2007-ben alakult a VDSZ Tatabányai Gumigyártók Szakszervezete a Bridgestone magyarországi gyárában. A szakszervezet és a vállalat vezetése között már akkor elkezdődött a konfliktusok sora. Ezért a VDSZ elnöke és alelnöke a Nemzetközi Vegyipari, Energiaipari és Bányaipari Szakszervezeti Szövetséghez (ICEM) fordult segítségért.

Az ICEM égisze alatt működik a Bridgestone Global Network rendszer, amelynek legfontosabb szerepe a szakszervezetek közötti konzultáció.

2010. májusában az ICEM VB-n a VDSZ elnöke ismét segítséget kért a szakszervezetektől, hogy segítsenek a magyarországi konfliktusos helyzetet a Bridgestonnál megoldani. Ennek első lépéseként a Bridgestonnál működő szakszervezet az utolsó pillanatban lehetőséget adott arra, hogy a VDSZ elnöke az ülésen résztvehessen. Manfred Warda az ICEM főtitkára arra kérte Székely Tamást, hogy mutassa be a szakszervezet álláspontját.

10. Global Network Meeting, Madrid 2010. június 25-26.

Az találkozón részt vett, Gen Tashiro, a Bridgestone Szakszervezet alelnöke, Toshiaki Hojo a Japán Gumiipari Szakszervezet elnöke, Yoshio Sato a Japán Vegyipari Szakszervezeti Szövetség főtitkára, az ICEM alelnöke, Jesús Delgadó a Brdigestone Európai Üzemi Tanács elnöke, Kemal Özkan az ICEM vegyipari referense,

A VDSZ elnöke a Bridgestone Global Network megbeszélés második napján kapott lehetőséget arra, hogy részletesen bemutassa a magyarországi helyzetet a szakszervezet és a vállalat vezetés között.

Székely Tamás elmondta, hogy nagyon rossz helyzetbe került a szakszervezet és bemutatta az elmúlt közel 3 év szakszervezeti munkáját. A beszámolóban kiemelte, hogy a VDSZ célja nem a háborúskodás, hanem az, hogy legyen végre rendezett munkaügyi kapcsolat a szakszervezet és a menedzsment között. Nem látni azt a fejlődést, amit például a Hankook esetében el lehet mondani. Nem mindegy, hogy egy vállalkozás esetében milyenek a munkavállalói képviseletek. A tatabányai gyárban Simon Ferenc szakszervezeti titkár nagyon sokat tesz azért, hogy a cég vezetése tartsa be a minimális szakszervezeti működéshez szükséges feltételeket. Az is fontos, hogy egy külföldi multinacionális cég hogyan viszonyul a munkavállalókhoz, hiszen sokan ebből következtetnek az adott ország megítéléséről is. Ott ahol a kollektív szerződés, a rendezett kapcsolatok napi szinten is jól töltik be szerepüket pozitív az ország megítélése. Ahol nem, ott sok rossz vélemény alakul ki a tulajdonosokról. Ezért is jó lenne, ha a japán vezetés megértené, hogy közös érdekekről van szó. Tárgyalni és megállapodni, ez a VDSZ célja minden esetben.

A japán kollégák megértették a beszámolót és ígéretet tettek arra, hogy elősegítik a felek közötti nézeteltérések tisztázását.

A munkavédelmi helyzetről Jesús Delgadó az európai üzemi tanács elnöke számolt be. A munkavédelem területén sok kifogás érkezett a Bridgestone vállalatairól. Sok az elkerülhető munkabaleset, és a egyes technológiai fejlesztésekből adódó sérülés is. Jesús bemutatta azokat a tendenciákat, amelyek a világon működő Bridgestone vállalatoktól gyűjtöttek össze.

A brazil szakszervezet képviselői részletes jelentést tettek, a helyi gyárban kialakult helyzetről. Kiemelték a munkavédelmi, a technológiai, és a munkavállalói problémákat. A dél-amerikai területeken is komoly személyzeti problémák vannak, amelyeket a munkáltató nem tud kezelni. Elsősorban a szociális biztonságot célzó intézkedések hiánya és a munkavállalókat érintő – gyár által finanszírozott - képzésekkel van gond. A szakszervezet felajánlotta segítségét, hogy ezt a feszültséget oldani lehessen, de a japán fél eddig nem adott konkrét választ.

A felelős gondoskodás új rendszere ( CSR ) lehetőséget biztosít, hogy ezeket a problémákat kezelni lehessen. Ezért a japán szakszervezet egy monitoring rendszert javasol a Bridgestone központjának.

Az ICEM abban érdekelt, hogy a válság utáni fejlődési pályára került vállalatoknál álljanak vissza a szociális párbeszéd rendszere. Kemal Özkan kiemelte, hogy a szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a kollektív szerződések sérüljenek, mert ez az egyetlen biztosíték a munkavállalók számára. Ebben a fejlődésben a Bridgestonnak is részt kell venni, az ázsiai jelenségek Európában némi értetlenséget teremtenek, és ezért is fontos, hogy egyeztessük az információkat. Ami Magyarországon történik a Bridgestonenál az nem helyes, és ezért is lényeges, hogy a japán kollégák mit tesznek a konfliktusok felszámolására.

A munkavédelem és a munkaegészségügy területén tapasztalt jelenségeket meg kell vizsgálni és össze kell hasonlítani más multinacionális vállalatokéval. Nem helyes az a magatartás, ami a kérdést meg próbálja elbagatelizálni.

Az ICEM továbbra is szerepet szán a Bridgestone Global Network rendszernek, mert ezen az érdekképviseleti struktúrán át jut el az információ és adott esetben a segítség kérése, amely erősíti a munkavállalói érdekképviseletet.