Az üzemi tanácsokról szóló 94/45. direktíva felülbírálása

Az Európai Bizottság adta ki azt a kommuikációs nyilatkozatot, amely az üzemi tanácsokról szóló direktivával kapcsolatos

Az Európai Bizottság kommunikációja a 94/45/EC (1994. szept. 22.)

EÜT direktíva revíziójáról

Bevezetés

EÜT-k 820 vállalkozásnál működnek mintegy 14.5 millió alkalmazottal. Nagy a szerepük a transznacionális ipari kapcsolatok fejlesztésében és a gazdasági és szociális célok megvalósításában az egyetlen piacon. Működésük 11 éve után minden piaci résztvevő pozitívan értékelte ezen testületek szerepét a változások felelős kezelésében. Ugyanakkor a lehetőségeik nincsenek teljes mértékben kihasználva. A Bizottság megállapította, hogy az EÜT-ket olyan helyzetbe kell hozni, hogy teljesen betöltsék szerepüket a vállalkozások fejlesztésében, a változások előrejelzésében és kísérésében, igazi szociális párbeszéd támogatásában a gyorsan változó gazdasági és szociális környezetben. Ezen múlik a nagy transznacionális vállalkozások és a kis és közepes méretű üzleti hálózatok fenntartható versenyképessége.

2004. áprilisában a bizottság elindította a szociális partnerek konzultációnak első fázisát a direktíva revíziójának céljából. A munkavállalói szervezetek gyors revíziót akartak, különös tekintettel a az információs és konzultáció alapvető természetének meghatározására, a szakszervezetek szerepére, valamint a megállapodások sorsára szerkezetváltások esetén. A munkáltatói szervezetek ellenezték azt a fajta revíziót, inkább a Direktívának az új tagállamokban való alkalmazására és a legjobb tapasztalat kicserélésére helyezték a hangsúlyt. Az európai szociális partnerek speciális eseteket vizsgáltak meg, hogy értékeljék az EÜT-k működését. Számos következtetésben egyetértettek, különösen az EÜT-k hasznosságában, az átlátható folyamatok előnyeiben, a tagok képzésében, a szakértői segítség igénybevételében, és az európai ágazati szövetségek szerepének hasznosságában.

Számos tudományos tanulmány és elemzés feldolgozását követően a szociális partnerek konzultációja folytatódott 2005. márciusában. Továbbra is megoszlott a szociális partnerek véleménye a revízió jellegét illetően, de közös munkatervet állítottak össze az EÜT-k fejlesztésére a 2006-2008 időszakra.

A Parlament több ízben kifejtette véleményét az EÜT-kről. 2007. május 10-i, Az európai törvényalkotás megerősítése a munkavállalók információs és konzultációs jogainak területén c. határozatában felhívta a Bizottságot, hogy aktualizálja a törvényt a koherens és hatékony törvényi keretek, a jogi bizonyosság biztosítása céljából, a nemzeti és európai szintű szociális párbeszéd kapcsolatának a szorosabbra fűzése céljából, és ütemezze be a az EÜT Direktíva régen várt revízióját. A Gazdasági és Szociális Bizottság is kifejtette véleményét az EÜT-kel kapcsolatban, elsősorban a Direktíva 3 pontjára vonatkozóan: az információ és konzultáció definíciója, a szakszervezetek szerepe, legfelső taglétszám. Jelenlegi kezdeményezésünk a megújított Lisszaboni Stratégia része, célja a még nagyobb fejlődés és munkahelyteremtés Európában, a versenyképesség növelése.

I. a tervezett közöségi kezdeményezés célkitűzései

A 94/45/EC Direktíva azt írja elő, hogy a munkavállalók vagy a menedzsment kezdeményezésére megállapodás útján létre kell hozni a transznacionális munkavállalói információs és konzultációs testületet a vállalkozásoknál és csoportoknál, melyeknek a tagországokban több mint 1000 munkavállalójuk van, két különböző tagállamban 150 munkavállalóval. A bizottság a 2000-benkiadott jelentésében a következő problémákra világított rá a Direktíva alkalmazásánál:

? bonyolult a különböző szintű információ és konzultáció összekapcsolása;

? bizonytalanságok az EÜT-nél mergerek, akvizíciók, más szervezeti változások esetén ;

? nem ruház a Direktíva jogokat az európai szakszervezetekre, ez pedig korlátozza a tanácsok létrehozását;

? nincs általános érvényű válasz a munkavállaló képzési igényekre.

A Bizottság véleménye szerint a probléma nem az alkalmazásban rejlik a tagállamokban, hanem sokkal inkább a vállalatok és az EÜT-ik által felemlített nehézségekben, melyek a transznacionális szerkezetváltások esetén jelentkeznek. A legjobb gyakorlat előmozdítása mellett a következő célkitűzéseket kell elérni:

? biztosítani kell a munkavállalók transznacionális információs és konzultációs jogainak hatékonyságát, ami jelenleg az esetek jelentős részében hiányzik;

? a Direktíva gyakorlati alkalmazásakor feltárt problémák megoldása, a jogi bizonytalanságok feloldása, a hiányzó rendelkezések pótlása;

? jobb kapcsolat biztosítása a Közösség munkavállalói információs és konzultációs jogokra vonatkozó törvényalkotási eszközei között.

II. A tervezett közösségi kezdeményezés tartalma

A Bizottság kezdeményezi, hogy az európai szociális partnerek fejtsék ki véleményüket a Direktívában végrehajtandó változásokról figyelembe véve azokat a fejleményeket, érdekeket, az elmúlt években bevezetett gyakorlatot, amelyek jelentősen javítani látszanak az EÜT-k szerepét, funkcióját és szem előtt tartva a Direktíva azon pozitív elvét, hogy elsőbbséget ad a vállalkozások vezetése és munkavállalói közötti tárgyalásoknak az EÜT-k létrehozásáról és működtetéséről. A szociális partnerek véleménykülönbségét illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy minden lehetőség meg van EÜT-k létrehozását és működésüket szabályozó törvényi keretekbe iktatandó elképzelhető változások véleményezésére olyan módon, hogy az konzisztensen megfeleljen a vállalkozások és a munkavállalók igényeinek.

1. Intézkedések a munkavállalói transznacionális információs és konzultációs jogok hatékonyságának biztosítására

1.1. Információs és konzultációs jogok koncepciói

A Direktívában szereplő ? vagy éppen abból hiányzó ? bizonyos definíciók eltérő értelmezése hátrányosan befolyásolja a törvényi keret világos alkalmazását az információs és konzultációs jogok gyakorlásában, noha ezek alapvető jogok. A dolgozói információ és konzultáció definíciójának magában kell foglalnia a megfelelő időt, eszközöket, az információ tartalmát és az információs és konzultációs folyamatnak garantáltan hatékony legyen. Ugyanakkor nem fordulhat elő, hogy a konzultációs folyamat annyira elhúzódjon, hogy az lelassítsa a vállalkozások döntéshozó eljárását.

1.2. A járulékos előfeltételek tartalma

Járulékos előfeltételeket igen ritkán kell alkalmazni, mivel csaknem minden EÜT megállapodás alapján jön létre. Ugyanakkor fontosak a megállapodások tárgyalásakor, valamint újratárgyalásakor. Az EÜT-k gyakorlatában és szükségleteiben tapasztalható fejlemények figyelembe vétele érdekében, valamint szerepük és jelentőségük megőrzése érdekében a következő változásokra lehet számítani. Speciális megállapodás hiányában a vállalkozásoknál és a csoportoknál megteremthető

? az EÜT-t megillető jog a munkavállalói véleményekre megindokolt választ kapni;

? a kivételes körülmények pontos megfogalmazása a szociális partnerek által, hogy elémenjenek a problémának (pl. termelésáthelyezés, gyárbezárások);

? a második találkozó lehetősége a megállapodás érdekében kivételes körülmények esetén;

? bizonyos körülmények között a rendes éves ülések számának növelése, pl. az évi egy rendes ülés helyett két rendes ülés évente;

? az információ és konzultáció új tárgyának bevezetése a gyakorlati fejleményeknek megfelelően (változások a felelősség-megosztásban, a mobilitásban, a munkahelyi egészség- és biztonságvédelemben, a szervezetbe magában, a környezetben).

1.3. A szakszervezetek szerepe

Az európai szociális partnerek közösen elismerték, hogy az európai szakszervezeti szövetségek aktív szerepet játszanak közvetve és közvetlenül az EÜT tárgyalásokban az iparok eltérő kapcsolatrendszereiben. Határozottan el kell ismerni a Direktíva 2001/86/EC és 2003/72/EC13 mellékletei értelmében, hogy a szakszervezet a különleges tárgyaló testület tárgyalásain szakértőként vehet részt.

1.4. A munkavállalói képviseletek szerepe és kompetenciája

Annak érdekében, hogy a munkavállalói képviseletek teljesítsék kötelességüket, be kell vezetni a következőket:

? az EÜT képviselők kötelesek legyenek beszámolni a képviselt munkavállalóknak;

? a munkavállalói képviselők képzéshez való jogát, (ami már az EÜT-k csaknem felénél biztosított) és ki kell bővíteni kompetenciájukat, ezáltal optimalizálva az EÜT-k működését, csökkenteni a költségeket, mely körülményekre a szociális partnerek közösen rámutattak.

1.5. Jogvédelem

Alapvető fontosságú, hogy a Direktíva által meghatározott jogokat betartsák. Ezért a Direktíva újítsa meg azokat az általános elveket, amelyek a jogsértések orvoslására vonatkoznak, az alkalmazható szankciók legyenek hatásosak és a jogsértéssel arányosak és elrettentők a 2002/14/EC15 Direktíva Keretmunka szerint.

Ami az EÜT-k felelősségét illeti, igen gyakran képviselik az európai munkavállalók érdekeit a hatóságoknál és más, a vállalkozások kívüli partnereknél, valamint a versenytörvénnyel összefüggő vitákban.

2. Intézkedések a problémák megoldására a Direktíva gyakorlati alkalmazása során és a joghézagok esetén

2.1. Adaptációs záradék

Az adaptációs záradék bevezetése arról, hogy mi sorsa a testületnek a vállalkozás szerkezetváltása esetén sokat segítene jogbiztonság szempontjából és hasznos lenne a transznacionális megállapodások átvitelénél a legkritikusabb pillanatban az információs és konzultációs jogokat illetően.

Ezért a következő intézkedések lennének hasznosak:

? minden megállapodás tartalmazza az eljárásrendet az alkalmazásról, a felmondásról, az újratárgyalásról, különösen a vállalkozás új felállása esetén;

? ha nincs rendelkezés a megállapodásban, vagy ha vitatható két vagy több megállapodás vonatkozó rendelkezése, akkor kötelező legyen tárgyalásokat kezdeni az új felállásról megfelelő időbeni ütemezéssel, transznacionális szinten gondoskodva a meglévő testület(ek)ről a tárgyalások idejére a munkavállalók vagy a központi vezetés kérésére;

? bizonyos körülmények között elfogadható tárgyalások kezdeményezése az elavult megállapodás megújítására.

2.2 Központi vezetés és a helyi vezetés felelőssége

Az Európai Bíróság megalkotta az elvet, mely szerint a tagállamokban a vezetésnek minden információt biztosítani kell a munkavállalói képviselet számára az EÜT létrehozását megelőző tárgyalásokhoz, függetlenül a csoport székhelyétől, vagy attól, hogy a vezetés véleménye szerint a Direktíva vonatkozik-e az adott esetre. Ezt az elvet be kell iktatni az átdolgozott Direktívába.

2.3. A különleges tárgyaló testület összetétele és a tárgyalások megszervezése

A Direktíva előírja, hogy a KTT legalább háromtagú legyen és legfeljebb a tagállamok számával egyező létszámú. Minden olyan tagállamból legyen egy munkavállalói képviselője, ahol a vállalkozás-csoportnak legalább egy cége, vagy vállalkozása van és legyenek póttagjai a munkavállalói létszám arányában. A tagállamok bővülő létszámához való igazítások dacára a rendelkezés betartása problémát:

? gyakorlati nehézséget okoz, mivel egy csoport, amely a legtöbb tagállamban alkalmaz munkavállalókat, nem képes betartani a maximális létszámot és a többi rendelkezést is egyidejűleg;

? a képviselet aránytalanságához vezethet a KTT-be;

Ezért indokolt lenne törölni a KTT maximális létszámát a Direktívából és egy olyan rendszerrel helyettesíteni, amely jobban figyelembe veszi a munkavállalói létszámot. Az is hasznos lennek, ha a csekély létszámot alkalmazó tagállamok csoportos, vagy közvetett képviseletet kapnának

A KTT üléseit illetően a Direktíva nem rögzíti határozottan, hogy munkavállalói képviseletek jogosultak-e a munkáltató nélkül ülésezni a kommunikációhoz szükséges nyelvi eszközök igénybevételével, és ezt követően mikor kell találkozni munkáltatóval, és KTT szakértők jelen lehetnek-e az ülésen. Hasznos lenne ezeket a normál gyakorlatban előforduló dolgokkal kiegészíteni a Direktíva rendelkezéseit.

3. A közösségi törvényalkotás koherenciáját biztosító intézkedések a munkavállalói információs és konzultációs jogok területén

3.1. Az információ és konzultáció definíciója

Egy jobb és pontosabb meghatározás, ahogy már az 1.1. pontban is szó volt róla, jobb összehangoltságot eredményezne a közösségi törvényalkotásban

3.2. Az EÜT-k transznacionális kompetenciája

Az EÜT és a nemzeti testületek kompetenciájának megkülönböztetésére fontos kijelenteni, hogy a direktíva a munkavállalói konzultációs és információs jogokat transznacionális kérdésekben biztosítja, olyan kérdésekben, amelyekben a döntés túlmegy az egyetlen tagállam döntéshozó hatáskörén.

3.3. Az információs és konzultációs szintek összekapcsolása

Ez a Direktíva gyakorlati alkalmazásának egyik nehézsége. Szervezeti változtatások esetén az EÜT direktíván kívül a 2002/14/EC Keretdirektíva, a 98/59/EC létszámfeleslegről szóló Direktíva és a 2001/23/EC vállalkozások áthelyezéséről szóló Direktíva is vonatkozik azokra az esetekre, amelyeknél létszámfelesleg vagy munkaerő-átirányítás előirányzott. A nemzeti bíróságok elé vitt esetekben a törvények és az információs-konzultációs jogok különböző szintjei közötti kapcsolatokra eltérő válaszok születtek. A jogbiztonság és a közösségi jog hatékonyságának biztosítása érdekében meg kell találni a legjobb módját az információs-konzultációs szintek összekapcsolási elvének. Ez elképzelt eljárás az esetek különbözőségeinek figyelembe vételével és egy átgondolt megközelítéssel, a döntés által potenciálisan leginkább érintett munkavállalókról gondoskodva többek között a következőkön alapulhat:

? ?megtartva a vezetésnek és a képviseletnek a megfelelő szintjét a vita tárgyától függően ?, előmozdítva a megállapodást a szociális partnerek között az információ és a konzultáció ?hatékonyságát? biztosító időbeni ütemezést találva;

? elsőbbséget adva az EÜT-k és a nemzeti képviseleti testületek közötti információt és konzultációt összekötő eljárásról szóló tárgyalásoknak a fenti elveknek megfelelően;

? kivételes körülmények között, megállapodás hiányában alkalmazható rendelkezések bevezetésével, melyek lehetővé tennék a információs és konzultációs folyamat megkezdését a az EÜT-kben és a nemzeti szintű testületekben.

4. Transznacionális rendelkezések

A Bizottság úgy gondolja, hogy azok az EÜT-k, amelyek az érintett partnerek megelégedésére működnek, folytassák működésüket.

III. Kérdések a szociális partnerekhez

A Bizottság elvárja a szociális partnerektől, hogy:

? továbbítsák véleményüket, és ahol szükséges, javaslatukat a revíziós ajánlás célkitűzéseire és tartalmára vonatkozóan a Közösségi Megállapodás 138(3)§-a értelmében;

? amennyiben igény van rá, tárgyalási szándékukat a folyamatról a jelen dokumentumban szereplő javaslatok alapján és a Közösségi Megállapodás 138(4) and139 §-ának megfelelően. Ha a szociális partnerek pozitívan reagálnak errel a kérdésre, A Bizottság kész lesz konferenciát szervezni az érintett társaságok megfelelő bevonásával úgy ütemezve, hogy lehetővé tegye a tárgyalást a szociális partnerek számára.

A Bizottság kéri a szociális partnerek véleményét és javaslatait a leírt intézkedésektől és azok várható hatásairól, vagy bármilyen egyéb, megfelelő megoldást.