adósságadataival kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy ezek a központi költségvetés adósságát mutatják havi bontásban, nem pedig az állam teljes adósságát.

 

Ez utóbbiról negyedévente kapunk friss képet a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számlák adataiból. Az MNB legutóbb múlt héten tette közzé a tavaly év végi adósságmutatót, ezek szerint 80,3%-ra csökkent a magyar állam GDP-arányos államadóssága.

 

Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár vasárnap szintén ezzel az adósságmutatóval kapcsolatban közölte, hogy ha a forint a reális értékén (vagyis a jelenlegi "erősebb" szinteken) stabilizálódik, akkor az államadósság 75-76%-ra csökkenhet. A kormány egyébként tavaly tavasszal tavaly év végére tűzte ki a 75-76%-os cél teljesítését, 2012 végére 72,1%-os adósságrátát akar elérni a konvergencia program szerint.

 

A múlt péntek óta ismét elérhető adósságnyomás-mérő szerint az adósságráta 79,4%-on áll a legutóbbi árfolyamon számolva.

 

 

Öthónapos csúcson a forint (Napi Gazdaság.hu, 2012. február 20.)

 

Tavaly szeptember vége óta nem kezdett az euróval szemben a forint árfolyama olyan erősen mint hétfőn. A forint ugyanis a 287,50-es szintet tesztelte, miután a jelek szerint a kereskedők azzal számolnak, hogy rendeződni fog az évek óta tartó görög adósságmizéria. A korábban támasztott előfeltételek teljesülni látszódnak, sikerült megtalálni a görög költségvetésben további 325 millió eurós megtakarítást, és küszöbön áll a megegyezés a magánhitelezőkkel az adósságcsere programról (várhatóan 70 százalékos leírást kell majd a kötvénytulajdonosoknak elszenvedni).

 

 

Chikán: Nem haragszom Matolcsyra (Index.hu, 2012. február 20.)

 

Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint már látni a gazdaságpolitikai konszolidáció jeleit. Matolcsy Györgyre nem haragszik, a gazdaságpolitikájára viszont igen. A megszorítások későn jönnek, a középosztályt viszont valóban meg kell erősíteni. Az akadémikus közgazdászprofesszor szerint a politika lenézi az oktatást, túl nagy az állami tulajdon súlya, a Malév pedig nem lehet presztízskérdés.

 

Korábban a jobboldalhoz közel álló közgazdászként többször bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, azóta azonban konszolidációt hirdetett a kormány. Látni-e már a változást?

Igen, van változás. Véget ért a szabadságharc, és elkezdődött egy tárgyalásos időszak. Ezt én nem tekintem fegyverletételnek, ennél bonyolultabb a helyzet A kormány felismerte azt, hogy fordítani kell a szekéren, elébe ment a még nagyobb veszteségeknek és még kellemetlenebb nemzetközi visszhangoknak. Kaptunk eleget. Azt gondolom, hogy elsősorban ezek a vélemények, illetve következményeik játszottak döntő szerepet abban, hogy a kormányban a változás igénye megfogalmazódott. Korábban alapelvnek tekintett tételeket is hajlandóak voltak visszavonni, ami lehetővé teszi, hogy tárgyaljanak az Európai Unióval meg az IMF-fel egy ésszerű gazdaságpolitikai felfogás mentén. Ezért nem beszélek fegyverletételről. Ezt a folyamatot ráadásul olyan ügyesen tálalták, hogy sikerült azt a képzetet megőrizni az emberek nagy többségében, hogy azért itt az történik, amit mi akarunk.

 

És az történik, amit mi akarunk? A gazdasági mozgástér jelentősen csökken az IMF-megállapodással.

Hogy az történik-e, amit mi akarunk, azt nehéz lenne megmondani, ugyanis jelenleg nem látni olyan gazdasági stratégiát, ami alapján meg lehetne mondani, mit is akarunk pontosan. Ez persze megint minősíthető ügyes kommunikációnak: ha nem mondjuk meg, hogy mit akarunk, akkor nehéz rá azt mondani, hogy nem az történik.

A gazdasági mozgástér mindenképpen csökkent. Viszont az a helyzet, hogy azok az elvárások, amelyeket a valutaalap, illetve az EU kilátásba helyezett, mint tárgyalási alapot, szerintem ésszerű követelmények, nem baj, hogy ezeket teljesíteni kell.

 

 

Aknák között lépked Matolcsy (Origo.hu, 2012. február 20.)

 

Kétszázmilliárd forintnál is többre rúg azoknak az egyedi tételeknek a hiánynövelő hatása, amelyek nincsenek átvezetve a költségvetésen, annak ellenére, hogy a kormánynak már kellett, hogy legyen elképzelése ezekről a költségvetés elfogadása előtt. Tartalék ugyan bőven van a költségvetésben, de ha annak a felét elviszik a tervezési hiányosságok, kevesebb jut az euróválságból fakadó kockázatokra.

 

Nagyarányú leépítés a Nokiánál, a fizetésképtelenség szélén egyensúlyozó BKV, a nagymértékű minimálbér-emelést részmunkaidős foglalkoztatással vagy elbocsátással ellensúlyozó vállalkozók - alig telt el másfél hónap az évből, de már előjöttek olyan esetek, amelyeknek súlyos tízmilliárd forintokban mérhető hatásuk van az állam gazdálkodására is. Összeszedtük milyen egyedi ügyek jelentenek veszélyt a költségvetésre, és hogy miben reménykedhet a kormány.

 

A Nokia egy nappal a 2300 fős elbocsátás előtt értesítette hivatalosan a kormányt elhatározásáról. Ez azonban talán az egyetlen olyan, a költségvetésre érdemi kockázatot jelentő ügyek közül, amely valóban meglepetésként érhette a kormányt, a költségvetés készítésekor, illetve lezárásakor.

 

Kiadások hosszú sora

 

Van ezen kívül egy tucat olyan tétel, amely annak ellenére sincs feltüntetve a 2012. évi költségvetési törvényben, hogy azokról a kormánynak egészen világos képe lehetett még a költségvetés december 19-i zárószavazása előtt.

 

A Bankszövetséggel december közepén megkötött megállapodásból két ilyen tétel is következik. A végtörlesztésből fakadó veszteségeik 30 százalékával a hitelintézetek ugyanis csökkenthetik a bankadót. A megállapodás egy másik része arra vonatkozott, hogy az árfolyamrögzítést átszabják és az új rendszerből fakadó magasabb veszteségeken osztozik az állam és a bank.

 

Az sem érhette derült égből villámcsapásként a kabinetet, hogy a főváros év elején elkezd lobbizni a BKV támogatásáért. A közlekedési cég változatlan struktúrával, két-három évvel ezelőtt az ideinél 15-20 milliárd forinttal több állami juttatással tudott csak nullszaldós eredményt produkálni.

 

Már egy ideje ketyeg a bomba az egészségügyi dolgozók bérével, a rezidensek elvándorlásával kapcsolatban, és a négy-öt éve devizakötvényt kibocsátott, a törlesztést mostanában kezdő önkormányzatok szorult helyzete is költségvetési kockázat lehet, ha végül kénytelen az állam a zsebébe nyúlni.

 

A fő kockázat: a munkanélküliség

 

"Messze a legnagyobb kockázata annak van, hogy a durva minimálbéremelés hatását egy agyonbonyolított bérkompenzációs rendszer sem tudja ellensúlyozni, és amint az első jelek is mutatják, sok vállalkozás vagy leépítéssel vagy dolgozói egy részének részmunkaidőssé tételével reagál a költségnövekedésre" - mondja egy, a költségvetési számokban és folyamatban elmélyült, neve elhallgatását kérő elemző. A magasabb munkanélküliség két oldalról is szorongatja a költségvetést: az adóbevételek csökkenek, a szociális kiadások pedig nőnek.

 

Néhány tételnél viszonylag pontos becslés adható a költségvetési kihatásra, de van egy-két olyan ügy is, amelynél a két költségvetési szakértő és az [origo] becslése széles intervallumon mozgott (például a kamatkiadás és a minimálbéremelés miatti elbocsátások), és volt olyan is, amelyiknél nem lehet számszerűsíteni a költségeket. A gyerekek után járó családi kedvezménynél például könnyen lehet, hogy a május 21-ig leadandó adóbevallásban több adót igényelnek vissza a szülők, mint amire a 2012-es költségvetés alapján számít a kormány.

 

Nemcsak a kormány ellen dolgozó ügyek vannak, hanem olyanok is, amelyek Matolcsyék kezére játszanak. A mobilfrekvenciákért a remélt 8,5 milliárd forint helyett 55 milliárd forintot ajánlottak a pályázó cégek, a Bankszövetséggel kötött, már említett kiegyezésnek is van pár tízmilliárd forintban mérhető pozitív hatása, és a Magyar Nemzeti Bank által felkínált, a banki hitelezést bátorító csomag is segíthet.

 

A kockázatokat mérséklő tételek 65-75 milliárd forintra rúghatnak. Vagyis a költségvetésben nem szereplő, egyedi ügyekből, és nem a makrogazdasági helyzet bizonytalanságából fakadó, valamennyire számszerűsíthető negatív és pozitív kockázatok összességében 150-240 milliárd forinttal emelhetik a hiányt.

 

Van tartalék, de szűk a mozgástér

 

Ez persze még nem a világvége, mert a büdzsében 400 milliárd forintnál is nagyobb tartalék van. A költségvetést azonban veszélyeztetik a reméltnél kisebb gazdasági növekedésből, erőtlenebb lakossági fogyasztásból, vállalati beruházásból fakadó kockázatok is.

 

A kormány pedig pengeélen táncol, mert bár a kabinet állítja, hogy ha kell, tűzzel-vassal betartja a vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt, az EU szerint kicsit magasabb, de még 3 százalék alatti deficit a valószínű. Az IMF viszont valamivel 3 százalék fölötti hiányt prognosztizál. A 3 százalék jelentősége, hogy azt elérő deficit esetén esélyünk sincs lekerülni az uniós szégyenpadról, a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez utóbbi szélsőséges esetben akár azzal a következménnyel is zárulhat, hogy a uniós fejlesztési forrásoktól esik el az ország.

 

A február vége előtt már azonosítható 13+3 elemű kockázati halmaz azonban arra világít rá, hogy komoly baj van a költségvetési tervezéssel. "Összeomlott a költségvetési folyamat" - fogalmaz sarkosan Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője. A 2010 végén a kormány által szélnek eresztett Költségvetési Tanács szakértői stábjának akkori vezetője hozzáteszi: "világosan látszik, hogy az idei költségvetési törvény jelentős módosításra szorul, a kormány pedig a jelek szerint nem mérte fel, hogy az idő nem neki dolgozik, mert április közepén le kell adnia a konvergenciaprogramot az EU-nak, Brüsszel pedig csak olyan dokumentumot fogad el, amely megalapozott, szemben a jelenlegi büdzsével."

 

Arra nem tett még utalást a kormány, hogy korrigálja-e a költségvetést. Matolcsyt a múlt hónapban épp erről hallgatta meg a parlament költségvetési bizottsága, azonban a miniszter - kormánypárti segédlettel - rendre kerülte azt, hogy a 2012-es költségvetésről beszéljen.

 

Az év eleji módosítás azonban nem ismeretlen az Orbán-kormány számára. Épp egy éve, hogy a nemzetgazdasági miniszter 250 milliárdos zárolást rendelt el, amire, mint később kiderült, azért volt szükség, mert a szaktárcánál az év kezdete után nem sokkal rájöttek, ekkora lyuk tátongott az akkori büdzsében.

 

A rejtett csodafegyver

 

A várható pluszkiadások jóval az extra bevételek felett vannak, igaz a költségvetésben még rejlik egy csodafegyver is. Kérdés azonban, hogy ez bevethető lesz-e?

 

Ha minden úgy marad, ahogy a jelenlegi törvényekből kiolvasható, akkor a még mindig magán-nyugdíjpénztári tagok többségének megéri majd visszatérni az állami rendszerbe, mert a maradóknak csak 75 százalékos állami nyugdíj jár csak. Ha így történik az állam újabb egyszeri tételhez juthat, mert a visszatérők vagyona a költségvetést gyarapíthatja. Ennek pontos mértékét jelenleg nehéz megmondani, de ha tömeges lesz a visszatérés, akár 200 milliárdhoz is juthat az állam.

 

Az [origo] információi szerint az Európai Bizottságban azonban az az álláspont fogalmazódott meg - végleges döntés azonban még nincs -, hogy úgy változtatnak az elszámolási szabályokon, hogy a nyugdíjvagyont nem lehet majd beszámolni a bevételek közé, amikor arról dönt az Európai Bizottság, hogy fenntartsa vagy megszüntesse Magyarországgal szemben az uniós csapok elzárásával fenyegető túlzottdeficit-eljárást.

 

Vissza a többi hírhez