A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályai

2011.január 1-től öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is,aki legalább 40év JOGOSULTSÁGI idővel rendelkezik.

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól
A TÁJÉKOZTATÓ NEM TELJESKÖRŰ, CSAK AZ ÁLTALÁNOS JELLEGŰ SZABÁLYOKAT TARTALMAZZA!!!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év JOGOSULTSÁGI (és nem szolgálati) idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, az alábbi biztosítással járó jogviszonyban NEM áll. (Tbj. 5. § (1) a)-b) és e)-g) pontja szerint):
- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
(vagyis ahhoz, hogy a nyugdíjat megállapítsák számára, meg kell szüntetnie a fenti jogviszonyokat, például a munkaviszonyt).

JOGOSULTSÁGI IDŐNEK MINŐSÜL:
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (pl munkaviszony)
- a terhességi-gyermekágyi segélyben,
- gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozási segélyben,
- gyermeknevelési támogatásban és a
- súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.
A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül még:
• a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• a gyermekgondozási segély folyósítása alatti - a vonatkozó jogszabályban engedélyezett - munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként" a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,

Jogosultsági időként NEM vehető figyelembe!!!
• a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
• az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő (egyetemi, főiskolai évek, szakmunkás évek)
• a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
• az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az így megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő (és nem a jogosultsági idő) alapján kell megállapítani.

- Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett SZOLGÁLATI IDŐ nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.
(vagyis a gyesen, gyeden eltöltött időből csak 8 évet vesznek figyelembe a jogosultsági időn belül, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 évet. Így tehát a maradék 32 illetve 30 évnek a jogosultsági időn belül munkaviszonynak vagy egyéb keresőtevékenységnek kell lennie).

Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy a családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni. (tehát nevelt gyermek után - pl a házastárs, élettárs gyermeke - után nem lehet igénybe venni, csak ha örökbefogadta.)

Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint - ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg - be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Amennyiben a jogosultsághoz szükséges időt a gyermekek számára tekintettel csökkenteni kell, és az igénylő örökbefogadott gyermeke figyelembevételét is kéri, be kell mutatnia a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.

Az ellátás megállapításához tehát összesen 40 év, a hivatkozott rendelkezésben nevesített jogviszonyok keretében szerzett jogosultsági idő és - amennyiben az érintettnek 11 vagy több gyermeke van és súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel ápolási díjban eltöltött idővel is szerzett szolgálati időt - legalább 23, illetőleg legfeljebb 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó idő szükséges.

Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a jogosultság tisztázása érdekében célszerű kérni a szolgálati idő kiszámítását függetlenül attól, hogy erre korábban már sor került vagy sem. A szolgálati idő kiszámítását évente egyszer lehet kérni, korra tekintet nélkül. Annak az ügyfélnek, aki már rendelkezik szolgálati idő előzménnyel, újabb igénybejelentő lapot kitöltenie nem kell, az ismételt kiszámítást jegyzőkönyvi nyilatkozatában, de akár egy „általános" levélben is kérheti. Különösen vonatkozik ez azokra a 2010. évvégén előterjesztett kérelmekre, amelyeket a jogszabály kihirdetése előtt érdemi vizsgálat nélkül utasítottak el.

Az igénybejelentéshez új nyomtatvány nem kerül rendszeresítésre. A Nyomtatványtárban közzétételre kerültek azok a csökkentett terjedelmű nyomtatványok (K01, K02, K03 űrlap), amelyeken az igénylő bejelölheti, hogy a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésein alapuló szolgálati idő kiszámítását vagy öregségi nyugdíj megállapítását kéri.
A jogosultság elbírálásához szükséges számítógépes program elkészült, azonban a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására az. ún. valorizációs szorzószámok a Kormányrendeletben történő kihirdetéséig nem kerülhet sor. A jogszabály kihirdetéséig az ellátatlanság elkerülése érdekében a nyugdíjigényt előterjesztő, jogosultsággal rendelkező ügyfelek részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyugdíjelőleget állapítanak meg.

Példák:
1. 2 gyermekes nő, aki összesen 5 évet vett igénybe gyesre, gyedre, neki 35 év keresőtevékenységet kell igazolnia ahhoz, hogy ebben a formában elmehessen nyugdíjba.
2. 3 gyermekes nő esetében, aki összesen 9 évig volt gyesen, gyeden 32 év keresőtevékenységet kell igazolnia, ugyanis maximum csak 8 évet vesznek figyelmembe a gyesből, gyedből.