Az érdekképviseletek szerepe a munkavédelem megvalósulása során

A munkavállalói érdekek klasszikus érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekegyeztetési területe volt, az, és lesz a jövőben is a munkát végző ember biztonságát és egészségét védő, munkavédelem. Amióta foglalkoztatás van ez mindig fontos területe volt a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetésnek, persze minden esetben a kor társadalmi igénye szerint.

A szakszervezetek létrejöttekor is elsőrendű feladat volt a jobb munkakörülményekért folytatott harc . Ennek eredményeként és a társadalmi fejlődés következményeként fogalmazódtak meg az emberhez kapcsolódó elidegeníthetetlen alap jogok. Így a legújabb kori nemzetközi jog is megfogalmazta és alkalmazta és alkalmazza a munkavédelemre vonatkozó emberi jogot. Azaz, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka körülményekhez, a testi és lelki egészséghez való jogot.

Az alapjogok érvényesítéséhez megkerülhetetlen szerepe van a munkavállalói képviseleteknek , az érdekvédelem az érdekkifejezés minden jogi, eljárásbeli, mozgalmi eszközének, és gyakorlatának. Ennek a feladatnak, munkának legkövetkezetesebb képviselői a szakszervezetek

A nemzetközi dokumentumok és a hazai jogszabályok tételesen is rögzítik az ez irányú követelményeket és lehetőségeket.

Nemzetközi előírások:

A nemzetközi munkaügyi konferencia 1981 évi ülésszakán elfogadott155. számú Egyezményt illetve a 164. számú Ajánlást. Hazánk a 2000 évi LXXV. Törvénnyel kihirdette. (az egyezmény 19. cikkelye)

Hasonló a foglalkozás egészségügyi szolgáltatásokról szóló 1985 évben elfogadott 161. számú Egyezmény illetve 171. számú ajánlás (8. cikely)

Az európai Szociális Charta 1961-ben született. Az 1999. évi C Tv. A charta kihirdetéséről szóló törvény. Ebben Magyarország többek között vállalja a 3. cikkely 3. pontját:

Az ipari biztonság egészségügy fejlesztését szolgáló intézkedésekről megfelelő módon konzultációt folytat a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel.

Az Európai Unió munkavédelmi keretirányelve az 1989-ben megszületett 89/391/EGK irányelv a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának javítását szorgalmazó intézkedések bevezetéséről. Ez részletezi a munkavállalók illetve azok képviselőinek jogát a munka és egészségvédelem kialakításában és gyakorlatában.

Hazai szabályozás:

Magyarországon a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek képviseletére, előmozdítására és védelmére működnek:

• A szakszervezetek (országos, iparági, ágazati, szakmai, területi, és munkahelyi szinten)

• Az üzemi ? közalkalmazotti- tanácsok (munkahelyi szinten)

• A felügyelő bizottságok munkavállalók által delegált tagjai (munkahelyi szinten)

• A választott munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, paritásos testületek (mh. szinten).

Az ez irányú jogszabály az 1992. évi 22. Tv. A Munka Törvénykönyvéről, és a Munkavédelemről szóló 1993. évi 93. Tv.

Valamint az OÉT Munkavédelmi Bizottságának ajánlása és tájékoztatása a munkavédelem, érdekképviselet-érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. (A munkaügyi közlöny 2004. évi 6. számú 519. old.)

Mind ezek megvalósulási folyamata a következő:

A munkavállalók joga, többek között, hogy létrehozzák azokat a szervezeteket, melyek közreműködésével hatékonyan védik érdekeiket.

A munkaviszonnyal összefüggő munkavállalói érdekek előmozdítása és megvédése leghatékonyabban a szakszervezetek közreműködésével valósulhat meg.

A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közössége a vállalat vezetésében való részvételt az általuk választott üzemi tanácson, illetve üzemi megbízotton keresztül gyakorolja.

A biztonságos és egészséges munkahelyhez való jog gyakorlása, a vállalat e témakörben való kötelezettségeinek, feladatainak a döntések megvalósulásának ellenőrzésére, a munkavégzés közben észrevett, kialakult kockázati elemek megjelenésének a figyelése, és a megszerzett információk továbbítása a feladata a munkavédelmi képviselőnek.

A munkavállalók törvényben előírt jogaik gyakorlása a tapasztalatok szerint sokszor nehézségbe ütközik. A munkavállalók esetenként nem ismerik jogaikat, nincsenek tisztába azzal, hogy milyen körülményeket, védőintézkedéseket, munkaeszközöket, védőfelszereléseket kell részükre biztosítani. Előfordul az is, hogy munkahelyük, jövedelmük érdekében nem merik szóvá tenni a hiányosságokat. Ezért nagy jelentőségű, hogy a munkavállalók érdekvédelmi szervezetük, választott munkavédelmi képviselőjük közreműködjön jogaik gyakorlásában.

A munkavédelmi képviselő kötelezettségeiről, feladatairól, jogairól, joggyakorlásáról, a munkavédelmi bizottság, és a paritásos munkavédelmi testület megalakításáról, jogairól, kötelezettségeiről nem ez a dolgozat feladata értekezni.

Úgy, hogy a fent említett négy szervezeti fórum közül amely a munkavállalók, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek képviseletére, előmozdítására és védelmére működnek, háromról esik szó a továbbiakban.

A felügyelő bizottság: A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény alapján a részvénytársaságoknál, továbbá az 50 millió forintnál nagyobb összegű törzstőkéjű, vagy 200 főnél többet foglalkoztató kft-k esetében kötelező felügyelő bizottságot (fb.) létrehozni.

A felügyelő bizottság egy harmadát az üzemi tanács jelöli a munkavállalók soraiból a gazdasági társaságoknál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. A fb.-ban résztvevő munkavállalói küldött az üzemi titkok körén kívül tájékoztatni köteles az üzemi tanácson keresztül a munkavállalók közösségét.

A képviselők joga, hogy kezdeményezzék az ügyvezetésnél és, vagy az fb.-nál, hogy szükség szerint, de legalább két-három, évenként tekintsék át a társaságnál a munkakörülmények alakulását, a munka és környezetvédelem helyzetét. Az átfogó felügyelői ellenőrzések tapasztalatait pedig feltétlenül értékeljék.

Így vesznek, vehetnek részt a társaság munkavállalói a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Az említett példákon keresztül pedig az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka körülményekhez, a testi és lelki egészséghez való jog megvalósulásának helyzetével a társaság területén. (Az előzőekből is láthatjuk mennyire fontos az üzemi tanács választás a szakszervezeteknek)

Az üzemi tanács: Az üzemi tanács intézményét az 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről teremtette meg.

Az üzemi tanács jogai:

1. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:

Tevékenységi körének jelentős módosítására vonatkozó, illetve jelentős beruházási terveiről. (ezek érintik a munkavédelem, egészségvédelem területét)

Legalább félévente a munkafeltételek jellemzőiről. (a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések alakulása, hatósági vizsgálatok, tapasztalatok, a tett intézkedések stb.)

A munkáltató köteles az üzemi tanács véleményét kikérni:

A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről (átszervezés, szétválás, összevonás, stb. ez szintén felvethet munkavédelmi feladatokat)

- a képzési tervekről (munkavédelmi képzés)

- a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetéről.(ami szintén tartalmazhat munkakörülmény változást, amelyet munkavédelmi, ergonómiai szempontból vizsgálni kell)

- új munkaszervezési módszerek bevezetéséről (itt is felmerülhetnek munkaterhelési vizsgálatok stb.)

- a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok (Pl.: munkavédelmi szabályzat) tervezetéről.

Amennyiben a munkáltató megszegi a véleményezési szabályt akkor a munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat.

Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a jóléti pénzeszközök és ilyen jellegű intézmények és ingatlanok kérdéskörében.

Joga van tájékoztatást kérni minden olyan kérdésben, amely gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos.( ennek keretében a munkavédelem minden területéről az üzemi tanács kérhet tájékoztatást amit a munkáltató nem tagadhat meg)

Az eddig felsorolt lehetőségek a gazdasági társaság munkabiztonsági és foglalkozás egészségügyi feladatainak a megoldásába a szakszervezet közvetett módon való bekapcsolódására ad lehetőséget. Az üzemi tanács és a munkavédelmi választásokon a szakszervezetnek különleges jelölési és támogatási privilégiumai vannak. Ha jelöltjei megválasztásra kerülnek, befolyást gyakorolhatnak a fentebb említett munkavállalói képviseleti testületek munkájára, ami biztosíthatja a munkavállalók szélesebb rétegeinek véleményének bevonását a társaság munkavédelmi ügyeibe.

A szakszervezetek és a munkavédelemmel összefüggő jogosítványaik

A szakszervezeti mozgalom kialakulásakor a legmarkánsabb követelések egyike a jobb munkakörülmények biztosítása volt. Ami a mai szakszervezeti tevékenységben a munkavédelemmel való szüntelen foglalkozás, erősítésre szorul, mivel ma a foglalkoztatás, a bérkérdések megelőzik a munkavédelmet az érdekvédelmi teendők sorában. Meggyőződésem, hogy az életkörülmények javulásával megfelelő súlyt fog ez a terület is kapni.

Szakszervezetek jogai:

1. Az állami szervek és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel a munkavédelmi kérdésekben is együttműködni, annak keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

2. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, idetartozóan a munkavédelemmel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá azzal összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

A megszerzett információkkal a szakszervezetnek joga de egyben kötelessége is, hogy a munkavállalókat a munkakörülmények alakulásáról, a munkavédelem helyzetéről, időszerű kérdéseiről tájékoztassa.

A munkáltató köteles ehhez biztosítani a lehetőségeket a munkáltatónál szokásos, vagy más kölcsönösen elfogadható módon.

3. A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre, azaz a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartását. Ennek keretében a vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintettektől tájékoztatást kérhet, és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

4. A szakszervezet a rendelkezésére álló dokumentumok, valamint a munkafolyamatok helyszíni megszemlélésére, a munkavállalókkal, képviselőikkel folytatott konzultáció alapján az észlelt hibákra és mulasztásokra a végre hajtásért felelősök figyelmét felhívhatja, és ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. (pl. a felettesnél, vagy külső szervnél: a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnél, munka egészségügyi szakhatóságnál). Az eljárás eredményéről az eljárást lefolytató köteles a szakszervezetet tájékoztatni.

5. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat érintő jogellenes, azaz a munkavédelemre vonatkozó szabályokat sértő munkáltatói intézkedés, mulasztás ellen kifogást (vétót) benyújtani. Kizárólag jogellenesség címén él e jogkörgyakorlás. Itt a szoros határnapokat pontosan be kell tartani. (a kifogásolt intézkedéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani, és a kifogásolt intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani). A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezet közötti egyeztető tárgyalás eredményes befejezésig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve az intézkedés végrehajtását fel kell függeszteni. A kifogás intézménye a munkavédelemben a gyors beavatkozás kényszere miatt, csak speciális esetekben működik. Célszerűbb ilyen esetben a feletteshez, vagy a külső felügyelőséghez fordulni. Bizonyos esetekben a két eljárás együttesen is alkalmazható. A hatósághoz fordulás nem jogvita, amely kizárná a kifogás alkalmazását.

6. A munkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására, beleértve a munkavédelmi követelmények teljesülését is, a sztrájkról szóló 1989. évi VII: törvényben meghatározott feltételek szerint megilleti a sztrájk joga. Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre. A sztrájk a munkavállalói joggyakorlás végső érdekérvényesítő eszköze, ezen eszköz alkalmazása előtt szintén az illetékes állami szakhatóság megkeresése és gyors intézkedés kezdeményezése látszik járható eredményre vezető útnak.

7. A szakszervezetek ágazati, iparági, szakmai és területi szervei intézményesítetten, döntően csak az országos szakszervezeti konföderációkon keresztül tudnak bekapcsolódni a munkavédelmi érdekegyeztetésbe. (OÉT Munkavédelmi Bizottsága) Napjainkban ezért is felértékelődik az Ágazati Párbeszéd Bizottságok szerepe. Ahol megállapodások történhetnek az egész ágazat, iparág munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi feladatainak megoldására. Ezt szükségessé teszi az ez irányú széles körű EU-s gyakorlat, valamint az ágazati, iparági, szakmai sajátosságok körültekintő figyelembevételét biztosító, az indokolt lépések párbeszéd útján történő kialakítása.

Látjuk hogy a szakszervezet szerepe a munkavédelemmel kapcsolatban közvetett és közvetlen módon valósul meg. A közvetett megvalósulás folyamata az előbbiekben ismertetett módon az aktivistái révén valósul meg. Ismételjünk!

A munkavállalók jogaik hatékonyabb érvényesítése érdekében létrehozzák a szakszervezetet. A szakszervezet felügyeli a gazdasági társaság munkaviszonnyal kapcsolatos tevékenységének törvényes végrehajtását. Vagyis, hogy érvényesülnek ? e többek között, a Munka Törvénykönyvében, és a Munkavédelmi Törvényben rögzítettek.

Így a két törvényben megfogalmazott választási kötelezettség és lehetőség. Tagjait, aktivistáit jelölési joga révén indítja a munkavédelmi képviselő, és az üzemi tanács választáson. Tagsága és a megfelelő tájékoztatás következtében tagjai megválasztásra kerülnek. A megalakult üzemi tanácsban és munkavédelmi bizottságban, valamint a paritásos munkavédelmi testületben teljes, vagy jelentős képviseletre tesz szert.

Így a három felé osztott feladatot, kötelezettséget, joggyakorlási lehetőséget koordinálni tudja, és a különböző kérdésekben az információk gyors áramlása segítségével, a megfelelő és a probléma megoldását leginkább segítő megoldást választva a megfelelő szinten védi a munkavállalók érdekeit.

A felügyelő bizottság részt vesz a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Elsősorban információvivő szinten. Mert megvalósulásuk előtt a fb. Megtárgyalja a munkavállalókat érintő társasági intézkedéseket. Itt a munkavállalói fb. tagok már jelezhetik, a munkavállalók esetleges ellenérzéseit a készülő intézkedésekkel szembe, és vihetik a hírt az őket jelölő üzemi tanácsba?.

Az intézkedések következtében fellépő előzetesen nem feltárt a munkavégzés során tapasztalt, megjelent új kockázati tényezőket pedig a munkavállalók, szakszervezeti tagok a tapasztalás után közlik vezetőikkel, a választott munkavédelmi képviselőikkel, szakszervezeti aktivistájukkal, és ők megteszik a megfelelő fórum segítségével a megfelelő intézkedéseket.

A felsorolt tényekből is belátható, hogy a szakszervezetek kulcsszerepet játszanak a munkahelyi egészség és biztonság politika (munkavédelem) alkalmazásában. Ehhez a szakszervezetek elsősorban munkahelyi jelenlétükkel járulnak hozzá. A több ezer munkahelyi szakszervezeti tag, a választott munkavédelmi képviselők mind a saját környezetében egy- egy egészséggel és biztonsággal foglalkozó szakember. Tevékenységük, jelenlétük elengedhetetlen a megelőző , prevenciós politika megvalósulásához. Ezen munkatársakra támaszkodhatnak a munkahelyek alkalmazásában álló munkavédelmi és foglalkozáspolitikai szakemberek is.

Ágazati szinten az Ágazati Párbeszéd Bizottságokba lehet megszabni az egész ágazatra alkalmazandó speciális feladatokat, iránymutatást, képzési irányokat, megelőzési kampányok fő témáit stb..

Országos szinten az OÉT munkavédelmi bizottsága a törvények előkészítésében, megvitatásában vállal kiemelkedő szerepet.

Elsődlegesen fontos a dolgozói egészség és biztonság képviseleti struktúráinak kiépítése, megerősítése. A jogi szabályozás, és a kollektív alku segítségével.

Közösségi szinten törekedni kell az összehangoltabb tevékenységre a szakszervezetek által nemzeti szinten megfogalmazott munkahelyi egészség és biztonsági stratégiákkal kapcsolatban.

Mi a szakszervezetek jövőbeni legfontosabb feladataik a munkavédelem területén :

Olyan stratégia kidolgozása , ami valóban elősegíti a munkakörülmények javítását, és hatással van a legfontosabb intézkedések meghozatalára. A megelőzésre (prevenció) koncentráló stratégiák megerősítése hozhat új lendületet e területen.

A veszélyelhárításban a fontos feladat a folyamatos cselekvés szerkezeti elemeinek megteremtése . Kulcsfontosságú, hogy ebben a dolgozók is részt vegyenek.

Ezt csak úgy lehet elérni, ha kiszélesítjük és megerősítjük a dolgozói részvételt az egészség és biztonság kérdéseinek tárgyalásában.

Ezen kívül szükség van a munkavédelmi felügyelet megerősítésére (hatáskör, szankcionálási jog) is.